szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amerikai, brit, német, svájci és osztrák publicisták a Snowden-ügyről, Merkel hallgatásáról, a Rolling Stone címlapjáról, és egy durvuló kampányról.

Lassan hat hete, hogy Edward Snowden információi nyomán fény derült az amerikai titkosszolgálat Prism nevű, minden jel szerint németországi megfigyelésekért is felelős kémprogramjára, ám a szövetségi kormány, élén a kancellárral vagy hallgat, vagy úgy tesz, mintha nem tudna semmiről – állapítja meg a Spiegel Online-on Phillip Wittrock, aki aggasztónak tartja, hogy Berlin nem végeztet saját vizsgálatokat az ügyben. A sajtó nemrég kiderítette, hogy létezik egy Prism nevű adatbázis az Afganisztánban harcoló szövetségeseknek, ám Angela Merkel állítja: az egy teljesen másik program, ám részleteket továbbra sem árul el. A kivárás stratégiája azonban kevésnek tűnik egy olyan ügyben, amely a németek alapjogait érinti – állapítja meg a szerző.

A Cicero című, politikai kultúrával foglalkozó liberális magazin szerint Merkel már-már clintoni szintű hazugságokkal áll elő Prism-ügyben. A lap szerint ugyanis nehezen hihető, hogy két teljesen különböző amerikai nemzetbiztonsági program fut ugyanazon a néven, úgyhogy felmerül a népbutítás gyanúja. Ha kiderül, hogy a Bild Zeitung bulvárlap által közzétett dokumentumban szereplő Prism ugyanaz a Prism, akkor Merkel hazudott, azaz vagy tudtak a programról, vagy tudniuk kellett volna. A következő napokban mindenesetre a kancellárnak hihető magyarázatokkal kell előállnia, különben veszélybe kerülhet ősztől a harmadik kormányzati ciklusa – írja a Cicero.

Edward Snowden nagyon téved, ha azt hiszi, hogy Amerika vagy Nagy-Britannia félúton, "egy NSA-egérrel való kattintásnyira" van a diktatúra felé – írja a londoni konzervatív The Telegraph publicistája. Peter Foster szerint ez nemcsak hamis állítás, ami szembemegy az emberek tapasztalatival, de sértő is, hiszen egyenlőségjelet tesz Amerika és Nagy-Britannia valamint olyan államok közé, mint Kína, Oroszország vagy Venezuela, amelyek valóban kontrollálják polgáraikat.

Snowden attól óv, hogy elég egy rossz elnök vagy egy terrorista merénylet, és a két nyugati állam diktatúrává válik, mivel az elnyomás apparátusa készen áll az NSA-ben, csak valakinek használnia kell. Azonban nem véletlen, hogy nincs elnyomás ezekben az országokban – írja a szerző. "Amerika alapító atyái ezért írták az alkotmányt, ezért foglalták jogszabályokba a fékeket és ellensúlyokat, amelyek megakadályozzák, hogy az ország a diktatúra sötétségébe csússzon. Az internet ezen nem változtat" – hangsúlyozza a független bíróságok, a szabad média szerepét a szerző. Az önmagát fontos információk kiszivárogtatójának tartó Snowden egyetlen konkrét példát sem tudott említeni, amikor az NSA kémapparátusa átlépte volna a törvényt – írja a publicista.

Semmi meglepő nincs abban, hogy Oroszországban öt év börtönre ítélték Alekszej Navalnij ellenzéki politikus-bloggert – írja kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung. A konzervatív svájci napilap szerzője, Volker Pabst szerint Putyin elnök már eddig is bebizonyította, hogy minden skrupulus nélkül kész bevetni az igazságszolgáltatást az ellenfeleivel szemben. Mintha a bíróság elfogultságát kellett volna bizonyítani, a bíró az ítéletnek egy olyan indoklását olvasta fel, amely szinte szó szerint egyezett a vádirattal. A nyomozó hatóság szóvivője már hetekkel korábban közölte, hogy Navalnij politikai ambiciói természetesen kihatnak a tárgyalásra. A börtönben ülő "oligarchához", Hodorkovszkijhoz hasonlóan Navalnijnál is fennáll a veszély, hogy utólag megemelik a büntetés idejét. "Oroszországban a politikai ellenállás ára nagy – sokak számára jelenleg túl nagy" – állítja a svájci lap.

Szerkesztőségi cikkben kel a The New York Times a Rolling Stone védelmére, szerintük a hisztériát leginkább a hőség okozhatta. Az ismert popkulturális magazin ugyanis órási vihart kavart azzal, hogy legutóbbi címlapján Jim Morrison-szerű pózban ábrázolta Dzsohar Carnajevet, a bostoni iszlamista merénylőt. A bostoni polgármester szerint ezzel a magazin "celeb bánásmódban részesített egy terroristát".

A vezető amerikai napilap azonban nemcsak arra emlékeztet, hogy számos lap, így ők maguk is címlapon közölték ezt a fotót, anélkül, hogy az botrányt keltett volna ("mint minden hozzáértő olvasó tudja, a magazincímlapok nem jelentenek támogatást"), de a Time magazin a háború idején több címlapján is szerepeltette Hitlert, nem sokkal szeptember 11-e után pedig egy "kevéssé démonikus" címlapfotón bin Ladent. "Tovább tudtunk lépni" – állapítja meg lakonikusan a The New York Times.

Tíz héttel az osztrák parlamenti választások előtt a kampány antiszemita és rasszista felhangjairól ír a Der Standard liberális bécsi napilap kommentátora. Alexandra Föderl-Schmid felidézi, hogy bár Hans-Christian Strache szabadságpárti vezető azt ígérte, nem fognak külföldiellenes kampányt folytatni (csak "belföldibarátat"), több FPÖ-középvezető figyelmen kívül hagyta ezt az ígéretet. Volt, aki "külföldiállamtitkárnak" nevezte az intergrációs államtitkárt, akadt, aki a muszlimoknak azt ajánlotta, "éljetek utazási szabadságotokkal", máshol a párt "deportációpártinak" titulálta magát. A szerző felidézi Haider és az FPÖ korábbi antiszemita kiszólásait, akárcsak azt, hogy Strache múlt ősszel antiszemita karikatúrát tett fel Facebook-oldalára. "A Waldheim-érában újra propagált áldozati mítosz és a múlthoz fűződő továbbra is slampos viszony vezet oda, hogy a felszínre kerül a barna üledék" – írja a szerző.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!