szerző:
Fokasz Nikosz
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Migránskaraván nem létezik, de ha létezne, akkor sem kellene tőle tartani. A „migránskártyákat” pedig éppen Orbán Viktornak kellene a leghangosabban követelnie, ha tényleg a bevándorlás megállítása a célja. Ne dőljünk be a cinikus hatalmasok riogatásának! – figyelmeztet szociológus szerzőnk.

A 2015-ös menekülthullám óta a kormánypropaganda egy provinciális bezárkózáson alapuló alternatív valóság felkínálásával tartja csapdában a nemzetet. Minden versenyhelyzetben ezt veszi elő, még akkor is, ha közben egyre abszurdabb és átlátszóbb túlzásokra kényszerül. Ahogy tette néhány hete az állítólagos migránskaraván ügyében, s teszi most is az úgynevezett migránskártyák esetében.

A tízezres migránskaravánnal riogatás látványosan összeomlott. A kormánypropaganda hiába hizlalta fel képzeletben azt a néhány száz fős, reményvesztett és félrevezetett emberek álló csoportot, amely hinni szeretett volna a határok megnyitásának hamis ígéretében. A görög hatóságok egyszerre kooperatív és határozott fellépése néhány nap alatt véget vetett ennek a próbálkozásnak.

©

De mi lenne, ha egyszer tényleg elindulna egy tízezres „karaván”? Ez sok lenne? Egy több mint négyszázmilliós Európai Unióban? Bárki komolyan állíthatná ezt? Csak mert a tízezer olyan nagy számnak tűnik? Ezen az alapon akár a tízezer forintos nyugdíjat is soknak minősíthetnénk – csak nyilván senki sem venne komolyan bennünket. A tízezres migránskaravánnal riogatókat sem kéne.

Igazi probléma akkor vetődne föl, ha Törökországból újabb, a 2015-öshöz hasonló, nagyobb hullám indulna el. Az Európai Unió és Törökország közötti egyezmény 2016-os életbe lépése óta azonban ennek semmi jele. A menekültekkel, bevándorlókkal foglalkozó helyiek szerint Leszbosz szigetére – amely néhány pontján alig tíz kilométerre található a török partoktól –

a 2015. októberi napi hatezerrel szemben manapság mindössze ötven menekült vagy bevándorló érkezik átlagosan.

Míg 2015-ben összesen másfél millióan, 2018-ban mintegy százezren jöttek. Hirtelen növekedést csupán a részben kerítéssel, részben gyors sodrású határfolyóval védett görög-török szárazföldi határon figyeltek meg. Sajtóértesülések szerint ez elsősorban az Erdogan-rezsim elől menekülő törökök megnövekedett számának köszönhető.

Választási programjában, támogatásunkat kérve a bevándorlás megállításához, Orbán Viktor azt is követeli, hogy szüntessék meg az úgynevezett migránskártyákat. Ám ez a két dolog ellentmond egymásnak.

©

A törökországi programot nem ismerem, a görögországit azonban elég jól. Ennek krétai részét pedig évek óta közelről figyelem, kutatom. Más szigeteket tehermentesítendő 2016 augusztusában a kormány azzal az ötlettel állt elő, hogy Krétán is létesítsenek egy kétezer fős befogadóállomást. A helyi önkormányzatok, vállalkozók, egyszerű lakosok reakciója azonnali és hevesen elutasító volt. Azzal vádolták a kormányt, hogy a nyári uborkaszezont kihasználva akarja mindenféle valódi tervek és kidolgozott elképzelések nélkül belekeverni a szigetet a menekültügybe. A polgármesterek nagy része hevesen ellenezte már az ötlet felvetését is. A turizmust féltve ellenezte az elképzelést a szállodatulajdonosok szövetsége, s voltak, akik az állítólag Líbiában ugrásra készen várakozó háromszázezer menekülttel riogattak.

E hangzavarban is feltűnést keltett azonban Rethimnon város polgármesterének javaslata. A hotspotok szerinte nem megoldják, inkább fenntartják a problémát. – A krétaiakra jellemző igazi vendégszeretettel fogadnánk és integrálnánk ezt a kétezer menekültet, amennyiben nem táborokban, hanem az ENSZ menekültügyi Főbiztossága kezelésében bérelt lakásokban helyeznénk el őket – mondta. 2017 júliusában egy nagyszabású sajtótájékoztató keretében – a görög bevándorlásügyi miniszter, Athén polgármestere, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselője jelenlétében – az Európai Bizottság migrációs ügyekért, valamint a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosai jelentették be Athénben az ESTIA nevű programot. Ez az angol Emergency Support to Integration & Accommodation rövidítése, de az estia görögül tűzhelyet, átvitt értelemben otthont is jelent.

A program egyik célja az volt, hogy a korábbi alkalmi próbálkozásokat egységes keretbe foglalva elérje a menekülttáborok fokozatos felszámolását és a menedékkérőknek a program által bérelt lakásokban való elhelyezését. Ezt az érintettek a menekültek biztonságosabb és normálisabb élete felé tett lépésként értékelték. Ami aztán megkönnyíti a menedék- illetve családegyesítési kérelmek igencsak hosszadalmas procedúrájának kivárását. És persze a görög társadalomba történő integrációt, hiszen a programban való részvétel csak meghatározott ideig szól – ha Görögországban maradnak, akkor előbb-utóbb saját lábukra kell állniuk. A bevándorlók krétai letelepítése is a program keretében folytatódott. A Leszboszról érkezettekről született összefoglaló értékelések egyáltalán nem igazolták a korábbi pesszimizmust. Az ESTIA-t minden tekintetben sikeresnek ítélték,

semmilyen negatív hatása nem volt a helyi gazdaságra és kultúrára.

Komoly sikernek tekinthették, hogy a gyermekek háromnegyede jár rendesen iskolába, ami fontos előfeltétele az érintettek esetleges jövőbeli integrációjának.

Eközben bejelentették a program 57,6 millió eurós keretösszegű második pillérét. Ennek keretében a menedékkérőket előre feltöltött bankkártyákkal látták el. A táborokban történt ételosztás és jegyrendszer addigi intézményét szándékoztak fokozatosan felcserélni annak lehetőségével, hogy a menekültek maguk választhassák és szerezhessék be az alapvető szükségleti cikkeiket.  A gyakorlati előnyökön túlmenően az ESTIA program meghirdetői és a görögországi lebonyolításban részvevő önkormányzatok ezt is a normalitás, s az integráció irányába tett lépésnek tekintették.

Idén márciusban 22 659-en laktak bérelt lakásokban és 69 052-en rendelkeztek előre feltöltött bankkártyákkal. A magyar sajtóban a görög program kapcsán újabban felbukkanó százezret is meghaladó adatok azok összesített számát jelenhetik, akik az elmúlt két évben legalább egyszer részesültek ilyen juttatásban. A nagynak ható számok, például a török bankkártyaprogram kapcsán emlegetett kétmilliós adat (csak a törökországi szír menekültek száma ennek közel duplája), ahogy a nem létező „migránskaraván” esetében, úgy most is csupán a riadalomkeltést szolgálják.

Ha valaki valóban meg akarná állítani a bevándorlást, vagy legalábbis csökkenteni a migrációs nyomást, annak

teli torokból kellene követelnie, hogy minél többen szerepeljenek a programban.

Görögország esetében ez a legjobb módja annak, hogy az érintettek kivárják a továbbmenetel legális útjait, vagy – ha ezek végleg bezárulnak előttük – elfogadják a hatóságok és a társadalom nyújtotta integrációs lehetőségeket.

Görögországban idén februárban a programban részvevők 38 százaléka férfi, 23 százaléka nő és 39 százaléka gyermek volt. Körülbelül egyharmaduk egyedülálló, másik egyharmaduk él ötfős vagy annál nagyobb létszámú családokban. A bankkártyákra felöltött havi összegek az egyedülállók 90 eurója és a héttagú családok 555 eurója, azaz egy főre vetítve valahol a havi 25 ezer és 28 ezer forint között mozognak. Erről

a napi egy gyrost fedező apanázsról állítja a kormányzati illetékes, hogy „lehetetlen eldönteni, hogy kik és mire használják fel”.

Igaza van. Csakugyan nem könnyű kitalálnunk, hogy mondjuk az a 36 éves, nyolcgyermekes, iraki kurd menekült, aki hét hónapja érkezett Krétára, mire használja az ESTIA program nyújtotta lakhatási és pénzügyi lehetőséget. Ő mindenesetre a saját lábára szeretne állni, hogy végleges otthonra leljen Görögországban.

Hogy példámmal rendkívül szubjektíven szelektáltam? Igaz, hiszen a görögországi menedékkérők ugyanolyan sokfélék, mint mi magunk vagyunk. Mégis, az én szelekcióm sokkal kevésbé egyoldalú, mint azé a kormánypárti illetékesé, aki a Magyarországon terrorizmus gyanújával letartoztatott szír férfi kapcsán azt állítja: „bebizonyosodott, hogy a migránskártyák alkalmasak a terrorizmus finanszírozására”.

Örült beszéd? Az, de van benne rendszer. A cinikusan számító hatalmi logika rendszere.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bejrúti robbanás: zavargások a városban, a tüntetők kormányzati épületeket támadnak

Bejrúti robbanás: zavargások a városban, a tüntetők kormányzati épületeket támadnak

Új külgazdasági céget alapít a kormány

Új külgazdasági céget alapít a kormány

Olyasmi történhet Fehéroroszországban, amire még sohasem volt példa

Olyasmi történhet Fehéroroszországban, amire még sohasem volt példa