Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Örökös tagságot érdemelt ki a bankszakmában a napokban elhunyt Pulai Miklós. No, nem hivatalosan, hanem ismerői, tisztelői körében. Vélemény.

Nála fiatalabban szinte el sem lehetett kezdeni a pénzügyi pályát: alighogy hazatért a hadifogságból, befogadta az apparátus. Édesapja cipész volt, vele együtt raboskodott a Szovjetunióban, ahol a papa sajátos „szalont” alakított ki: dolgoztak a raboknak és a tiszteknek, még minisztereknek is. Apja egyik szaktársa irányította Pulai Miklóst a Pénzügyminisztériumba is, ahol a miniszteri titkárságról poétikusan ifjan, harmincévesen a miniszterhelyettességig vitte. Közben elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet.

Népszerű volt, és pályája is emiatt tört meg átmenetileg. 1956-ban beválasztották a Pénzügyminisztérium Forradalmi Bizottságába, ami idővel megbocsáthatatlan bűnnek bizonyult. Bár személyesen ismerte Kádár Jánost, még a párt első titkára sem volt abban a helyzetben, hogy megvédje. Mert egyebek mellett olyan súlyos bűn tapadt a nevéhez – legalábbis a kortárs visszaemlékezők szerint ez bizonyult perdöntőnek –, hogy kifakadt a szovjet csapatok bevonulása ellen. Nyilvánosan.

Az Országos Takarékpénztár akkori elnöke, László Andor adta meg az újrakezdés lehetőségét. A pártból kizárt és sokszorosan megvádolt miniszterhelyettesből osztályvezető-helyettest kreált. Ám feladata ennél fontosabb volt. Pulai Miklós elképzelései alapján új üzletág jött létre, a tervgazdaság egyetlen lakossági bankja elkezdte a lakásépítések finanszírozását. Ez volt akkor az alternatíva, hogy valaki ne kiutalással jusson lakáshoz, hanem az árat megfizetve, saját tulajdonba vegye otthonát. Az OTP kezdetben évi ezer-ezerötszáz lakást építtetett, ezzel vette kezdetét a honi lakáspiac.

A polgári bankszakmában edződött László Andor 1963-ban a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, és vitte magával Pulai Miklóst, aki a reformközgazdászok meghatározó alakja, egyik fő államigazgatási kapcsolata lett. 1980-ban, némiképp váratlanul, az Országos Tervhivatalba teleportálták, szintén elnökhelyettesnek. Addig már nagyjából egymilliárd bankjegyen szerepelt a neve, az akkor új ezerforintosra viszont már nem került rá. A rendszerváltást levezénylő Németh-kormányban a gazdasági reformbizottság elnökhelyettese volt, majd 11 éven át a Magyar Bankszövetség főtitkára. Kulcsszerepe volt abban, hogy az 1968-as, majd a későbbi reformokkal a keleti blokk legélhetőbb lakhelyévé vált Magyarország. És kulcsszerepe volt abban is, hogy Magyarországon a jegybank és a kereskedelmi bankok szétválasztásával megteremtődtek a modern bankrendszer alapjai.

De ezek csak a legszűkebb életrajzi adatok, kiragadott példák abból az életműből, amelyet a kortárak napestig folytatnának, anekdoták ezreivel. Mert Pulai Miklós személyének lényegét kvalitásai adják: vagánysága, kedvessége, hűsége, szakmaszeretete, életvidámsága – és tudása. A nemrég elhunyt pályatársnak, barátjának, Tímár Mátyásnak mindvégig támasza volt, és korát meghazudtoló eleganciával élt: tartotta a kapcsolatot a külvilággal, tisztában volt a napi eseményekkel, be-betelefonálgatott Bolgár György Megbeszéljük! című műsorába, talán még a személyét övező tiszteletből is merített.

Tavaly májusban a Magyar Közgazdasági Társaság a Közgazdász Életműdíjat ítélte oda neki, ami manapság a díjazotthoz méltó vagányságnak tekinthető, mert az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor 2013-ban megvonta tőle a Szűrös Mátyás köztársasági elnöktől kapott kitüntetése után járó nyugdíjpótlékot. Pulai Miklós 2014 februárjában nyílt levélben ironizált ezen: Minthogy Ön csak a „pótlékot” vonta el, a kitüntetésem változatlanul érvényben maradt. Jól gondolom? Ha jól gondolom, akkor a kitüntetést továbbra is beírhatom az életrajzomba. A korrektség kedvéért azonban lábjegyzetként hozzá kellene tegyem, hogy a vele járó „pótlékra” „érdemtelennek” minősített egy a miniszter által felkért, tanult történészekből álló bizottság. Helyesen gondolom?

Így lett korosztályának legidősebb Nemecseke.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!