Kézenfekvő volt, hogy az 1990-es rendszerváltás után a magyar politikusok egy része fantáziát látott a szomszédos Ausztriában 1955-ben bevezetett politikai „Proporz-System”-ben, és felvetette: nem lehetne-e valami hasonlót nálunk is megvalósítani?
A hvg.hu-nak interjút adó pártelnöknő szerint az MSZP még megnyerheti a 2010-es választásokat. Nem egyezne ki előre 129 mandátummal, ami a képviselői helyek több mint egyharmada. Az MSZP-kormányzás hibájának tartja Bős-Nagymaros 1998 elején történt forszírozását, a Medgyessy-kormány idején a reformok elmaradását és a Gyurcsány-kormány alatt az áfa csökkentését.
Szabó Stein Imre, több mint másfél évtizedes tévés múlttal a háta mögött, egyike volt azoknak, akik pályáztak a köztévé elnöki posztjára. Sorstársaival egyetemben neki sem sikerült. Tekintettel a köztelevízió naponta mélyülő válságára, úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy fellebbentse a fátylat pályázatáról és ismertesse azt a nagyközönséggel. Várjuk más pályázótársak jelentkezését is. Levelét az alábbiakban ismertetjük.
A Fidesz és az MSZP különböző okokból ugyan, de nincs döntési helyzetben. A Fidesznek nem kell döntenie, hiszen népszerű, az MSZP pedig nem tud úgy dönteni, hogy ezáltal bármi is megváltozzon a párton belül. A két vergődő kis párt, az MDF és az SZDSZ ellenben éppen most van olyan döntési helyzetben, mint 1994 óta soha. Még az is elképzelhető, hogy embereik az MSZP listáján indulnak– mutat rá Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A diplomata-publicista Bogdan Góralczyk szerint a magyarországi politikai változások hosszabb szünet után, ismét követhetik a lengyel mintát, azaz a varsói gyors újra zakatol Budapest felé. A lengyel baloldal a liberálisokkal együtt belebukott a gátlástalan nyerészkedésbe. A Kaczyński-fivérek áldatlan uralma után most a mérsékelt jobboldali Tusk-kormány vezeti az országot. Lengyel László reflexiójában számol azzal, hogy nálunk hasonló helyzet állhat elő, ám szerinte e forgatókönyvet a "magyar hisztéria" még bizonytalabbá teszi.
A zsidó humor mélyebb rétegeit kutatja egy most megjelent könyv, de nem általánosságban és egyetemlegesen, hanem egy pesti közösség mindennapi életében.
Vajon hány áldozata volt ténylegesen az 1848-49-es forradalom vérbefojtását követő megtorlásnak? A bécsi levéltárak feneketlennek tűnő iratrengetegében öt esztendeig kutatott Hermann Róbert hadtörténész. Őt kértük számvetésre az évforduló ürügyén.
Magyarország is szerepel azon a listán, amelyet az amerikai washingtoni székhelyű Gazdasági és Politikai Kutató Központ (CEPR) legújabb tanulmánya tartalmaz, és amely azt hivatott bizonyítani, hogy a Nemzetközi Valutaalap 41 országból 31-nek rossz tanácsokat adott: olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket javasolt, amelyek elmélyítik a válságot, ahelyett hogy a recesszió hatásait enyhítenék. Hazánkon kívül, több fejlődő ország mellett Fehéroroszország, Lettország, Románia, Szerbia és Ukrajna is az IMF politikájának kárvallottja - állítja az október 5-én megjelent tanulmány.
A két gátlástalan, gyilkos diktátor, Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek a második világháború előtt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és a saját érdekeiket védő Anglia vagy Franciaország hathatós támogatása is elmaradt. Magyarán: ezt a térséget elárulták, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak. Minderről Schmidt Mária, a XX. Század Intézet igazgatója beszélt, Münchentől Jaltáig címmel tartott, az alábbiakban közölt előadásában, amely a az Intézet és a Lengyel Nagykövetség, „Hetven éve robbant ki a második világháború – Minden Lengyelországban kezdődött” címmel a minap rendezett nemzetközi konferencián hangzott el.
A Magyar Külügyi Intézet budai székházában mutatták be a minap a Brüsszelben dolgozó fiatal közgazda, Marján Attila Hol a térkép közepe? című, a HVG Kiadónál frissen megjelent könyvét. A kiadvány egyebek mellett arra kísérel meg választ adni, hogy milyen az Egyesült Államokban és Kínában az emberek Európa-képe, illetve mit gondolnak az európaiak az Egyesült Államokról, Kínáról és magáról Európáról. A bemutatón részt vett Balázs Péter külügyminiszter, aki szerint az iszlám nem azonos a terrorizmussal, de „benne gyökerezik a terrorizmus is”.
Október 22-től elérhetőek lesznek a Nyílt Társadalom Archívum honlapján azok a dokumentumok, amelyeken emigráns magyaroknak az ENSZ Ötös Bizottsága előtt tett tanúvallomásai olvashatók és hallhatók. Felkerül a honlapra a forradalomhoz és a szabadságharchoz kapcsolódó három-négyezer egyéb ENSZ-dokumentum is. Az archívum munkatársai által kezdeményezett minapi budapesti sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy egész napos rendezvénysorozat emlékezik meg az Ötös Bizottság tevékenységéről. Az ötvenhatról szóló beszámolók már most is kutathatók a Nyílt Társadalom Archívum Arany János utcai könyvárában.
Megrázó adatokat publikált Manchin Róbert, a Gallup Europe igazgatója arról, hogy a világ társadalmai milyennek látják jövőjüket, pontosabban életüket öt év múlva. A Gallup WorldPoll reprezentatív mintán, 120 országban tette föl a kérdést. Az eredmény számunkra lesújtó: a 117. helyre kerültünk, a felnőtt lakosság 34,2 százaléka tartja a maga jövőjét reménytelennek vagy szinte reménytelennek. Egyedül Zimbabwében látják az emberek sötétebbnek a jövőjüket (40,3 százalék). Érdemes megvizsgálni, kikből áll a magyar 34 százalék.
Az állami szolgáltatások, az igazságügy, az erőszakszervezetek, a pénzügyi rendszer, sőt: a társadalmi struktúra bomlása csupa olyan tényező, ami a magyar állam destabilizálódását eredményezheti, s ez a választások kimenetelét is befolyásolhatja. Persze a destabilizálódás még nem anarchia, de azért van okunk az aggodalomra – mutat rá Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
