A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a mult hét végén megtette azt, amire már évek óta készült: állást foglalt az utóbbi időben gyorsan burjánzó újpogánysággal, az „ősmagyar szinkretizmussal” szemben. Emellett arra is volt gondja, hogy „a halál kultúrájának” titulált liberalizmust elítélje.
Felkavarták az indulatokat a csicskatartásról beszámoló híradások. A modern rabszolgatartás a kisebb, elsősorban kelet-magyarországi falvakban elterjedt gyakorlat. Bonyolítja a dolgot, hogy sokszor nincs is szükség láncra, a nincstelen, idős hajléktalanok önként vállalják a rabszolga sorsot, nincs hová menniük.
Magyarországon a közhiedelem szerint először a Kádár-rendszerben vettek fel hiteleket, ez azonban – fájdalom – nagy tévedés. A hitelfelvételeknek nálunk hosszú története van. Hitelek, államháztartási hiányok, államcsőd-közeli helyzetek kísérik végig a hazai gazdaság- és politikatörténetet – állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Szerzőnk magán-közvéleménykutatást végzett fiatal barátai, ismerősei körében, a 18-35 éves korosztálynál, Budapesten és vidéken. Mintegy száz független, dolgozó, gyermektelen fiatalt célzott meg kérdéseivel: vannak-e álmaik és céljaik, amelyeket itthon kívánnának megvalósítani? Próbálkoznak-e külföldi munkavállalással? Mennyire tartja vissza őket a haza szeretete? A kapott válaszokból leszűrt eredmény lesújtó volt.
Az SZDSZ volt elnöke, egy héttel ezelőtt még országgyűlési képviselője szerint elfogadhatatlan, hogy Magyar Bálint – Fodor Gábor egykori utódja a Horn-kormány művelődési és közoktatási miniszteri tárcájának élén – a Szabadelvű Polgári Egyesület spiritusz rektoraként nem mond le képviselői mandátumáról. A politikus szerint az egész magyar közélet, „beleértve a volt kormánykoalíciót és pártjait”, iszonyatos mértékben tönkreteszi az, ami történik az országban.
Egy új KSH-kiadvány adatai azoknak az érvelését támasztja alá, akik szerint a plázák, hipermarketek tömeges magyarországi elterjedése nyomán elsorvad a hagyományos bolthálózat, felgyorsul a kiskereskedelem koncentrációja. A főutcák üzletei lehúzzák a rolót, megbomlik a városok történelmi struktúrája. Ugyanakkor a plázák népszerűek: a vásárlók szeretik a kulturált környezetet, azt, hogy mindent egy helyen megtalálnak.
Továbbra sem ültek el az edelényi polgármester megjegyzése - egyes roma nők tudatosan ártanak magzatuknak - körüli hullámok. A fogyatékos gyermekek születése javarészben nem démoni mesterkedés vagy tudatos rombolás eredménye, hanem szociális devianciák és a premodern szokásjog ötvözetére vezethető vissza. Ez nem tabu, lehet és kell is róla beszélni. De szigorúan csak a kollektív megbélyegzés elítélésével, a téma alantas politikai célokra való kiaknázása nélkül lehet morálisan tiszta vitát folytatni róla.
Retkes Attila megválasztása olyan bomlási folyamatot erősített fel az SZDSZ képviselőcsoportjában, amely önmagában korántsem mondható példa nélkülinek. Ugyanakkor a rendszerváltás utáni frakciószakadások tapasztalatai nem kecsegtetnek semmi jóval az SZDSZ-ből kiváló csoportosulások számára: a létrejövő új alakzatok hosszú távon nem életképesek – írja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Vajon billentheti-e az intézményi rendszert jelentősen más irányba a 2010-ben hivatalba lépő új kormány? Mekkora lesz a politikai, a gazdasági és a jogi mozgástere ahhoz, hogy újrarendezze a központi állam és az önkormányzatok intézményes és pénzügyi viszonyát? Mennyit tud változtatni a gazdasági kényszerpályán, mennyire tudja fenntartható növekedési pályára tolni a válság utáni gazdaságot? Lengyel László kérdéseire majd csak a jövőre felálló kormány tudja megadni a választ.
Moldova Györgyöt rasszizmussal vádolták meg, legutóbb egy politológus tette ezt a Népszabadság Vélemény rovatában. Sok minden elmondható Moldováról, de hogy rasszista lenne? Emberekre indokolatlanul aggatott címkék fontos társadalmi vitáknak vehetik elejét – például a cigányság helyzetéről és integrációjának elősegítéséről. Moldova Miskolcról írt riportkötete az etnikai feszültségek okaira világít rá.
