szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Vajon hány áldozata volt ténylegesen az 1848-49-es forradalom vérbefojtását követő megtorlásnak? A bécsi levéltárak feneketlennek tűnő iratrengetegében öt esztendeig kutatott Hermann Róbert hadtörténész. Őt kértük számvetésre az évforduló ürügyén.


hvg.hu: Október 6-án gyászolja a nemzet a mártírokat. A kivégzettek száma többszöröse az aradi tizenháromnak. Jó néhányat már 1849 nyarán elítéltek, a megtorlás pedig csak 1850-ben zárult le.

Hermann Róbert: Igen, de 1849. október 6-a volt az a nap, amikor számszerűsítve, 24 óra leforgása alatt a legtöbben kerültek a bitófa alá vagy a kivégzőosztag elé. Aznap végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az ország első kormányfőjét, 12 tábornokot (a tábornoki kar 40 százalékát) Aradon, továbbá Lázár Vilmos alezredest. Volt egy további elfeledett mártírja annak a napnak: Fekete Imre gerillatizedes, akit Pesten végeztek ki, 11 órával Batthyány halála előtt. (A gróf sebet ejtett a nyakán, hogy ne tudják — megszégyenítésként — felakasztani.)

Az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok
© Wikipedia.org

Fekete bűne mindössze az volt, hogy 1849 augusztusának első napjaiban társaival együtt fogságba ejtette Achilles Gröller főhadnagyot - aki épp futárszolgálatot teljesített az orosz főhadiszállás és Bécs között -, és elvette a futártáskáját. A futárt elengedte ugyan, de ez sem segített rajta, elegendő indokot találtak a kivégzésére. Kempen altábornagy, a pesti katonai kerület parancsnoka annyiban enyhítette az ítéletet, hogy „ón- és lőporral szenvedendő” halállal küldték Feketét a túlvilágra, és nem akasztották. De az altábornagynak még így is magyarázkodnia kellett az „enyhe” ítélet miatt a véreskezű hadsereg-főparancsnok, főhóhér Julius Haynau táborszernagy előtt.

Jeszenák János
© Wikipedia
Aradon már augusztus 22-én végzett a hóhér a 36 esztendős Ormai Norbert ezredessel. Pere és felakasztása egyetlen napon történt, ítélete már a bíróság összeülése előtt eldőlt — jól példázza, miként tervezte Haynau „a gaz gyökerestől való kiirtását” Világos után. Október 25-én végezték ki a széphalmi Kazinczy Lajos ezredest, 29 évesen, az aradi vár sáncában lőtték agyon, földi maradványait máig sem tárták fel, kivégzése színhelyén alussza örök álmát. A politikusok közül Csány László közlekedés- és közmunkaügyi minisztert és Jeszenák János bárót, nyitrai és pozsonyi kormánybiztost október 10-én, a felsőház elnökét, Perényi Zsigmond bárót és a képviselőház jegyzőjét, Szacsvay Imrét október 24-én Pesten, a mai Batthyány örökmécses helyén, kötél által végezték ki. A szakma valamennyiüket ismeri, de a nemzeti köztudatban nemigen emlékeznek rájuk. Pedig Csány a dunántúli haderő, majd Erdély kormánybiztosaként sok tekintetben fontosabb szerepet játszott az önvédelmi harcban, mint az Aradon kivégzett tábornokok némelyike. Jeszenák nevéhez a lipótvári erőd magyar kézre juttatása fűződik.

hvg.hu: Meghatározható-e pontosan a vértanúk nemzetisége?

H.R.: Minden híreszteléssel ellentétben erősen felülreprezentáltak a magyarok. A kivégzettek között akadt négy lengyel, egy horvát, egy szerb, három osztrák-német, három birodalmi német, két magyarországi zsidó, egy vélhetően szlovák, s több mint tíz olyan, aki — legalábbis neve alapján — magyarországi német lehetett, vagy ténylegesen is az volt. Találunk két magyar-örményt is, de 19 olyan is akad a vértanúk sorában, kinek neve máig nem ismeretes, csupán kivégzésük ténye ismert: őket rögtönítélettel, hivatalos eljárás nélkül végezték ki. Nemrég akadtam az iratokban Theodor Lepier őrnagyra, Pancsova polgármesterére, akit a magyarokkal való együttműködés vádjával lőttek agyon 1849. augusztus 12-én. Neve alapján francia vagy németalföldi eredetű lehetett, de ő maga már Horvátországban született.

hvg.hu: Társadalmi összetételükről mit tud mondani?

H. R.: Egyetlen olyan társadalmi csoport vagy réteg sem akadt, amelynek ne lettek volna veszteségei, sőt, mártírjai. A kivégzettek egynegyede volt hivatásos katona; és legalább 30 olyan további személyről tudunk, akik mint gerillák, népfelkelők, nemzetőrök vettek részt a harcokban, s ezért kivégezték őket. A politikai és a katonai eliten kívül (melynek tagjaira a megtorlás tényleges számarányukat meghaladó mértékben sújtott le), a falusi és a városi plebejusokat ugyanúgy megtaláljuk közöttük, mint az egyházi embereket.

Esküszegő az uralkodó volt (Oldaltörés)

Julius Haynau. A "gyökerestül kiirtani" híve volt  
© wikimedia
hvg.hu: Tulajdonképpen hány embert végeztetett ki, vetett börtönbe Haynau?

H. R.: Csupán 145 kivégzettről vannak pontos ismereteink. Három olyan magyarról, akikkel Bécsben számoltak le már 1848 novembere és 1849 májusa között. Közülük kettőt is Horváth Jánosnak hívtak: az egyiket fegyverrejtegetésért, a másikat a bécsi forradalomban való tevőleges részvételéért ítélték halálra. A harmadik, Melko Ferenc vasúti tisztviselő azért került a kivégzőosztag elé, mert – állítólag – átállásra biztatott két katonát. Szintén osztrák területen végeztek ki 13 olyan huszonéves, nőtlen és gyermektelen Nádor-huszárt, akik 1849 júniusában csapatostul akartak hazaszökni Lienz közeléből. A csapatot elfogták és megtizedelték. Magyarországon 25 ember sorsa pecsételődött meg valamilyen összecsapás után: statáriális ítélettel küldték őket a túlvilágra. Máig sincsenek megbízható adataink a bebörtönzöttek pontos arányáról: 550 honvédtiszt szenvedett hosszabb-rövidebb vár-, illetve vizsgálati fogságot, 800 és 1800 közé teszik az egyes kutatók az összes rács mögé került meghurcolt számát. Jellemző: egy további aradi vértanú, a bécsi forradalomban is jelentős szerepet játszó, majd a magyar ügy szolgálójává vált, fejét szabad szájú pamfletek írására is adó, 1850. február 19-én felkötött Ludwig Hauk alezredes arcképét sem ismerjük.

hvg.hu: A 13 pozsonyi vértanúról viszont szinte semmit sem tud a közvélemény.

H. R.: A „pozsonyi tizenhármakról” a 20. század elején egy lelkes helytörténész, Kumlik Emil írt kitűnő munkát, amely 1999-ben újra megjelent. Azonban nem jutott hozzá az eredeti peranyagokhoz, ezeket akkor még hét lakat alatt őrizték Budapesten vagy Bécsben, ezért csupán a korabeli sajtó, a visszaemlékezések és az ítéletek alapján alkotta meg művét. A „pozsonyi tizenhármak” társadalmi összetétele kicsiben reprezentálja a megtorlás áldozatait; volt köztük honvédtiszt, vármegyei tisztviselő, katolikus plébános, evangélikus lelkész, falusi jegyző, vasúti mérnök, földbirtokos, földműves, sütősegéd. A vádak a fegyveres lázadástól a nép izgatásán át a magyarok számára végzett újoncozásig terjedt.

hvg.hu: Tekinthetők-e ezek a perek a későbbi nyilas illetve kommunista kirakatperek elődjének?

H. R.: Rengeteg a hamis legenda a leszámolás gyakorlati működésével kapcsolatban. Bár a hadbíróságok a retorzió engedelmes eszközei voltak, néhány esetet kivéve (a legkirívóbb ezek közül Batthyányé, illetve azoké, akiket azzal vádoltak meg, hogy katonákat próbáltak rávenni az átállásra) a maguk logikája értelmében korrekt eljárásokat folytattak le: senkit sem vádoltak olyasmivel, amit nem követett el, s ha felmerült mentő körülmény, nem hunytak szemet felette. Semmiképp sem tekinthetők tehát a 20. századi náci, nyilas vagy kommunista „vérbíróságok” közvetlen előfutárainak. Ez persze nem jelenti, hogy magyar szempontból törvényesek lettek volna ezek az ítéletek, hiszen már az ostromállapot 1848. október 3-i meghirdetése is törvénytelen cselekedet volt az uralkodó részéről. Ugyanakkor máig találkozni olyan vélekedéssel, hogy esküszegők lettek volna a magyar honvédtisztek, s ezért joggal érte őket a megtorlás. De tudvalevő: ezek a katonák az uralkodó akaratából tettek esküt a magyar alkotmányra, s amikor választaniuk kellett az uralkodóházra s a magyar alkotmányra tett esküjük között, ez utóbbit választották. Nem ők, hanem az uralkodó szegte meg az esküjét, amit a magyar alkotmány megtartására tett. I. Ferenc Józseffel szemben pedig végképp nem voltak esküszegőnek tekinthetőek, hiszen ő jogi értelemben 1867-ig nem volt Magyarország királya.

Kurcz Béla

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
London közepén törte össze bérelt Ferrariját egy rapper

London közepén törte össze bérelt Ferrariját egy rapper

Ilyennek képzeli az idei iMacet egy Apple-rajongó – videó

Ilyennek képzeli az idei iMacet egy Apple-rajongó – videó

Orbán kiválasztja, mi kell neki a rendkívüli időszakból

Orbán kiválasztja, mi kell neki a rendkívüli időszakból