szerző:
hvg.hu

Vajon hány áldozata volt ténylegesen az 1848-49-es forradalom vérbefojtását követő megtorlásnak? A bécsi levéltárak feneketlennek tűnő iratrengetegében öt esztendeig kutatott Hermann Róbert hadtörténész. Őt kértük számvetésre az évforduló ürügyén.


hvg.hu: Október 6-án gyászolja a nemzet a mártírokat. A kivégzettek száma többszöröse az aradi tizenháromnak. Jó néhányat már 1849 nyarán elítéltek, a megtorlás pedig csak 1850-ben zárult le.

Hermann Róbert: Igen, de 1849. október 6-a volt az a nap, amikor számszerűsítve, 24 óra leforgása alatt a legtöbben kerültek a bitófa alá vagy a kivégzőosztag elé. Aznap végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az ország első kormányfőjét, 12 tábornokot (a tábornoki kar 40 százalékát) Aradon, továbbá Lázár Vilmos alezredest. Volt egy további elfeledett mártírja annak a napnak: Fekete Imre gerillatizedes, akit Pesten végeztek ki, 11 órával Batthyány halála előtt. (A gróf sebet ejtett a nyakán, hogy ne tudják — megszégyenítésként — felakasztani.)

Az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok
© Wikipedia.org

Fekete bűne mindössze az volt, hogy 1849 augusztusának első napjaiban társaival együtt fogságba ejtette Achilles Gröller főhadnagyot - aki épp futárszolgálatot teljesített az orosz főhadiszállás és Bécs között -, és elvette a futártáskáját. A futárt elengedte ugyan, de ez sem segített rajta, elegendő indokot találtak a kivégzésére. Kempen altábornagy, a pesti katonai kerület parancsnoka annyiban enyhítette az ítéletet, hogy „ón- és lőporral szenvedendő” halállal küldték Feketét a túlvilágra, és nem akasztották. De az altábornagynak még így is magyarázkodnia kellett az „enyhe” ítélet miatt a véreskezű hadsereg-főparancsnok, főhóhér Julius Haynau táborszernagy előtt.

Jeszenák János
© Wikipedia
Aradon már augusztus 22-én végzett a hóhér a 36 esztendős Ormai Norbert ezredessel. Pere és felakasztása egyetlen napon történt, ítélete már a bíróság összeülése előtt eldőlt — jól példázza, miként tervezte Haynau „a gaz gyökerestől való kiirtását” Világos után. Október 25-én végezték ki a széphalmi Kazinczy Lajos ezredest, 29 évesen, az aradi vár sáncában lőtték agyon, földi maradványait máig sem tárták fel, kivégzése színhelyén alussza örök álmát. A politikusok közül Csány László közlekedés- és közmunkaügyi minisztert és Jeszenák János bárót, nyitrai és pozsonyi kormánybiztost október 10-én, a felsőház elnökét, Perényi Zsigmond bárót és a képviselőház jegyzőjét, Szacsvay Imrét október 24-én Pesten, a mai Batthyány örökmécses helyén, kötél által végezték ki. A szakma valamennyiüket ismeri, de a nemzeti köztudatban nemigen emlékeznek rájuk. Pedig Csány a dunántúli haderő, majd Erdély kormánybiztosaként sok tekintetben fontosabb szerepet játszott az önvédelmi harcban, mint az Aradon kivégzett tábornokok némelyike. Jeszenák nevéhez a lipótvári erőd magyar kézre juttatása fűződik.

hvg.hu: Meghatározható-e pontosan a vértanúk nemzetisége?

H.R.: Minden híreszteléssel ellentétben erősen felülreprezentáltak a magyarok. A kivégzettek között akadt négy lengyel, egy horvát, egy szerb, három osztrák-német, három birodalmi német, két magyarországi zsidó, egy vélhetően szlovák, s több mint tíz olyan, aki — legalábbis neve alapján — magyarországi német lehetett, vagy ténylegesen is az volt. Találunk két magyar-örményt is, de 19 olyan is akad a vértanúk sorában, kinek neve máig nem ismeretes, csupán kivégzésük ténye ismert: őket rögtönítélettel, hivatalos eljárás nélkül végezték ki. Nemrég akadtam az iratokban Theodor Lepier őrnagyra, Pancsova polgármesterére, akit a magyarokkal való együttműködés vádjával lőttek agyon 1849. augusztus 12-én. Neve alapján francia vagy németalföldi eredetű lehetett, de ő maga már Horvátországban született.

hvg.hu: Társadalmi összetételükről mit tud mondani?

H. R.: Egyetlen olyan társadalmi csoport vagy réteg sem akadt, amelynek ne lettek volna veszteségei, sőt, mártírjai. A kivégzettek egynegyede volt hivatásos katona; és legalább 30 olyan további személyről tudunk, akik mint gerillák, népfelkelők, nemzetőrök vettek részt a harcokban, s ezért kivégezték őket. A politikai és a katonai eliten kívül (melynek tagjaira a megtorlás tényleges számarányukat meghaladó mértékben sújtott le), a falusi és a városi plebejusokat ugyanúgy megtaláljuk közöttük, mint az egyházi embereket.

Esküszegő az uralkodó volt (Oldaltörés)

Julius Haynau. A "gyökerestül kiirtani" híve volt  
© wikimedia
hvg.hu: Tulajdonképpen hány embert végeztetett ki, vetett börtönbe Haynau?

H. R.: Csupán 145 kivégzettről vannak pontos ismereteink. Három olyan magyarról, akikkel Bécsben számoltak le már 1848 novembere és 1849 májusa között. Közülük kettőt is Horváth Jánosnak hívtak: az egyiket fegyverrejtegetésért, a másikat a bécsi forradalomban való tevőleges részvételéért ítélték halálra. A harmadik, Melko Ferenc vasúti tisztviselő azért került a kivégzőosztag elé, mert – állítólag – átállásra biztatott két katonát. Szintén osztrák területen végeztek ki 13 olyan huszonéves, nőtlen és gyermektelen Nádor-huszárt, akik 1849 júniusában csapatostul akartak hazaszökni Lienz közeléből. A csapatot elfogták és megtizedelték. Magyarországon 25 ember sorsa pecsételődött meg valamilyen összecsapás után: statáriális ítélettel küldték őket a túlvilágra. Máig sincsenek megbízható adataink a bebörtönzöttek pontos arányáról: 550 honvédtiszt szenvedett hosszabb-rövidebb vár-, illetve vizsgálati fogságot, 800 és 1800 közé teszik az egyes kutatók az összes rács mögé került meghurcolt számát. Jellemző: egy további aradi vértanú, a bécsi forradalomban is jelentős szerepet játszó, majd a magyar ügy szolgálójává vált, fejét szabad szájú pamfletek írására is adó, 1850. február 19-én felkötött Ludwig Hauk alezredes arcképét sem ismerjük.

hvg.hu: A 13 pozsonyi vértanúról viszont szinte semmit sem tud a közvélemény.

H. R.: A „pozsonyi tizenhármakról” a 20. század elején egy lelkes helytörténész, Kumlik Emil írt kitűnő munkát, amely 1999-ben újra megjelent. Azonban nem jutott hozzá az eredeti peranyagokhoz, ezeket akkor még hét lakat alatt őrizték Budapesten vagy Bécsben, ezért csupán a korabeli sajtó, a visszaemlékezések és az ítéletek alapján alkotta meg művét. A „pozsonyi tizenhármak” társadalmi összetétele kicsiben reprezentálja a megtorlás áldozatait; volt köztük honvédtiszt, vármegyei tisztviselő, katolikus plébános, evangélikus lelkész, falusi jegyző, vasúti mérnök, földbirtokos, földműves, sütősegéd. A vádak a fegyveres lázadástól a nép izgatásán át a magyarok számára végzett újoncozásig terjedt.

hvg.hu: Tekinthetők-e ezek a perek a későbbi nyilas illetve kommunista kirakatperek elődjének?

H. R.: Rengeteg a hamis legenda a leszámolás gyakorlati működésével kapcsolatban. Bár a hadbíróságok a retorzió engedelmes eszközei voltak, néhány esetet kivéve (a legkirívóbb ezek közül Batthyányé, illetve azoké, akiket azzal vádoltak meg, hogy katonákat próbáltak rávenni az átállásra) a maguk logikája értelmében korrekt eljárásokat folytattak le: senkit sem vádoltak olyasmivel, amit nem követett el, s ha felmerült mentő körülmény, nem hunytak szemet felette. Semmiképp sem tekinthetők tehát a 20. századi náci, nyilas vagy kommunista „vérbíróságok” közvetlen előfutárainak. Ez persze nem jelenti, hogy magyar szempontból törvényesek lettek volna ezek az ítéletek, hiszen már az ostromállapot 1848. október 3-i meghirdetése is törvénytelen cselekedet volt az uralkodó részéről. Ugyanakkor máig találkozni olyan vélekedéssel, hogy esküszegők lettek volna a magyar honvédtisztek, s ezért joggal érte őket a megtorlás. De tudvalevő: ezek a katonák az uralkodó akaratából tettek esküt a magyar alkotmányra, s amikor választaniuk kellett az uralkodóházra s a magyar alkotmányra tett esküjük között, ez utóbbit választották. Nem ők, hanem az uralkodó szegte meg az esküjét, amit a magyar alkotmány megtartására tett. I. Ferenc Józseffel szemben pedig végképp nem voltak esküszegőnek tekinthetőek, hiszen ő jogi értelemben 1867-ig nem volt Magyarország királya.

Kurcz Béla

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Havazásban kabrióztunk Lütyő őrmester ikonikus Citroënjével

Havazásban kabrióztunk Lütyő őrmester ikonikus Citroënjével

F1: Tűz volt a McLaren garázsában, hárman megsérültek

F1: Tűz volt a McLaren garázsában, hárman megsérültek

Megint tanácskozáson járt Palkovics az MTA-n

Megint tanácskozáson járt Palkovics az MTA-n

Nézze meg: remek videót készített a Nemzetközi Űrállomásról egy magyar asztrofotós

Nézze meg: remek videót készített a Nemzetközi Űrállomásról egy magyar asztrofotós

Radioaktív sugárzást mértek a Kuba fölött robbant meteoritban

Radioaktív sugárzást mértek a Kuba fölött robbant meteoritban

Megrövidíti az életet az egyik legfelkapottabb étrend

Megrövidíti az életet az egyik legfelkapottabb étrend