A Heti Válasz alapítója eszményei meghiúsulásáról

Kell egy lap, egy környezettudatos szabadelvű konzervatív hetilap -- írta tíz éve, a Heti Válasz programadó cikkében Elek István, aki 2001-ben alapítóként, 2002 nyarától 2004 tavaszáig pedig főszerkesztőként jegyezte a hetilapot. Ám 2002 tavaszától szellemi programjának megvalósítása megnehezült, végül a hetilapot eladták. Alábbi cikkében a lap születésének körülményeiről ír.


Sebők János:„Holttest eladó, de ingyen is elvihető”

A világhálón olvastam, hogy egy beteg, idős asszony, miután már nem tudja kifizetni a felemelt árú, életmentő gyógyszereit, végrendelkezett, s a holttestét felajánlotta egy klinikának, mert eladósodott gyerekeinek az eltemettetésére se lenne pénzük.


Éger István: Az egészségügy csöndje a haldoklás csendje

Élesen bírálta az egészségügyi kormányzatot Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A hvg.hu-nak kifejtette: az egészségügyi dolgozóknak elegük van az ígérgetésekből, miszerint várjunk még egy kicsit, és minden jobb lesz. Többször a fejükhöz vágták, hogy miért van béke és csönd az egészségügyben, miért nincsenek demonstrációk. „Észre kellene venni, hogy az egészségügy területén ez a csend nem a béke csendje, hanem a haldoklás csendje” - mondja Éger.


Gazsó Ferenc: Az MSZP jövőtlen, szétporladó párt

A szocialista párt semmit nem tanult a hibáiból, most is ugyanazt a neoliberális szemléletet és politikai felfogást képviselik, amelynek nincs sem társadalmi hitelképessége, sem vonzereje. Politikájuk eladósította, gazdasági csődhelyzetbe juttatta az országot. Jelenlegi vezető csoportjuk alkalmatlan az ország irányítására, nyilatkozta a hvg.hu-nak Gazsó Ferenc szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.


Amiért nyugdíjba kell küldeni a 62 éves bírákat

Ha az orvos, a tanár, a mérnök vagy a jogtanácsos 62 évesen nyugdíjazható, miért ne történhetne meg ez egy bíróval is? Mi a baj ezzel a rendelkezéssel? A bírákat eddig ért megkülönböztetés eltűnik, és ők is akkor mehetnek nyugdíjba, amikor az állampolgárok 99 százaléka. Az egyetemeken jogász túltermelés van, végzett jogászok ezrei nem tudnak a pályán elhelyezkedni, most majd mindenki „lépik egyet" – állítja szerző.


Járóka Lívia: A romaintegráció sikeréhez a romák is kellenek

A romák helyzete az elmúlt húsz évben Magyarországon fokozatosan romlott. A fordulat az EU, a tagországok kormányai és a helyi önkormányzatok mellett döntően a cigányságon áll vagy bukik. Fontos, hogy a tanult romák aktív szerepet vállaljanak közösségeik életében, szervezőként, tanárként, orvosként, vállalkozóként, - nyilatkozta többek között a hvg.hu-nak Járóka Lívia, fideszes európai parlamenti képviselő, szakmáját illetően szociálantropológus.


Halló, Finnország! Dráma vagy korszellem a szélsőjobb előretörése?

A turkui egyetem politikatudománnyal foglalkozó professzora, Ville Pernaa a friss finn választási eredmények nyomán biztosra veszi, hogy kormányra kerül a nyugati sajtó által szélsőjobboldalinak tartott Igaz Finnek párt, viszont e kormánynak rövid életet jósol. Szerinte elképzelhetetlen, hogy hazája kilépjen az euróövezetből.


Antal Attila: Meddig lehet az országnak két alkotmánya?

Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.


A magyar demokrácia guminő: idomai szépek, életre nem kelthető

A „demokratikus minimum” hungaro-liberális változata olyan, mint a felfújható guminő. Tökéletesek az idomai, nem kér enni, nem veszekszik, mindig rendelkezésre áll – épp csak életre nem kelthető. Ezt a műszépséget űzik-hajszolják csodaszarvasként liberális honfitársaink húsz éve. A demokratikus minimum arról szól, hogy mindjárt az átmenet legelején megalkotjuk ideálisnak gondolt intézményrendszerünket, és akkor is ragaszkodunk hozzá, ha a nép láthatóan nincs rá felkészülve, ha nincs a közösség hasznára - írja Vértes László


Tehetetlen polgárőrök – Túrós András visszavonta interjúját

Túrós András tábornok, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke visszavonta az előző nap a hvg.hu-nak adott interjúját. Attól tart, mondta, hogy a Jobbik ízekre szedi a polgárőrséget a parlamentben, ha szavai nyilvánosságra kerülnek. Különben is, állította, a vele készült beszélgetés nem aktuális. Pedig csak arról kérdeztük, a Jobbik utcai kampány-sorozatára milyen választ adnak a polgárőrök.


Ungváry Krisztián a zsidóüldözésről: ne fogjunk mindent a németekre!

A nemzeti együttműködés szellemében kellene széleskörűen megvitatni az alkotmánytervezetbe bekerült megállapítást, miszerint a magyar állam 1944 márciusában elvesztette önrendelkezését, amely csak 1990-ben állt vissza – javasolja Ungváry Krisztián történész. Szerinte ez így túlságosan leegyszerűsítő, gátolja a szembenézést a múlttal, ráadásul lehetőséget ad rá, hogy történeti kutatásokat az Alaptörvényre hivatkozva támadjanak.


Elvtársak! A tüntetések után húzzatok el…

Igen: kérjetek bocsánatot tőlünk: bal- és jobboldaliaktól, liberálisoktól és konzervatívoktól, és húzzatok el! Előzőleg még adjátok át listás parlamenti helyeteket a nem túl nagyszámú, még nem kompromittálódott, ifjabb szocialista párti társaitoknak, és húzzatok el! Szentirmay László véleménye.


Seres László: Miért hagyták magára Tóásó Elődöt?

Magyarország uniós tagként, az EU soros elnökeként pláne nem teheti meg, hogy sorsára hagyjon egy magyar állampolgárt, akit a távolban egy balos diktatúra koncepciós perbe fogott. Tóásó Előd ügyvédei a jelek szerint tehetetlenek, a magyar konzul meg sem hajlandó látogatni, a budapesti külügy meg lényegében széttárja kezeit. Ez így nagyon nem járja.




Ungváry Krisztián a preambulum hazugságáról ír

Az új alkotmány preambulumának államunk 1944-es önrendelkezésére vonatkozó meghatározása hazug, elfogadhatatlan, szakmailag indokolhatatlan, és megmutatkozik benne az egész munka alkalmatlansága - írja Ungváry Krisztián történész az Indexnek írt cikkében. A büntetőjogi felelősséget történelmi tetteikért az érintetteknek kell vállalniuk - szögezi le.



Habsburg trónfosztás – szavazatszámlálás nélkül

Miként lehetett elfogadtatni a 162 esztendeje a debreceni Nagytemplomban ülésező országgyűléssel a Függetlenségi Nyilatkozatot és a Habsburg-ház trónfosztását, ha senki sem számolta meg a voksokat? Hermann Róbert hadtörténészt kérdeztük.


Gulyás Gergely: Zsigerből támadják az új alkotmányt

„Orbán Viktor csak beváltotta, amit ígért a választási kampányban: új alkotmányt kap az ország, ezért politikai értelemben sem illegitim a most készülő alaptörvény. Annál inkább az ellenzék magatartása az, mivel egy szóval sem jelezték, hogy ők alkotmányozás helyett szabadságra mennek” -- nyilatkozta a hvg.hu-nak Gulyás Gergely, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke.


Szanyi Tibor: Minden esély megvan az előrehozott választásokra

Az ország lőporos hordón ül, minden egyes másodperc, amit a kormány az ország vezetésével tölt, milliárdos károkat jelent, tehát minél előbb el kell távolítani őket – fejtegette a hvg.hu-nak adott interjúban, egyebek között, Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, aki az új alkotmány elfogadását is „nemzetellenes merényletként” aposztrofálta.