A fukusimai atomerőmű katasztrófája sem rettenti el a szigetoszágot attól, hogy folytassa nukleárisenergia-programját. Egy tekintélyes osakai politológus, az ottani egyetem professzora egyenesen azt sejteti a hvg.hu-nak adott interjúban, hogy Japán atomhatalommá akar válni – katonai értelemben is.
Ismét odaítélik a Mátyás király képével és hollós címerével ékesített kitüntető Corvin-láncot a magyar szellemi élet arra érdemesnek tartott képviselőinek. A Horthy Miklós által 1930-ban alapított és Orbán Viktor által feltámasztott kitüntetést 2002 után a szocialista kormányok nem osztották ki. Most a három elhunyt örökös kitüntetett helyébe fognak a többiek újakat választani, meghallgatva Granasztói György történész javaslatait is.
A helyi választott hatalom stratégiai fejlesztési döntései, hitelkérelmei, kötvénykibocsátása közigazgatási ellenőrzés alá kerülnek. Ha államosítják az önkormányzati egészségügyi és oktatási intézményeket, ha központosítják a finanszírozást megalapozó adókat, akkor itt a jól ismert tanácsrendszer – elvtárs, nem azért vagy, hogy dönts, hanem hogy döntéseimet végrehajtsd.
A demokrácia komoly erőpróbája lesz április 9-én az esztergomiak demonstrációja a fővárosban. Az eladósított, működésében csaknem ellehetetlenített Esztergom polgárai önkormányzati választást követelő petícióval vonulnak a Parlament elé, s a kormányzattól remélik a városvezetésben kialakult patthelyzet megoldását.
Az RMDSZ és a Fidesz korántsem felhőtlen viszonyáról, az erdélyi magyarság képviseletének dilemmáiról, a kettős állampolgárság jelentőségéről fejtette ki véleményét a legnagyobb romániai magyar párt újdonsült elnöke, Románia művelődési minisztere, Kelemen Hunor.
A történelemben először az információs technológia forradalma segít hozzá társadalmi forradalmakhoz: az arab világ tavaszának is nevezhető tömegmegmozdulás-sorozat mögött mindenütt tetten érhető a másként gondolkodókból, üldözöttekből bloggerekké lett disszidensek mozgósító ereje. Hogy dolgoznak ők, miként segíti őket a szabad világ blogger-társadalma? Ahed al-Hendi Amerikába menekült szíriai emberjogi aktivistával, a cyberdissidents.org nevű globális portál arab szekciójának irányítójával beszélgettünk.
Tavaly a kormány még nagy reményeket fűzött adócsökkentési tervéhez: remélte, hogy hamar fellendül a gazdaság, javul a foglalkoztatottság, a költségvetési hiány kellő szintre apad. Csalódniuk kellett, így került sor a Széll Kálmán-terv meghirdetésére, amely már megszorításokat is tartalmaz. A terv brüsszeli fogyasztásra készült, angol nyelvű változatában benne van az is, mi lett volna, ha nem jön a kiigazító program. Oblath Gábor írása tegnap jelent meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének blogján.
Az Orbán-kormánynak, amikor Brüsszelben hamarosan beterjeszti az ország konvergenciaprogramját, meg kell győznie a Bizottságot, hogy a költségvetési hiány és az államadósság lefaragására hozott intézkedések a tartós egyensúly irányába mutatnak - hívta fel a figyelmet Kovács László volt külügyminiszter, szocialista országgyűlési képviselő.
A 26 éves Kárpáti György Mór Erdő című filmjével kijutott a 61. Berlinale fesztiválra, ugyanakkor diplomafilmjét pénzügyi támogatás híján egyelőre nem tudja elkészíteni. A forgatásról, a jelenlegi helyzetről, egy fiatal filmes jövőjéről beszélgettünk az ifjú filmrendezővel.
Éles vita folyik a kormányon belül is arról, hogy csökkenti-e, és ha igen, milyen mértékben a dohányzásellenes törvény szigorítása az államháztartás jövedék- és adóbevételeit. Csupán az anyagi oldalt nézve, ezt menyiben kompenzálja középtávon a magyar lakosság egészségi állapotának javulásából következő költségmegtakarítás? Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője a dohányzási törvénytervezet körüli érdekütközéseket ecseteli.
Bismarck mondta 1867-ben, hogy a politika a lehetőségek művészete, tehát nemcsak a lehetőséggel élés könyörtelensége, de művészet is. A művészet pedig kultúra, stílus és katarzis együtt. Deák Ferenc óta a mai napig – Antall József rövid miniszterelnökségét leszámítva – hiányzik a magyar politikából és a magyar politikusokból a művészet – nyilatkozta többek között a hvg.hu-nak Jávor Béla ügyvéd, író, a jobboldali értelmiségieket tömörítő Nemzeti Kör tagja.
Az InfoRádió Aréna című, 2011. március 28-i adása, amelynek Gyurcsány Ferenc volt a vendége, magába sűrítette a magyar baloldal megannyi problémáját. Gyurcsány elismerte: a szocialista párt két fő ideológiai táborra oszlik, az egyik szerint a balközép és a baloldali politika megfér egymás mellett egy pártban, a másik szerint viszont a szavazókat csak egy egyértelműen baloldali politikát folytató párt lesz képes visszanyerni -- mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz-KDNP népszerűsége az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent, ám az ellenzéki pártok ebből semmit sem profitáltak. Egyelőre nincs olyan ellenzéki erő, amely reális alternatívát nyújtana a kormánnyal szemben. Ennek legalább három fő oka van: a politikai helyzetből fakadó hátrány, a kommunikációs deficit, illetve a szakpolitikai hiányosságok – mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Sokáig reménykedett, hogy a kormány végre előrukkol egy tartalmilag összefüggő, koherens gazdasági programmal, de a Széll Kálmán-terv nem igazolta várakozásait, fejtette ki Csaba László akadémikus a hvg.hu-nak adott interjúban.
Nem az ellenzéki pártok tartoznak magyarázattal, hogy miért nem vesznek részt a most zajló alkotmányozási folyamatban, hanem a kormánypártok, hogy miért bocsátkoztak bele ebbe az illegitim alkotmányozási kalandba. Miért kísérelik meg egy közösnek szánt norma- és szabályrendszer paragrafusokba foglalását, amelyet az ellenzéki pártok nélkül készítettek elő, és az LMP és az MSZP távollétében vitatnak meg?
Sokan írják, mondják, hogy az ország már megint az „álamfőn” (sic) röhög. Valójában sokkal nagyobb blamázs mindaz, ami Schmitt Pál személyével, múltjával kapcsolatban már eddig napvilágot látott.
Kadhafit a szövetségesek bombázásai és a felkelők végzetesen legyengítették. És épp ettől lehet még veszélyesebb. A nyolcvanas években világszerte terrorakciók tucatjait hajtották végre személyes parancsaira. Most hát újrakezdi? Terrorizmus reloaded? Erről nyilatkozik a hvg.hu-nak, Charles Faddis terrorizmus-szakértő, aki aktív hírszerzőként CIA felderítő csoport élén hatolt be 2003 elején Észak-Irakba, hogy előkészítse a terepet a nagy háború beindítása előtt. Faddis három évvel ezelőtt vonult vissza a szövetségi hírszerzéstől.
Amit most látunk, az szükséges, de csak a kezdő lépés. A nyugati koalíció sokat segít a líbiaiaknak, ha vadászgépeivel betartatja a repülési tilalmat – de a missziónak rossz vége lehet, ha utána simán átadják az országot egy iszlámista ellenzéknek. Új ENSZ-határozatra van szükség, amely lehetővé tenné a hadseregek szárazföldi jelenlétet, ameddig csak szükséges.
A betegek érdekeire hivatkozva szervezi át junius 1-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a betegszállítás irányítását, többszáz millió forintért. Ám ezzel aligha oldják meg az indokul felhozott problémákat, kárvallottjai viszont a betegek és betegszállítók lehetnek. A Magyar Telekom-leány által működtetett TETRA-telefonrendszer kapacitáskihasználtsága viszont alighanem javulhat.
Az új alkotmány preambuluma, a Nemzeti hitvallás patetikus, már-már imádságos hangulatban szól a magyar nemzet tagjait összekötő értékekről. A szövegezők minden bizonnyal elhatározták, hogy – merítve az európai preambulumok széles eszköztárából – összefoglalják mindazt, hogy mit jelent és mitől jó magyarnak lenni, mire lehetünk büszkék történelmünkből. Ugyanakkor a preambulum kinyilvánítja az 1989-es alkotmány érvénytelenségét, ami felettébb furcsa, hiszen éppen ennek alapján folyik maga az alkotmányozás – állapítja meg a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
