Fürjes Judit
Fürjes Judit
Tetszett a cikk?

A romák helyzete az elmúlt húsz évben Magyarországon fokozatosan romlott. A fordulat az EU, a tagországok kormányai és a helyi önkormányzatok mellett döntően a cigányságon áll vagy bukik. Fontos, hogy a tanult romák aktív szerepet vállaljanak közösségeik életében, szervezőként, tanárként, orvosként, vállalkozóként, - nyilatkozta többek között a hvg.hu-nak Járóka Lívia, fideszes európai parlamenti képviselő, szakmáját illetően szociálantropológus.

hvg.hu: A borsodi cigányvajda, Lakatos Attila korábban nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy a társadalom „nagy okosai” tudni sem akarnak a romákról. A cigánytelepek lakói húsz év alatt szinte mindent elvesztettek, felnőtt úgy két generáció, hogy nem tudják mi az iskola, mi a munka. Elengedték a kezüket, nem törődött velük senki. Ön szerint a politikusok és a romaszervezetek kellően képviselik a cigányságot, hozzá tudnak járulni az integrációjukhoz?

Járóka Lívia:  Sajnos van benne igazság, a romák mutatói az elmúlt húsz évben Magyarországon - de szerte Európában - fokozatosan romlottak. A romák többsége ráadásul olyan hátrányos helyzetű kistérségekben, aprófalvas településeken él, amelyek az elmúlt években folyamatosan épültek le.

Járóka Lívia
©

A vidéki életminőség javítására fordított összegek és az e célból lehívott uniós források jelen pillanatban elégtelenek a leszakadás megállítására, és az előző kormány számos intézkedése – mint a helyi iskolák megszüntetése, a vasúti szárnyvonalak leépítése, vagy a posták kiszervezése – tovább súlyosbította e kistelepülések helyzetét. Az ilyen térségek fejlesztését elsődleges prioritássá kell tenni, hiszen már a jelenlegi életminőség szinten tartása is rengeteg pénzt emészt fel, hosszú távon pedig az össztársadalmi kohézió megbomlásával fenyeget.Az integráció tekintetében az állami intézmények mellett rendkívül fontos szerep hárul a civilszervezetekre is, hiszen minden átfogó, több szakterületet és széles földrajzi térséget átölelő programnak döntő kritériuma, hogy helyi szinten miként sikerül azt megvalósítani.

A programok tervezése, végrehajtása és ellenőrzése terén sokkal hatékonyabban kellene működnie a romaszervezeteknek. Ehhez szakmai és anyagi értelemben is nagymértékben meg kell erősödniük. A másik kulcskérdésnek a politikai és intézményi függetlenséget tartom, hiszen ezek hiányában voltaképpen nem is beszélhetünk igazi civilszervezetekről. Rendkívül visszásnak tartom például, ha egyazon szervezet felel a végrehajtásért és értékelésért, hiszen utóbbinak éppen a kritikai szemlélet lenne a legfontosabb feltétele.

A romák integrációjával foglalkozó civilszervezeteknek nehéz hozzáférni az uniós forrásokhoz a kezdőtevékenységek pénzügyi nehézségei miatt, de azért is, mert kevesen vannak, akik jártasak a pályázati tervezésben és az összetett támogatási rendszer nyomon követésében. Ráadásul a programok eddig sokszor éppen a szándékkal ellentétes hatást váltottak ki: a romák még inkább a települések vezetőitől váltak függővé. Tekintve, hogy legalább hat-hét évbe telik, amíg a cigánytelepen is érezni lehet majd az Európai Roma Stratégia hozta változásokat és igazán komoly előrelépésről pedig csupán 25-30 év távlatában beszélhetünk, én úgy gondolom, hogy az állami szerveknek és a választott közhatalmi szerveknek kell játszaniuk az elsődleges szerepet, hiszen ez egyrészt alkotmányos kötelezettségük, másrészt pedig civilszervezetek jönnek-mennek, de a kormányok és önkormányzatok folytonosak.

hvg.hu: Többször látogattunk már el cigánytelepekre, az elkeseredettség mellett sajnos az érdektelenséget is láttuk. A házak udvarain ledöngölt, megműveletlen földek, s mikor kérdeztük, miért nem ültetik be haszonnövényekkel, a válasz az volt, olyan kicsi a terület, hogy nem érdemes rajta gazdálkodni. Több iskoláskorú gyermekkel is beszélgettünk, akik a tanulás helyett inkább az iskolakerülést választják, mondván, ők úgysem fognak tudni elhelyezkedni sehol. Hogy lehetne ön szerint a cigányságot integrálni, szocializálni?

J.L.: Az integráció nehéz, hosszadalmas és kétirányú folyamat. Az Európai Roma Stratégia kapcsán azt szoktam mondani, hogy a siker csak tíz százalékban múlik az Európai Unión. Húsz százalék áll a nemzeti kormányokon, újabb húsz a helyi önkormányzatokon és a fennmaradó, tehát döntő ötven százalékban magukon a romákon múlik a siker. Ehhez egy hiteles, szakmailag felkészült roma vezetői rétegre van szükség, arra, hogy mindenekelőtt a kilátástalanságból fakadó fásultságot sikerüljön legyőzni.

©

Ebben óriási szerepet játszhatnak a roma értelmiségiek, akik tudásukat nem csupán szakmai feladataik teljesítésére kamatoztatják, hanem ezen felül közösségteremtő és közösségformáló tevékenységet is végeznek, akik szaktudásuknak, tapasztalataiknak megfelelően segítik a többiek életét, és példaképként szolgálnak közösségeik számára, megmutatva a társadalmi felemelkedés, boldogulás lehetőségeit. Mindenképpen támogatni kell, hogy a tanult romák szerepet vállalhassanak közösségeik életében, nem feltétlenül politikusként, hanem szervezőként, tanárként, orvosként, vállalkozóként, illetve bármilyen egyéb módon.

hvg.hu: Lakatos Attila mesélte, hogy Edelényben működik egy alapítványi óvoda, ahol a cigánygyerekek mindent ingyen kapnak.  Ennek ellenére a szülők a gyerekeket nem viszik óvodába, mert nem tudnak reggel felkelni. Ahogy a vajda mondta, „amit a gyerek hétköznap megtanul az iskolában, azt a hétvégén kiölik belőle.” Sőt, az egyik fórumon elmondta, ha adnának neki egy üresen álló laktanyát és háztáji állatokat, akkor egy bentlakásos iskolában még az ország legrosszabb cigánygyerekeit is  -- az általános műveltség megszerzése mellett, --megtanítanák az állattartás csínjára-bínjára és rászoktatnál őket a rendszeres munkára. …Mire van szükség ahhoz, hogy összefogják a közösséget, a gyerekeket tanulásra ösztönözzék, és ki tudjanak nevelni egy roma értelmiségi réteget?

J.L.: Különösen olyan gyermekek esetében, akiket az otthoni környezetük és családjuk kevéssé ösztönöz a tanulásra, döntő jelentőséggel bír az óvodai előkészítés. Ma Magyarországon több az óvodai férőhely, mint az elhelyezendő gyermek, a helyek egyenetlen eloszlása miatt azonban éppen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben nem működnek óvodák és bölcsődék. A rászoruló gyermekek így egyáltalán nem, vagy csak későn jutnak el óvodába, pedig a kutatások szerint az iskola-előkészítés elmaradása nagymértékben megnöveli annak valószínűségét, hogy a gyermeket gyógypedagógiai tagozatokba irányítsák át, illetve, hogy később korai iskolaelhagyóvá váljon. Az önkormányzatokat rá kell szorítani a törvényi kötelezettségeik betartására, így a védőnői, a bölcsődei és az óvodai szolgáltatás nyújtására, de ehhez a megfelelő forrásokat is biztosítani kell számukra. Rendkívül támogatandónak tartom e tekintetben a magyar kormány tervét, hogy hároméves kortól kötelezővé tegye az óvodai oktatást, ezen felül alternatív megoldást jelenthet az otthoni napközi intézménye, amelyet szintén bővíteni kell.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

 

hvg.hu: A szocialisták szerint a kormány megtéveszti az Európai Uniót és a magyar közvéleményt, amikor a romaintegráció támogatását hangoztatja.  Az MSZP arra hivatkozik, hogy csökkent a kisebbségi önkormányzatok létszáma, működési költségeiket megnyirbálták, a tankötelezettség korhatárának leszállítása pedig a cigányság egy részének jövőjét veszélyezteti.

J.L.: A jelenlegi magyar kormány volt az első a tanácsi elnökségek sorában, amely teljes mértékben felvállalta egy uniós szintű stratégia megalkotását a romák társadalmi befogadása érdekében, az elnökségi program egyik kiemelt prioritásaként. A stratégia uniós kerete három pillérre épül majd: az első az én európai parlamenti jelentésem, a második pedig a bizottság április 5-i közleménye volt, a harmadikat pedig várhatóan június 24-én fogja felállítani az állam- és kormányfők csúcstalálkozója. A magyar kormány azonban már eddig is többet tett az ügyben bármelyik európai kormánynál, kezdve Orbán Viktor vállalásától a szeptember 16-i brüsszeli csúcstalálkozón, a számos egyeztetésig és kétoldalú tárgyalásig és remélhetőleg az említett elnökségi dokumentumig, amely alapját képezheti egy hosszú távú összeurópai cselekvési tervnek.

Járóka Lívia és Balog Zsolt
©

A kisebbségi önkormányzatok helyzete és működése összetett kérdés. A tavaly ősszel megválasztott csaknem hatezer helyi kisebbségi önkormányzati képviselő egyrészt egy Európában egyedülálló érdekképviseleti rendszert jelent a romák számára. Másrészt látni kell, hogy a kisebbségi önkormányzatok kezdettől fogva szerepzavarban vannak Magyarországon. A kisebbségi törvény értelmében ugyanis a helyi kisebbségi önkormányzatok a kultúra és az identitás körébe eső kérdésekben rendelkeznek jogosítványokkal, ezzel szemben a romák túlnyomó többsége a szociális jogaik érvényre juttatását, munkahelyteremtést, lakásellátást és egyáltalán, az életminőségüket meghatározó mindennapi gondjaik enyhítését várják el a cigány önkormányzatoktól, holott ehhez sem a megfelelő jogszabályi felhatalmazással, sem pedig emberi és anyagi erőforrásokkal nem rendelkeznek. A szociális helyzet javítása, illetve a direkt, vagy bújtatott segélyezés a tűzifától a tanszereken át a gyógyszerekig – magyar állampolgárokról lévén szó –nem a cigány kisebbségi önkormányzatok feladata, hanem, rászorultsági alapon, a települési önkormányzatoké.

hvg.hu: Brüsszelben megszavazták az ön  romastratégiáról szóló előterjesztését, mennyire sikeresen tud ehhez csatlakozni Magyarország?

J. L. : Magyarországnak – az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan –2011 végéig be kell nyújtania az Európai Bizottság részére egy tízéves romaintegrációs stratégiát, amelyet a testület először a benyújtást követően, majd pedig évente értékel majd. A magyar kormány által soros elnökként bemutatott szakmai ajánlások nagymértékben egybevágnak az európai parlamenti jelentés javaslataival; ezek közül talán a legfontosabb alapelv, hogy az összes szakpolitika, így az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, és egészségügy területén egyidejűleg működő, összetett programokra van szükség, amelyek figyelembe veszik a társadalmi kirekesztés területi jellegét, azaz a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre koncentrálnak.

A javasolt "válságtérkép" várakozásaink szerint egyrészt megmutatja majd, hogy mikrotérségi szinten a legkülönbözőbb társadalmi hátrányok egymást fedő szegénységtérképeket rajzolnak ki, másrészt segíthet fókuszálni és hatékonyabbá tenni az uniós és nemzeti források felhasználását. Erre többek között éppen a feszültségek oldása végett is szükség van, hiszen világos, hogy az alacsony oktatási színvonalhoz, a munkanélküliség kiugró mértékéhez, vagy a közlekedési infrastruktúra fejletlenségéhez hasonlóan a társadalmi konfliktusok is éppen ezekre a leszakadó térségekre jellemzőek, és egyenes összefüggésben állnak a társadalmi-gazdasági helyzettel. Ezért itt tűzoltásszerű fejlesztési beavatkozásra van szükség, hiszen a helyzet megoldatlansága a feszültségek további éleződéséhez vezethet, túlterhelheti a költségvetést és gátolhatja a társadalmi fejlődést.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Megint Magyarország bírálata volt a fő téma az EP LIBE bizottságában

Megint Magyarország bírálata volt a fő téma az EP LIBE bizottságában

Amint lehetett, kitódultak az utcákra az olaszok

Amint lehetett, kitódultak az utcákra az olaszok

A Kulka név nem csak a színpadon, az orvostudományban is feledhetetlen

A Kulka név nem csak a színpadon, az orvostudományban is feledhetetlen