Az ország katolikus közösségét változatlanul foglalkoztatja a Magyar Katolikus Rádió középhullámú adásának megszüntetése. Meglepő módon a Püspöki Konferencia titkársága a tervezett rádió melletti szolidaritási sétát provokációnak nevezte. A szerző az ügy további fejleményeiről fejti ki véleményét.
A rendszerváltás óta regnáló kormányok szinte mindegyike küszködött kisebb-nagyobb kockázati „felárral”, ám talán még sosem függött az elmúlt húsz évben Magyarország politikai, gazdasági és persze közjogi szempontból ennyire egyetlen politikai erőtől és annak vezetőjétől. Ez a függőség sokakban alakít ki demokratikus veszélyérzetet, belföldön és külföldön egyaránt - állítja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Ki kapjon, és ki kapja a legtöbbet? – a jelenlegi elosztó-kirovó rendszerben hosszú évek óta visszatérő kérdése ez a politikai gazdasági, kulturális döntéshozóknak, grémiumoknak. Az is köztudott, hogy ilyenkor gyakran pártérdekek, ismeretségi körök, egyéni szimpátiák alapján hozzák meg a döntéseket. Általában a „mi kutyánk kölykei” jutnak zsírosabb falatokhoz a közkondérokból (mások szerint a vályúból).
Bizalomerősítő lépésként értékelnék a nagyobbik német kormánypárt vezetői, ha Orbán Viktor az Európai Parlamentben nemcsak a magyar elnökség prioritásait ismertetné, de állást foglalna a kormányát érő bírálatok ügyében is. Erről beszélt Peter Beyer, a német parlament külügyi bizottságának tagja a hvg.hu-nak.
A félreértéseket elkerülendő, az MSZP nem vesz részt az alkotmányozási folyamatban, nyilatkozta Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja a hvg.hu-nak.
A kis uniós tagországok egyenjogúsítását, a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolását, a multik kemény megadóztatását követeli a hvg.hu számára adott interjúban Gesine Lötzsch, a Linke, a német Baloldali Párt elnök-asszonya, aki egyik legutóbbi cikkében visszahozta a közbeszédbe a kommunizmus felépítésének lehetőségét.
A médiatanács tagjaként Koltay András az alábbi interjúban tagadja, hogy a médiatörvény adta felhatalmazással élve, „rá akarnának rontani” a sajtóra. Mint kifejti, ők a sajtószabadságra esküdtek fel, ráadásul egy demokrácia nem nélkülözheti az ellenzéki sajtót, magának ártana egy kormányzat, ha fellépne ellene. Amúgy is hiú ábránd az internet, a Facebook és a számtalan tévé csatorna korában politikailag egyszínűsíteni a médiát, de ez nem is szándéka a médiahatóságnak. Ha Brüsszel mégis elutasítja a médiatörvényt, a következmények kiszámíthatatlanok.
A médiatörvény kapcsán a nemzetközi sajtóban még az európai uniós elnökségre való alkalmasságunk is megkérdőjeleződött. Jogos és időszerű tehát a kérdés, hogyan gondolkodunk mi magunk európaiságunkról, s ez hogyan jelenhet meg az alkotmányban.
Aligha lehet a gazdasági fejlődés és a demokratizálódás közötti összefüggések mérésére alapozott szimplifikált kutatásból olyan messzemenő következtetéseket levonni, mint ahogy tette ezt Jeskó József, január 10-i cikkében. Mindenképpen vitatható az a sommás értékítélet, hogy „Magyarország a hasonló kultúrájú ország-tömbperifériáján, az ortodox kultúrájú országok közelében található”- állítja Stadler János. Várjuk olvasóink véleményét.
Az üldözött keresztényeket támogató Open Doors civil szervezet becslése szerint ma 100 millió keresztényt üldöznek a világban hite miatt. Az első tíz helyből nyolc iszlám többségű állam. Döbbenetes adat. Még döbbenetesebb a csend – az a halk, csak fél füllel és fél szívvel hallható tiltakozás, amit a szabad világból ez a példátlan fenyegetés kivált.
Hacsak nem történik valami rendkívüli esemény, a Klubrádió február 11-én elhallgat Budapesten (vidéki frekvenciáin sugározhat tovább), a Magyar Katolikus Rádió pedig e hét végén lesz kénytelen beszüntetni adását a Kárpát-medencében.
Egy újabb súlyos energiaválság elkerülése importőröktől és exportőröktől egyaránt példátlan fegyelmet, egyúttal szoros együttműködést követel – jelentette ki Fatih Birol, az IEA, a Nemzetközi Energiaügynökség fő közgazdásza. A jelenlegi helyzetet aggasztónak nevezte a hvg.hu-nak adott interjúban.
Magyarországon a büntetés-végrehajtás során inkább az őrzési funkció, az elítélt kirekesztése a fő szempont. Ugyanakkor, már csak a pénzügyi források hiánya miatt is, kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogyan vezessék vissza a börtönlakót a társadalomba. Túlzsúfoltak a börtönök, nincs elég nevelő, oktató és pszichológus - minderről Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beszélt a hvg.hu-nak.
Az aktívan foglalkoztatottak példátlanul alacsony szintje, a társadalom rohamos elöregedése, az államtól való függés kiemelkedő mértéke, a kezdeményezőkészség elfojtása jellemzi Magyarország mai gazdasági-társadalmi helyzetét. Fordulatra van szükség, többek között a munkaerőpiaci aktivitás, a vállalkozói tevékenység fellendítése, az innováció ösztönzése terén – nyilatkozta a hvg.hu-nak Bod Péter Ákos, közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára.
Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének (BHKE) főtitkára, aki első kézből értesül a devizahitelesek helyzetéről, úgy véli, az időzített adósságbomba akár már ez év tavaszán „robbanhat". A PSZÁF adatai és a BHKE becslése szerint 2011-ben 300 ezer családot, közel egymillió embert fenyeget a csőd, ami évtizedekre ható pusztítást végezhet a magyar középosztály soraiban.
Nem kell rettegnie a médiának, a sajtó szabad Magyarországon, a médiatörvény kommunikálásával voltak gondok, ám kifogások esetén van esély a jogszabály módosítására – állítja Pálffy István, a KDNP képviselője, a törvényhozás Kulturális és Sajtóbizottságának alelnöke, a hvg.hu-nak adott interjúban.
A NOB elnökének, sportnagyságoknak, sőt, befolyásos külföldi politikusoknak is kezd elegük lenni a FIFA-ban uralkodó állapotokból, de a Nemzetközi Futball Szövetség elnöke, Sepp Blatter mozdíthatatlannak tűnik. A hvg.hu-nak nyilatkozó Gunter Gebauer sportfilozófus, egykori FIFA-tanácsadó, berlini egyetemi professzor segítségével bekukkantunk a Blatter-titok mögé.
Január 15-én Lejár a Magyar Katolikus Rádió (MKR) frekvenciaengedélye a középhullámú sávon. A szerző értetlenségének ad hangot, hogy senki sem siet a rádió segítségére, és fizeti ki a meghosszabbításhoz szükséges 300 millió forintot.
Több száz millióért adott volna el a szegedi önkormányzat egy Szőregi úti ingatlant, feltehetően egy áruházláncnak, hogy ott bevásárlóközpont épüljön. Ehhez ki kellett volna üríteni az ingatlanon álló nevelőotthont, és lakóit, magatartászavaros fiatalokat, az uniós pénzből felújított szeged-tápéi iskola épületébe kellett volna költöztetni. A terv a tápéiak ellenállásán meghiúsult, a fiatalok egyelőre maradnak, az uniós pénzt vissza kell fizetni.
Az uniós elnökséggel kapcsolatos események, illetve a médiatörvény körüli nemzetközi botrány fejleményei mellett úgyszólván visszhang nélkül maradt az a hír, miszerint egy nemzetközileg elismert londoni csoport Magyarországot a szégyenpadra ültette.
