Obamát, a magyar politikusokkal ellentétben, láthatólag nem zavarja, hogy nála tapasztaltabb, okosabb emberekkel ül együtt. Ellenkezőleg, ezért választja őket. Gyengébbeket, butábbakat, soha vissza nem szólókat könnyű választani. „Mindent nekem kell csinálnom”, „csak én értek hozzá”, „nélkülem itt nem menne semmi” – ezek a nagy magyar kormányosok, a nélkülözhetetlenek mondásai.
Legyünk szkeptikusak, anélkül, hogy fikáznánk – szólított fel Navracsics Tibor azon a vitafórumon, melyet három konzervatív portál képviselőjének részvételével tartottak a múlt héten Budapesten.
Közigazgatási hivatalokról, a régiókról, az önkormányzatok számának csökkentéséről, a fővárosi, „kétszintes” közigazgatás egyszerűsítéséről folynak viták a pártok között. Répássy Róbert, a Fidesz jogi és közigazgatási kabinetjének vezetője, a parlament alkotmányügyi bizottságának ellenzéki alelnöke a hvg.hu-nak fejtette ki pártja álláspontját a vitatott kérdésekről.
Ha életbe léptették volna a cenzúrabűzös médiatörvényt jelenlegi formájában, a szocialista kormány szélesebb jogkörrel rendelkezett volna az ellenzéki, illetve független orgánumokkal szemben. Ha viszont elveszíti a következő választást, a vele szimpatizáló médiumokon csattant volna az ostor. Enyhén szólva különös, hogy az SZDSZ szemrehányást tesz a az MSZP-nek, amiért megtorpedózta „a további tárgyalások és az átfogó szabályozás létrejöttének lehetőségét”.
A Bankszövetséggel folytatott tárgyalások nyomán elmaradt a tüntetés, amelyet a baloldali Demokratikus Hálózat (DH), illetve személy szerint annak elnöke, Galba-Deák Ádám november 19-ére szervezett a Bankszövetség székháza elé, a József nádor térre. Ugyanakkor változatlanok a szervezet követelései: segítséget várnak a bankoktól a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került, hiteleik megnövekedett részleteit fizetni képtelen állampolgárok gondjainak enyhítésére. A követelések jogosságáról, az állampolgári felelősségről kérdeztük Galba-Deák Ádámot.
A Magyarországra érkező emigránsokkal szemben meglévő mentális akadályok eltüntetése még hátravan – hangzott el a Demos Magyarország által szervezett, A bevándorlás jövője Magyarországon című budapesti konferencián, ahol tessék-lássék szemlélete miatt a sajtó is megkapta a magáét.
Csatát nyertek a belföldi keresletnövelés hívei az exportvezérelt nemzetgazdaság támogatói fölött. Így összegezhető a válságkezelő csúcsértekezleten elhangzott javaslatcsomag. Mely ezermilliárdos nagyságrendű támogatásról biztosítja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az itthoni bankszektort. Így hát tömérdek pénzt hívnak le, nyomnak bele a nemzetgazdasági vérkeringésbe. Fenntartván vele a józansági szintet meghaladó létnívót. S a rá alapozott dzsentris Patyomkin-keresletet.
A korrupcióról tartottak a minap vitaestet a civil szervezetből politikai párttá alakuló Lehet Más a Politika mozgalom (LMP) közreműködésével, az ELTE Bölcsészkarának nagy előadójában. Elképesztő viszonyok a közbeszerzésben, a társadalmi bizalom hiánya, a fővárosi parkolási rendszer, mint az önkormányzati korrupció melegágya – néhány felvetés a parázs vitaesten.
Sem az 1929-33-as nagy gazdasági válság, sem pedig az első világháború kitörését követő elmélyülő Krach, a hátország fokozatos összeomlása és radikalizálódása nem állítható mechanikusan párhuzamba mindazzal, amit most és itt átélünk. Úgy tűnik, a szélsőjobboldali, nacionalista radikalizmus, mely akkor „benne volt a levegőben”, ma csak egy viszonylag szűk, marginalizált csoportra korlátozódik, nem hódít tért a középosztály körében. De a középosztány elszegényedése súlyos, ma még beláthatatlan következményekkel járhat.
E sorok írója hajdanán lelkes támogatója volt a 4-es metróvonalnak. Jelenleg is úgy véli, a főváros közeledési tömegnyomorán enyhíteni kell. Szükséges a lakosságot egyéni autós helyváltoztatásról közösségi utazásra „átszokatni”. De biztos, hogy ilyen kolosszális megaépítészet az alternatíva? Nem lehet, hogy ezzel Budapest sokat markol (és költ), de keveset fog? Nem valószínű ugyanis, hogy csak a metró lehet üdvözítő.
Nemcsak a 2006-os rendőri túlkapásokat, de az erről szóló könyvet is elhallgatta a balliberális sajtó – állítja Bodoky Tamás újságíró, a Túlkapások című kötet szerzője, akinek meggyőződése, hogy a tévészékház elleni ostromnál valakik lefizették a rendbontókat.
Korábban beszámoltunk a november elején Budapesten rendezett izraeli filmhétről. Ezúttal a művekben felbukkanó emberi konfliktusokra irányítjuk olvasóink figyelmét: immár nemcsak az etnikai és vallási ellentétek nehezednek rá e filmek hőseire, hanem nyomja őket a magány, a kivetettség is, hiába vannak körülvéve családdal, közösséggel. Mindezt e filmek tabukat ledöntve ábrázolják.
Ismét bebizonyította a reformkormány, hogy bármikor hajlandó tetszetős látványintézkedésekre. Ilyen például, hogy a közalkalmazottak hétszázezres tömegét meg akarják fosztani a közalkalmazotti törvényben meghatározott (1992/33 tv. 68§) 13. havi illetményüktől. Mivel a törvény szövegét megváltoztatni aligha lesz lehetséges, ezért ezt a megoldást csak egyszeri dézsmának tekinthetjük. Az elvonás tehát nemcsak igazságtalan, de még rövid távú tűzoltásként is értelmetlen.
Vajon a teljes igazságot kommunikálja-e a kormány, amikor éppen információkat csöpögtet állampolgárainak? A politikában és a kormányzásban a teljes igazság kimondására nyilvánvalóan nincs sem mód, sem lehetőség. Ám az a kormány, amely folyamatosan azt hirdeti magáról, hogy most aztán tényleg mindent elmond, majd kiderül róla, hogy ezúttal sem bontott ki minden részletet, sőt nagyon is szolidan tárta fel az igazságot, a saját maga csapdájába eshet – figyelmeztet a Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb elemzése.
Miért olyan sok a munkanélküli fiatalember, különösen Kelet-Magyarországon? Ennek sok objektív oka van, ám olykor az érintettek sem törik magukat, hogy megfelelő képzettségre tegyenek szert. „De ha majd valaki kocsival hazajön a falujába Kecskemétről, a Mercedes-gyárból, bemegy a kocsmába, hanyag mozdulattal az asztalra dobja a slusszkulcsot, és mindenkinek rundót rendel, a többiek is meglátják, hogy szorgalmas munkával mit lehet elérni.”
Mióta csúcsfeszültségre gerjesztődött fel a magyar-szlovák viszony, nagy keletjük lett az összeesküvés-elméleteknek. Hogy vajh kik állnak a történtek mögött? Kémszolgálatok provokációi, eltussolási akciók vagy valami más? Régi ismerős a paranoia ebben a térségben. Nincs is ezzel semmi gond, amíg nem emelkedik az állampolitika szintjére.
Párbeszéd és vita hatására a magyarok hajlandók felülvizsgálni előítéleteiket, és a korábbinál pozitívabban ítélik meg az Európai Uniót – állították azon a múlt héten tartott konferencián, ahol bemutatták a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásainak eredményeit. Az októberi, lesújtó eredményeket hozó kutatás után novemberben, az Európai Bizottság és az Európai Parlament itteni irodáinak megbízásából egy kétszázas reprezentatív mintát kiválasztottak, velük vitákat folytattak le, és az EU-val kapcsolatos vélemény jóval kedvezőbb lett.
A magyar társadalmat a mostani válságsokk olyan állapotban érte, amikor az emberekben rendkívül alacsonyra csökkent a szolidaritás, és az egymás iránt érzett felelősség. Az emberek többsége bizalmatlan a politika iránt. A leamortizálódott társadalmi tőke újjáépítéséhez fel kellene éleszteni a civil szervezeteket, a civil társadalmat. – mutatott rá a hvg.hu-nak Kopp Mária orvos-pszichológus.
Ki veri be a fejét a költségvetési plafonba? címmel tartott előadást a Budai Liberális Klub vendégeként Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter. A szabadelvű gazdasági szakember a hvg.hu-nak adott interjújában önkritikát gyakorolt amiért felelős a gazdaságot szétziláló politikáért.
Bizonytalan, milyen foganatja lesz a Kenedi János vezette „ügynökfeltáró” testület négyszázvalahány oldalas jelentésének. Viszont jól látható: a politikai és titkosszolgálati elit kivárásra játszik. Az illetékesek rájöhettek már, az összes dokumentumot úgysem lehet örök időkre zárolni. Zsinórban szivárognak ki az ügynökakták. Céljuk így mindössze kármentés és időhúzás lehet. Hogy minél később derüljön ki az igazság. Amikor a legtöbb érintett már halott vagy nyugdíjba vonult. Tény, szinte alig van valaki, aki nyílt kártyákkal játszik.
Nem volt hiány az üveges tekintetű kitömött állatokból, falra szegezett agancsokból, pálinkából és mindenféle fegyvereket lóbáló gyerekekből.
Az SZDSZ egykori elnöke szerint üzleti képességei miatt bízik benne a kormány.
A hivatal szerint a Soros-hálózat része a lap vezette médiaprojekt.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
