Fürjes Judit
Fürjes Judit

Napelemek telepítésével a magyar villamosenergia-fogyasztás többszöröse is fedezhető lenne – állítja a mintegy 50 céget, kutatóintézetet összefogó Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) nemrég közzétett jelentésében. Mennyire megalapozott ez az állítás, hol tart Magyarországon a napenergia hasznosítása? – kérdeztük Bársony Istvánt, a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatóját, az oktatást, kutatást és innovációt egyaránt felkaroló platform szakmai vezetőjét.

hvg.hu: A Hazai napelemhelyzet – kiaknázatlan nemzeti kincsünk című jelentés nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Magyarország napenergia-nagyhatalom lehetne, napelemekkel az ország teljes energiaigénye fedezhető lenne, még külföldre is el lehetne adni. Miből következtettek erre?

Bársony István: Minden országnak szuverén energiaforrása az a napsugárzás-mennyiség, amennyi az ország felületét éri. Nálunk ebből sok van. Évi átlagban 1900–2200 órán át süt a nap, a beeső napsugárzás éves értéke 1300 kilowattóra (kWh) négyzetméterenként, ráadásul a klímaváltozás okán, a hőmérséklet emelkedésével egyre nő a napos órák száma.  Ilyen adottságok mellett kevesebb energiát kellene külföldről behozni, hiszen rendelkezésre áll az „ingyen” energiaforrás, amit „csak” hasznosítani kell.

Bársony István
©

A napelemek, más néven fényelektromos vagy fotovillamos berendezések elektronok áramlásává, azaz villamos árammá alakítják a napenergiát. Ez az energia persze csak akkor képződik, amikor süt a nap, vagyis az esti, éjszakai csúcsfogyasztás és az energia-előállítás nem feltétlenül esik egybe. A napelemekkel termelt energiát tehát tárolni kell, amire két lehetőség van: a helyszínen akkumulátorokban vagy egy nagy elosztóhálózat tárolóiban. Ez utóbbi révén meg lehet oldani a nagy területen történő elosztást és energiatárolást, hiszen a fölös energiával például vizet pumpálnak egy magasabban fekvő víztározóba, így a víznek megnő a potenciális energiája. Hazánkban azonban erre jelenleg nincs lehetőség, jobbára hiányoznak a szükséges technikai feltételek.

hvg.hu: Úgy tűnik, más feltételek is hiányoznak. Hol tartunk pillanatnyilag a napenergia hasznosításában?

B.I.: Magyarország kiváló klimatikus adottságai ellenére sereghajtó a napenergia hasznosítása terén. A hazai piac a szó szoros értelmében mérhetetlenül kicsi. A mai magyar fotovillamos kapacitás 1 megawattnyi, valamelyest nőtt tavalyhoz képest, de a napenergia termelés így is kevesebb a teljes megújuló energiaforrásból származó, „zöldáram termelés” fél százalékánál. Kétségtelen, a napelemek illetve a vízmelegítésre használt napkollektorok beszerzési ára igen tetemes, egy-egy háztartási installáció az egy millió forintos határt súrolja, 6-8 év a befektetés átlagos megtérülési ideje.

Napkollektorral az éves melegvíz-felhasználás 60-70 százalékát fedezni lehet
©

Nálunk, ha a beruházás öt éven belül nem térül meg, az emberek általában nem vállalkoznak efféle befektetésre. Itt kellene belépnie az államnak, a hatósági előírások módosításával: bizonyos értékhatár felett, el lehetne rendelni napelemek telepítését, erre adhatnának adókedvezményeket, kamattámogatást, a házszigetelésekhez hasonlóan segíthetnék ezt a fajta energiatakarékos megoldást. Új középületek építésénél az engedélyt napelemek beépítéséhez kellene kötni.

Úgy látjuk, a Széchenyi-tervben van hajlandóság arra, hogy ne kezeljék ilyen mostohán ezt a területet. Az ipari szereplők szerint is jók az adottságaink, hatalmas a belső potenciál, a rendszerstabilitást talán még az sem veszélyeztetné, ha több száz megawattnyi, napenergiából nyert kapacitást kötnének a villamoshálózatra.

hvg.hu: A Széchenyi-terv azonban legfőképp a biomasszát támogatja mint megújuló energiaforrást.

B.I.: Ez a mi nagy szívfájdalmunk. Tudatosítani kell, hogy a biomassza égetési folyamat, ami széndioxidot termel. A biomassza-hasznosítás támogatói erre azzal érvelnek, hogy a növények előzőleg ezt a fotoszintézis során már beépítették a biomasszába, tehát ez csak visszabocsátja a kivont széndioxidot. Igen, csakhogy a napelem harminc-negyven éves élettartama során egy grammnyi széndioxidot sem termel. A biomassza ugyanúgy konzervenergia, mint a kőolaj vagy a kőszén, melyeknél a széndioxid korlátlan felszabadítása akár fel is billentheti a kényes ökológiai egyensúlyt, ami a Földön évmilliók során kialakult.

hvg.hu: Ha a megújuló energiaforrásokat együtt nézzük, hol áll ma Magyarország az EU többi országához képest?

B.I.: Igazodunk az Európai Unió elvárásaihoz, jobbára a megfelelési kényszer uralkodik. Az EU irányelvei szerint tíz éven belül a teljes energiafelhasználás 20 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni, és egyidejűleg 20 százalékkal csökkenteni kell a széndioxid kibocsátást. Magyarország energiafelhasználása 2009-ben 1150 petajoule (PJ) volt, amiből 5,6 százalék, azaz 65 PJ volt megújuló energia. 2020-ra a tervezett energiafelhasználás 1050 PJ-ra csökken, amiből 13 százalékot, azaz 135 poetajoule-t kellene megújuló forrásból termelni. A megújuló forrásból nyert elektromos energia területén a 2010-es kötelező minimumot teljesítettük, bár a Magyarország számára előírt 3,6 százalékos részarány a legkisebb volt az EU tagországok között.

hvg.hu: Visszatérve a napenergia hasznosításához, mi a helyzet nemzetközi téren?

B.I.: A napelem-gyártás jelenleg a világ legdinamikusabban fejlődő iparága. Az elmúlt öt évben évente 45 százalékos piacnövekedés volt tapasztalható, 2009-ben a piaci forgalom már elérte a 22 milliárd eurót. Jellemzően a napenergia hasznosítása terén azon országok cégei válnak meghatározó szereplővé ahol átgondolt, hosszú távú támogatási stratégia lépett életbe a teljes vertikum mentén: a gépgyártás- és technológia, a modulgyártás, a rendszerintegráció és energiatermelésben a K+F támogatás, a beruházási kedvezmények és a visszavásárlási tarifa összehangolt kialakításával.

Napfarm Kaliforniában. A központi toronyban lévő gőzturbina éjszaka is termel áramot.
©

Európában Németország nagyhatalom ezen a téren. Ők hamar felébredtek, kialakították a megfelelő kutatási hátteret, majd átállították a félvezető iparuknak egy részét napelemek gyártására, és létrehozták a termelt napenergia államilag támogatott, magas áron történő visszavásárlásának rendszerét. Nem utolsó sorban pedig azt az oktatási mechanizmust, amivel már az óvodában a gyerekek fejébe vésik, hogy ez tiszta energia, nem szennyezi a környezetet, az iskolában megtanítják, mi mindent lehet ezzel kezdeni.

Gyorsan jön föl Spanyolország is. Általában a mediterrán országokban a napenergia hasznosításnak nagy kultúrája van. Érdekes módon a skandinávok is sokat áldoznak erre kutatási téren, annak ellenére, hogy ott a napsugárzás összehasonlíthatatlanul gyengébb, mint például nálunk. Hazánkban Szeged környékén már szinte a spanyolokéval vetekedő besugárzási adatokat mérnek. Románia és Bulgária is elkezdte a napelemek nagyléptékű telepítését. Valamennyi velünk összehasonlítható országban az éves növekedés az utóbbi években száz százalék feletti volt.

hvg.hu: Miért maradtunk így le?

B.I.: Az ország nem készült fel a változásra, holott komoly műszaki adottságaink vannak. Színvonalas a szakirányú felsőfokú képzésünk, komoly kutatási hátterünk és tapasztalatunk van, és működnek hazai napelem-gyártó berendezéseket gyártó cégek. Ezeket a napelemgyárakat kulcsra kész módon Ázsiába szállítják. Az ázsiaiak felismerték, hogy fel kell futtatni ezt a területet akkor is, ha pillanatnyilag még nincs hazai felvevőpiacuk. Legfeljebb amíg nem alakul ki a fizetőképes kereslet, addig Európában adják el a terméket, amit a magyarok által gyártott kínai, thaiföldi gyárakban készítenek. Magyarországon ez nem létezik, mert mi sajnos nem vagyunk képesek rendszerben gondolkozni. Nyolc éve meglátogattam az E-on cég napelem-erőművét München mellett – büszkén mutatták be a mintegy száz bajor iskolákban telepített napelemoktatási moduljukat. A hazánkban is domináló energiaszolgáltatóról van szó. Mikor itthon próbáltunk hasonló modellt kezdeményezni, ugyanaz a szolgáltató szóba se állt velünk, mondván, ez nem Németország. Mentségükre legyen mondva, hogy saját kormányzatunk sem volt partner egy ilyen kezdeményezésben.

A gáz és az olaj gyakorlatilag politikai függőséget indukál, és a gazdasági függés egyértelmű politikai befolyásolási lehetőséget hordoz magában: 20-25 évvel ezelőtt Magyarország a saját energiafelhasználását tekintve majdnem önellátó volt, most közel 80 százalékban importra szorulunk. A napelemekhez viszont nem kell odaszállítani a „tüzelőanyagot”, nem bocsát ki széndioxidot, nem környezetszennyező, nem csinál zajt. Ennél tisztább dolgot nem lehet elképzelni. Akkor miért nem próbáljuk meg ezt is hasznosítani? Húsz éves mulasztást kellene pótolni, erre a gazdasági válság időszaka nem a legjobb kezdési időszak, de azért lenne lehetőség a magyar K+F és ipar belépésére, munkahelyteremtésre.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Tech

Hazai napelemhelyzet: kiaknázatlan nemzeti kincs

Miközben az európai uniós előírásoknak megfelelően Magyarországnak tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát végső energiafelhasználásán belül, addig a most készülő cselekvési terv a valós igényeket, adottságokat messzemenően figyelmen kívül hagyja.

hvg.hu Tech

Napenergia-nagyhatalommá válhat Izrael - interjú egy úttörővel

Egy kicsiny cég, a BrightSource Energy Inc., illetve annak izraeli leányvállalata, a LUZ II a héten fontos szerződést írt alá egy amerikai elektromos vállalattal. Első lépésben három új naperőművet építenek fel Kaliforniában, amelyek összesen 500 megawattos teljesítményt jelentenek. A cég alapítójával és igazgatójával, Arnold Goldmannal Jeruzsálemben beszélgetett a hvg.hu tudósítója.

MTI Gazdaság

Ha a napenergia az egész unióban megéri, nálunk miért nem?

A csapdába ejtett napfény kiaknázásával – a hazai besugárzási viszonyok mellett – az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a meglévő technológiákkal hasznosítani – hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).

Mosolyra hangolva: teszten a Citroen C3 Aircross

Mosolyra hangolva: teszten a Citroen C3 Aircross

Eltűntek a forgalmas helyekről a hajléktalanok, így segíteni sem tudnak nekik

Eltűntek a forgalmas helyekről a hajléktalanok, így segíteni sem tudnak nekik

Elvitték a robbanótestet az Ínség-sziklától

Elvitték a robbanótestet az Ínség-sziklától

Márki-Zay: Még egyetlen zsarnok sem adta át a hatalmát önként - videó

Márki-Zay: Még egyetlen zsarnok sem adta át a hatalmát önként - videó

A jóhiszemű és a simlis cégvezetőkön is segít az Alkotmánybíróság döntése

A jóhiszemű és a simlis cégvezetőkön is segít az Alkotmánybíróság döntése

Rémületes mozgólépcső-balesetben sérültek meg focidrukkerek

Rémületes mozgólépcső-balesetben sérültek meg focidrukkerek