Papp László Tamás
Papp László Tamás
Tetszett a cikk?

Amennyiben sötét összeesküvés parancsolt tétlenséget az MTV-székház védőinek, az még mindig a kisebb rossz lenne. Ugyanis azt jelentené: a hatóság amúgy jól működik, csak valami gonosz háttérhatalom bénítja le néha. De a valóság sokkal kiábrándítóbb. A rendőrség (sőt, maga az államhatalom) krízishelyzetben, „felsőbb útmutatás” nélkül vízfejű óriáscsecsemővé válik.

Nyilvános Gulyás Gergelynek, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnökének a meghallgatások részeredményeit összegző diagnózisa. Ám ez sem visz közelebb ama kérdések megválaszolásához, melyeket e sorok írója 2006 őszén, Vasprefektus: rozsda marja nem ragyog c. írásában feltett. (Vagyis: miért volt képtelen a tévészékházat megvédeni a rendőrség?) Gulyás Gergely szerint Ignácz Istvánnak, a történteket vizsgáló rendőri bizottság vezetőjének a meghallgatása után kiderült, nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével kezdődő demonstrációkat. A fideszes testületvezető úgy látja, „a rendőrség nemcsak nem tudta, de nem is kívánta a televízió székházát megvédeni”.

Az MTV ostroma
©

A jobboldali közírók és közszereplők zöme szinte tényként kezeli, de legalábbis valószínűnek gondolva sugalmazza: Gyurcsány tudatosan veszni hagyta a tévészékházat, hogy a kiszivárgott őszödi beszédéről elterelje a figyelmet.  Lázár János, a Parlament rendészeti bizottságának korábbi elnöke (a kormánypárt mostani frakcióvezetője) tavalyelőtt úgy vélte, a szélsőséges cselekmények alacsony felderítési mutatóinak oka nem feltétlenül a rendőrség alkalmatlansága, hanem „lehetséges, hogy az elkövetők mögött a legmagasabb kormánykörök provokációja áll.” Legnyíltabban mindezt Bayer Zsolt jegyzete körvonalazza. „Lehet itt vizsgálat, kell is, hogy legyen, egy dolgot úgysem fog kideríteni. Illetve sohasem fog tudni bizonyítani. Mégpedig a lényeget: azt, hogy 2006 szeptemberében, a tévészékház ostromakor a hatalom arra várt, hogy meghaljon egy rendőr. S a halott rendőr teste s emléke eltakarja Őszödöt, s az őszödi rémet” – írja Bayer. Ám elismeri: minderre nincs bizonyíték.

A politikai összeesküvés-elmélet sikere, diadalútja legtöbbször igényel egy hatalmon lévő pártot, mely adós marad a racionális magyarázattal, tényfeltárással, s egy ellenzékit, amely tőkét kovácsol az eltussolás, titkolózás miatti jogos gyanakvásból. De az akkori rendőri brutalitás tarthatatlan jellege önmagában nem igazolhat semmiféle paranoiát. A korábban, illetve most napvilágra került beszámolók éppenséggel nem démoni cselszövésről tanúskodnak. Hanem inkompetenciáról, rutintalanságról, botrányos felkészületlenségről.

Magyar István, a bizottság szakértő tanúja „a 2006. szeptember 18-19-i rendőri fellépésről szólva a súlyos nehézségek, hibák közé sorolta, hogy nem voltak előzetes bűnügyi felderítési információk, ezért nem tudta a rendőri vezetés, mire készülnek a tüntetők. Az események forgatagában összeomlott a rendőrség kommunikációs rendszere, nem működött a rádióforgalmazás, továbbá nem volt a helyszínen parancsnok, illetve akit erre kijelöltek, az a tévészékház épületében sokkot kapott és intézkedésképtelenné vált.” Lehet mindezt valamiféle ördögi szabotázsnak tulajdonítani, de az – konkrétumok híján – nemigen gondolható egyébnek, csupán belpolitikai horror-víziónak. Vajon mi lehetett a bénultság oka? Leginkább valószerűnek, életszagúnak Tarjányi Péter volt kommandós, rendőrszakértő látlelete gondolható.

Tarjányi a 2006 őszi tömegzavargásokat (és az utána zajló erőszakcselekményeket) is analizáló könyvében akképp látja: nemcsak az utcán randalírozó csőcselék (és a Hír Tv tudósítása) interpretálta forradalomként a történéseket, hanem – bármily mellbevágó – a kormányfő és a rendőrség is. Mint leírja, a hatóság a tévéostrom előestéjén „nem rendőrként, hanem állampolgárként viszonyult a helyzethez. Ez a mentalitás lett a másnap éjszakai kudarc fő oka. Persze volt abban töketlenkedés is, de a lényeg, hogy a különböző szintű vezetők nem tudták eldönteni, mivel állnak szemben: forradalommal, amely teljes joggal elsöpri majd a hazudozókat, vagy topis futballhuligánok randalírozásával… A székházostrom lángjai kellettek ahhoz, hogy a csőcselék kimondhassa: forradalmat csinál. És ezt a jelenlévők jelentős része, a Hír TV riporterével az élen, el is hitte. Ami nem lenne baj, csakhogy eleinte a rendőri vezetők jó része is bekajálta a revolúciót…Este tízkor a miniszterelnök környezetéből kaptam egy SMS-t, amelyben ez állt: ’Kitört a forradalom, az isten irgalmazzon nekünk'.” (Meglátni és megveretni. Park Könyvkiadó, 2008. 8., 16. o.) Napfényre került hazugságuk okán Gyurcsányék morális defenzívában voltak. Így aztán a szituáció lebénította őket. Akkor sem mertek fellépni, amikor indokolt lett volna. Csakhogy a hatóság épp a politika „áldására” várt.

Van olyan analógia. mely szinte felkínálja magát az MTV-ostrom ürügyén. Ez a taxisblokád, mely számos rokon vonást tud felmutatni a 2006 őszi eseményekkel. Mindkettőnek kiváltó oka, apropója volt, miszerint hazudott a kormány. Előbbi a benzináremelésről, utóbbi a költségvetés helyzetéről. A rendőri impotencia a konkrét magyarázatai eltérőek, de gyökerükben azonosak. 1990 októberében a karhatalom viszonylag jól szervezett, országos méretű forgalomblokkoló akcióba ütközött. Alig két esztendő telt el azóta, hogy a diktatúra rohamrendőrei tüntetőket ütöttek. Nyilván voltak a rendvédelmi irányítás és a kormányzat berkeiben, akik oszlatást akartak. De végül felülkerekedett a nézet, hogy ne a hatalom legyen a békebontó. „Majd megunják, hazamennek” – ez a másfél évtizeddel későbbi Gyurcsány-aranyköpés lett az Antall-kabinet hozzáállásának kimondatlan rendezőelve. A maratoni tárgyalásokkal való kifárasztás eszközét használták gumibot helyett.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

Bizonyos értelemben ugyanez zajlott a „böszme-gate” nyilvánosságra jutása után a Kossuth téren. A hazugságainak felszínre kerülése után erkölcsi deficittel bajlódó lévő vezetés nem akarta erőszakkal tetézni a legitimációs kataklizmát. Abban bízott, hogy a felkorbácsolt indulatok leülepszenek. Illetve, ha ez nem lehetséges, kivárja, hogy a demonstrálók üssenek először. Mindkét esetben a belpolitikai (és vélt társadalmi) érdek győzedelmeskedett a rendőrszakmai és jogi nézőpont fölött. Fejlett demokráciában a rendőrség nem mérlegelheti, hogy a politikusnak népszerűségileg kellemetlen, veszélyes az engedélyezetlen útzár, gyülekezés vagy a randalírozás feloszlatása. Ha törvénysértést észlel, akcióba kell lendülnie.

Amennyiben kormánytagok határozzák meg, melyik demonstrációt (és mikor) lehet feloszlatni, az inkább autoriter rezsimeket jellemez. Rendőrségünk sem 1990-ben, sem 2006-ban nem állt készen rá, hogy a politikától függetlenül, szakmai paraméterek alapján cselekedjen. A politika viszont mindkét dátumnál elbizonytalanodott. Miként Antall, úgy Gyurcsány kormányában sem akadt akkor olyan politikus, aki – akár informális, szóbeli utasítással – jóváhagyja egy, (még, pillanatnyilag) békés tömeg feloszlatását.

Az MTV ostroma
©

Rendőreinknek a „böszme-gate” után eszébe jutott, „ha a bal mellett teszik le a garast, és elsöpri őket a népharag, az új rendszerben árulók lesznek, munkásőrök, tetű pufajkások. Talán még felelősségre is vonják, de minimum kirúgják őket. Ha beállnak a Fidesz mögé, és mégis marad a kormány, dettó” – írja Tarjányi. Ekkor már nem az MSZP, hanem a Fidesz vezette a népszerűségi listákat. ’90 őszén pedig azt láthatták, hogy az ország legnépszerűbb pártja, a helyhatósági választásokon győztes SZDSZ – eleinte informálisan, közvetve, aztán egész nyíltan – támogatja a blokádot. Így aztán, a hatalmon lévő és a hatalomra törő párt közt őrlődve inkább nem csináltak semmit.

Arra van hát racionális indok. hogy a karhatalom, amíg tartózkodtak az erőszaktól, nem akarta szétkergetni a spontán gyülekezést. De nincs értelmes válasz rá, amikor órákon keresztül utcakőzápor zúdult az MTV-főbejáratot biztosító rendőrosztagra, miért nem jött felmentés. Tarjányi szerint azért, mivel Gergényiék „elhitték a kisrendőrök rémült, ám teljesen félrevezető rádiójelentéseit. A székház lépcsőjén küzdők ugyanis nem néhány futballhuligánt láttak hátul szotyizó nézelődőkkel, hanem a teret betöltő félelmetes masszát, rengeteg embert, akik bármikor megindulhatnak, és halálra tapossák őket. Gergényi és Szabadfi a frontról kapott információk alapján jelentette a miniszterelnöknek, hogy nem tudnak fellépni, mivel ’több ezren vannak a támadók’. Gyurcsány nem értette, hol vannak ezrek. Megkezdődött a vita. ’Miniszterelnök úr, ön politikus, ön ehhez nem ért, az én embereim vannak ott, tőlük, első kézből értesülök.’ A tábornokok ahelyett, hogy az Országháznál ácsorgó, jól felszerelt rendőrök egy részét átcsoportosították volna az MTV-hez, hagyták elesni a székházat.” Eddig az idézet.

Egymást kölcsönösen gerjesztő tehetetlenség zárta bilincsbe az államhatalmat. A rendőrség nem mert önállóan, szakmaian cselekedni (ahogy kellett volna), a politika viszont félt a döntés átvállalásának rizikójától. Mindennek végeredménye közismert.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nagyon hasznos kódot tesz minden bélyegére a német posta

Nagyon hasznos kódot tesz minden bélyegére a német posta

Seth Godin: "Imposztor énünk a bizonyíték, hogy újítunk, vezetünk, alkotunk"

Seth Godin: "Imposztor énünk a bizonyíték, hogy újítunk, vezetünk, alkotunk"

Belefér a világon fellelhető összes Covid–19-vírus egyetlen kólásdobozba?

Belefér a világon fellelhető összes Covid–19-vírus egyetlen kólásdobozba?