Fürjes Judit
Fürjes Judit
Tetszett a cikk?

A 2006-os őszi eseményeket követően miért nem indult eljárás a személyi felelősség tisztázására? Ki védte körömszakadtáig Gergényi Pétert? Milyen furcsa döntéseket hozott akkoriban a katonai ügyészség? Vannak-e már felelősei a rendőri atrocitásoknak? A székházostrom és az október 23-i rendőri fellépés újabb összefüggéseiről beszél Gulyás Gergely, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke, a hvg.hu-nak adott interjúban.

hvg.hu: Miért sértett jogot és alkotmányt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, amikor nem tett eleget a parlamenti albizottság meghívásának?

Gulyás Gergely: Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése szerint mindenkinek kötelező megjelenni és vallomást tenni egy parlamenti bizottság előtt. Más kérdés, hogy a jelenlegi magyarországi joggyakorlatban ez szankció nélküli jogsértés. A világ számos országában, így  Belgiumban és Olaszországban, az USA-ban végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki arra, aki egy parlamenti bizottság meghívásának nem tesz eleget. Nálunk nem.

hvg.hu: Péntekre behívták Gyurcsány Ferencet. Számítanak a megjelenésére?  

G.G.: Néhány napja Gyurcsány Ferenc az 1989-ben módosított, a mai napig hatályos Alkotmány védelmezőjeként lépett fel. Barátja, fegyvertársa, minisztere, Szilvásy György ezt az Alkotmányt tiporta sárba, amikor egyik kötelező rendelkezését figyelmen kívül hagyva nem jött el a bizottsági meghallgatásra. Kíváncsi leszek, hogy Gyurcsány az általa megvédeni szándékozott alkotmány egyértelmű rendelkezését figyelmen kívül hagyja-e, vagy sem. Ez most pénteken kiderül. 

Gulyás Gergely (balra) az albizottság ülésén
©

A magyar belpolitika szörnyű viszonyait mutatja, hogy a szocialista frakció tagjai, akik szintén erre az Alkotmányra tettek esküt, úgy döntöttek: javasolják a bizottság elé megidézetteknek, hogy szegjék meg az Alkotmányt. Ha itt egyszer ebben az országban kialakul a normális politikai kultúra és működni fog a jogállam, akkor ennek nem feltétlenül csupán törvényi szankciója lesz, hanem a nyilvánosság előtt is egyértelművé kell tenni, hogy ez megengedhetetlen. A politikus nem helyezheti magát a törvények fölé, egy parlamenti frakció pedig az Alkotmány fölé.

hvg.hu: Ennek persze mindkét oldalon érvényesülni kellene. Mit tudnak azzal kezdeni, ha valaki nem jelenik meg?

G.G.: A bizottságnak legfeljebb javaslattételi joga lehet. Meg kell határozni azt a személyi kört, akinek kötelessége megjelenni egy parlamenti bizottság előtt. Ha ezt országgyűlési képviselőkre akarjuk kiterjeszteni, akkor a Házszabály újrafogalmazására van szükség, melynek elfogadására vélhetően ez a ciklus lehetőséget ad. Ha pedig a képviselőkön kívül másokra is ki akarjuk terjeszteni a kötelező megjelenést – én ennek lennék a híve – akkor erről vagy egy külön törvényt kell alkotni, vagy – ha az igazán súlyos szankció szükségessége mellett foglalunk állást – a Büntető Törvénykönyvben önálló tényállásként kellene feltüntetni. Ha valaki nem tesz eleget egy bizottsági meghívásnak, legyen lehetőség az illetőt megbírságolni. Országgyűlési képviselő - különösen volt miniszterelnök - esetén pedig egyéb jogkövetkezményeket is elképzelhetőnek tartok, hiszen ez egy képviselő esetében nem csak alkotmánysértés, de még esküszegés is. Az országgyűlési képviselőknél már bevált eljárás a vagyonnyilatkozat szankcionálása, vagyis ha valaki a megfelelő határidőre nem adja le a vagyonnyilatkozatát, nem gyakorolhatja a képviselői jogait; nem szavazhat és fizetést sem kap addig, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. 

 hvg.hu: Milyen konkrét kérdésekkel fordulnak a katonai ügyészséghez?

 G.G.: A katonai ügyészség szerepe két kérdésben merül fel. Boglyasovszky Csaba dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy látott olyan kamerafelvételeket, ahol az őrizetbe vetteket, vagy már előzetes letartóztatásba helyezetteket a büntetés-végrehajtási intézet udvarán hosszú ideig térdepeltették, illetve széttett lábbal, fejjel a falhoz állították. A fogvatartottaknak kínzásokat, embertelen, megalázó bánásmódot kellett elszenvedniük. Elmondta, hogy ebben az ügyben feljelentést tett, melynek eredményeként a katonai ügyészség úgy foglalt állást, hogy ez a magatartás nem bűncselekmény. Mi úgy gondoljuk, hogy a civilizáció világában az, és kíváncsiak vagyunk, milyen okiratok, bizonyítékok birtokában volt a katonai ügyészség e határozat meghozatalkor.

Gergényi Pétert meghallgatja a parlamenti albizottág
©

Ezen kívül rendelkezésünkre áll egy okirat, amelyben 2007 szeptemberében az akkori országos rendőrfőkapitány, Bencze József az akkori igazságügyi- és rendészeti minisztert, Takács Albertet tájékoztatta a 2006-os őszi eseményekkel összefüggő kérdésekről. A levél rögzíti, hogy katonai bűncselekmény gyanújával elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt büntetőeljárás indult Gergényi Péter ellen, amit egyébként a katonai ügyészség magához vont. Bencze József ugyanebben a levélben azt is leírta, hogy a katonai ügyészség bűncselekmény hiányában 2006 decemberében megszüntette a büntető eljárást. Elsősorban nem is az az érdekes, hogy miért szüntették meg az eljárást, hanem az, hogy miért titkolták el, ugyanis ebben az esetben egy kiemelt fontosságú, közfeladatot ellátó személlyel – a budapesti rendőrfőkapitánnyal – szemben a hivatali feladata ellátása során elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. Az ügyészség, hasonló esetekben mindig tájékoztatja a nyilvánosságot, legyen szó politikusokról, más közszereplőkről, vagy akár a bulvárvilág ismertebb figuráiról. Kíváncsiak vagyunk, hogy a katonai ügyészség milyen szabályok szerint hoz egyes ügyeket nyilvánosságra.

A katonai bűncselekményekkel kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy a felelősségre vonásnak jelentős akadálya, hogy a szolgálati jogviszony megszűnése után egy évvel nem indítható eljárás, magyarán elévül a felelősség. Ám katonai bűncselekmények mellett felmerültek hivatali visszaélések és okirat-hamisítások is. A bizottság meghallgatásokat tart, hatalmas iratanyagot tanulmányoztunk át, kb. félszáz személyt hallgatunk meg. Mindezekből egy összefoglaló jelentést kell készítenünk, amit október 23-ig szeretnénk elfogadtatni.

hvg.hu: Ignácz István volt Pest megyei rendőrkapitány a bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a rendőrök megvédhették volna az MTV-székházat. Valóban a felkészületlenség és „normális vezetés” hiánya volt jellemző 2006. szeptember 18-án?

G.G.: Ignácz István tájékoztatása mellett egyéb meghallgatási jegyzőkönyvekből és okiratokból is az derül ki, hogy Gergényi Péter kivételével mindenki úgy gondolja: a tévészékházat meg lehetett volna védeni a rendelkezésre álló rendőri erőkkel. Vizsgáljuk, hogy ez miért nem történt meg, és erre szoktuk azt mondani, hogy itt van a szakszerűtlenségeknek egy olyan kritikus tömege, ami már a védelmi szándékkal kapcsolatosan is kétséget ébreszt.

hvg.hu: Mire gondol?

G.G.: Amikor jelentős rendőri erők, kellően felszerelve állnak a Parlamentnél, ahol tüntetők már nincsenek, akkor miért olyan Baranyából érkezett, fiatal, megfelelő védőfelszerelés és tapasztalat nélküli rendőröket vetnek be a tévészékház védelmére, akik nyilvánvalóan és előre látható módon nem lesznek képesek rendet teremteni? A székház mögött is készenlétben voltak rendőrök, akiket csupán a megfelelő helyre kellett volna vezényelni, de hogy miért nem tették, erre a mai napig nem kaptunk érdemi választ.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

Egy magyarázat-féle elhangzott Gergényi Péter szájából, aki szerint a Parlament védelmére is szükség volt rendőri erőkre. Ám a szó legszorosabb értelmében a másik oldalon már égett a ház, tehát a Parlamentnél talán kevesebb rendőri erő is maradhatott volna. Más elképesztő eseményekre is fény derült: . Majoros Zoltán ezredes, REBISZ-es egységparancsnok – aki maga is megsérült a tévészékház ostrománál – elmondta, egy rendőrségi kisbusz  tele volt gépkarabélyokkal és éles lőfegyverrel, rendőri őrizet pedig a közelében sem volt. Mittó Gábor, akkori helyszínparancsnok pedig elmondta, hogy őt civilben vetették be és a saját rendőrei előtt folyamatosan igazolnia kellett magát. A tévészékház védelmét ellátó rendőröknek nem volt egyértelmű, hogy ki a parancsnokuk.

hvg.hu: Valóban felmerül, hogy a rendőrségnek lett volna ideje felkészülni,  hiszen a Kossuth téren előzőleg be nem jelentett demonstráció kezdődött, ahol a jelenlévők egy része törni-zúzni kezdett!?

G.G.: Egy sajátos és a korábbi gyakorlattal ellentétes jogértelmezés történt, amelyet igazolható módon a kormányzat kényszerített rá a rendőrségre. A választási eljárásról szóló törvény szerint választási időszakban választási nagygyűlést nem kell bejelenteni. Ekkor az önkormányzati választás kampányidőszaka volt, ám az nyilvánvaló volt, hogy ezek a tiltakozások nem választási kampány-összejövetelek voltak, hanem kifejezetten az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán kezdődött kormányellenes tüntetések. Rendkívül nagy szakmai hiba volt választási nagygyűlésnek minősíteni a Kossuth téri spontán tüntetést, ráadásul teljesen ellentétes azzal a korábbi kormányzati filozófiával, ami a gyülekezési jogot abszolút szűkítően értelmezte és a rendőrséget is ennek megfelelően vetette be.

A rendőrség 2002-től számtalanszor, a strasbourgi gyakorlattal ellentétesen, megszorító módon értelmezte a spontán tüntetéseket, nem tartotta tiszteletben a gyülekezési jogot. Példa erre többek között a 2003. december 1-jei, Gesztenyés-kertben történt tüntetés jogellenes feloszlatása, de említhetném, hogy aránytalanul korlátozta a magyar rendőrség a békés tüntetők gyülekezéshez való jogát 2002. december 1-jén is, amikor a „villámcsődület” azért alakult ki, mert Medgyessy Péter a román kormányfővel, Nastaseval koccintva ünnepelte Erdély elcsatolásának évfordulóját. Ezért a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság 2 000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. A kormány, miután a spontán tüntetések törvényi szabályozását éveken át elhanyagolta, az őszödi beszéd után már nem tudott jól választani a rendelkezésre álló jogi lehetőségekből.

hvg.hu: Vannak-e arra utaló jelek, hogy esetleg szándékos provokáció keretében hagyták garázdálkodni a huligánokat, esetleg a vízágyúban ülő rendőröket is beáldozták volna, hogy azután ebből a vezetés, élén Gyurcsánnyal, politikai tőkét kovácsoljon? Kiderült-e az eddigi beszámolókból, hogy a székház háta mögött bevetésre kész egységeknek miért nem adtak parancsot a tömeg oszlatására?  

G.G.: Csak azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a tévészékház ostromának a ténye rövid ideig elvonta a figyelmet az önkormányzati választási kampányban a kínos őszödi beszédről.

Szabadfi Árpád és Gyurcsány Ferenc
©

Egyes vallomások egyértelművé tették, hogy az akkor igazságügyi- és rendészeti minisztert Petrétei Józsefet és az ő államtitkárát teljesen kikapcsolták a rendőrségnek adott utasításokból, holott a kormány kizárólag rajtuk keresztül tehetett volna ilyet. Ehelyett Gyurcsány Ferenc –Bene József országos rendőrfőkapitány külföldi távolléte miatt – Szabadfi Árpáddal, az országos rendőrfőkapitány helyettesével tartott kapcsolatot, miközben otthonról követte az eseményeket. Gyurcsány Ferenc az egyik kereskedelmi csatornának élő adásában nyilatkozta 2006. szeptember 18-án késő este, hogy parancsot adott a tévészékház megvédésére. A rendőrségi törvény szerint ő csak az igazságügyi- és rendészeti miniszteren keresztül adhatott volna utasítást, aki viszont elmondása szerint otthon ült, és tévén kísérte figyelemmel az eseményeket. Sem ő nem tudott senkit elérni, sem vele nem lehetett kapcsolatba lépni. Erre a furcsaságra még egy banánköztársaság tudatos polgárai is felkapták volna a fejüket.

hvg.hu: Gyurcsány Ferencnek volt-e, és ha igen milyen konkrét szerepe a székház balul sikerült megvédésében?  

G.G.:  Ezt ma még egyértelműen nem tudjuk.  Gyurcsány és Szabadfi beszélgetésének pontos tartalmáról a technika mai állása szerint nem fogunk megtudni semmit. Viszont pontosan rekonstruáltuk azt, hogy a tévészékház estéjén ki milyen feladatokat látott el, milyen parancsok alapján, feltártuk azokat a szakszerűtlenségeket is, amikről eddig nem tudtunk. Példátlanul súlyos, nehezen megindokolható, vagy egyszerűen megindokolhatatlan szakmai hibákról kell beszélnünk.

hvg.hu: Esetleg Tarjányi Péternek van-e igaza, aki szerint a vezetés leblokkolt, azt hitte, kitört a forradalom, és ezért nem mertek intézkedni?   

G.G.: Ezt én is olvastam, de azért nem szükséges mély közjogi ismeret ahhoz, hogy egy közintézménynek az erőszakos megtámadása az bűncselekmény, nem pedig forradalom. Nem hiszem, hogy ez a rendőröknek ne lett volna világos.

hvg.hu: Persze a Bastille lerombolását is fel lehet fogni egy közintézmény megtámadásának… Egyébként Toroczkait, a „64 vármegyéset” is meghallgatják?

G.G.: A személyek meghallgatásáról a bizottság dönt. Toroczkai szerepe ebben az ügyben tisztázott a tekintetben, hogy ő mit tett, ha pedig ezen túl bármilyen egyéb tisztázni való lenne, akkor azt a bizottsággal vélhetően úgy sem osztaná meg.

hvg.hu: Milyen új részletekre derült fény az október 23-i rendőri atrocitásokat illetően? 

G.G.: Bene László volt országos rendőrfőkapitány pénteki meghallgatásán egyértelművé tette, hogy Gergényi Péterrel szemben azért nem lehetett fegyelmit indítani, illetve leváltani, mert a miniszterelnök védelmét élvezte. Gergényi nyugdíjazási kérelmét 2006 őszén mind az országos rendőrfőkapitány, mind Petrétei miniszter támogatta, Gyurcsány azonban személyesen – Bene tudta nélkül és háta mögött – győzte meg a budapesti rendőrfőkapitányt,   neki maradnia kell. Bene elmondása szerint ilyen miniszterelnöki támogatás után lehetetlenné váltak a személyes felelősséget tisztázó eljárások.

hvg.hu: Demszky pedig kitűntette Gergényit, ezzel még egy szöget bevert az SZDSZ koporsójába. E sok buktató ellenére vajon sikerül-e megtalálni a két ügy felelőseit, vagy legalábbis közelebb kerül-e a bizottság a tények feltárásához?   

G.G.: Az albizottság politikai testület. A mi feladatunk a politikai- és az esetleges szakmai felelősség megállapítása és nyilvánosságra hozatala. Ezt mindenféleképpen meg fogjuk tenni. A jogi felelősséggel kapcsolatban egyrészt vannak elévülési akadályok, másrészt vannak bizonyítási nehézségek. Mindezektől függetlenül, ha bárhol a gyanúja felmerül annak, hogy egy még el nem évült bűncselekmény bizonyítható módon megtörtént, akkor a bizottság ennek megfelelően feljelentést fog tenni.

hvg.hu: Vagyis az ügyészséghez fordul?

G.G.: A politikai felelősség esetén az ügyészségnek nincs teendője, büntetőjogi felelősség esetén viszont kötelességünk az ügyészséghez fordulni. A kérdés ekkor már nem az, hogy történt-e bűncselekmény, csupán annyi, hogy ennyi idő után az elkövetett bűncselekmény elévült-e, illetve az elkövető személye tisztázható-e?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Kondorosi a Hír Tv-ből értesült az MTV-székház ostromáról

Kondorosi Ferenc az MTV székházának 2006-os ostromáról az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkáraként a Hír Tv-ből értesült, ezután "morális értelemben szolgálatba helyezte magát" és otthonában várta az utasításokat. Erről Kondorosi Ferenc számolt be a 2002 és 2010 közti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén pénteken.

MTI Itthon

Gulyás: felvetődik, hogy a rendőrök nem is akarták megvédeni a tévészékházat

Felvetődik, hogy 2006 őszén a rendőrség nemcsak nem tudta, de nem is kívánta megvédeni a Magyar Televízió székházát - erről Gulyás Gergely, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke beszélt újságíróknak a testület ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

Papp László Tamás Vélemény

Taxisblokádtól székházostromig: a rendőri tehetetlenség mérföldkövei

Amennyiben sötét összeesküvés parancsolt tétlenséget az MTV-székház védőinek, az még mindig a kisebb rossz lenne. Ugyanis azt jelentené: a hatóság amúgy jól működik, csak valami gonosz háttérhatalom bénítja le néha. De a valóság sokkal kiábrándítóbb. A rendőrség (sőt, maga az államhatalom) krízishelyzetben, „felsőbb útmutatás” nélkül vízfejű óriáscsecsemővé válik.

MTI Itthon

Kacziba: Gyurcsány utasíthatott a tévészékház megvédésére

Kacziba Antal szerint Gyurcsány Ferencnek kormányfőként lehetősége volt arra, hogy utasítást adjon 2006 őszén a Magyar Televízió székházának megvédésére; a nyugállományú rendőr altábornagy, az úgynevezett Gönczöl-bizottság volt tagja a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság mintegy hatórás szerdai ülésén ugyanakkor annak a véleményének is hangott adott, hogy az utasítás rendészeti szempontból felesleges.

Meghosszabbítaná a kollektív szerződést a Dunaferr vezetése

Meghosszabbítaná a kollektív szerződést a Dunaferr vezetése

Hófúvás és ónos eső miatt adtak ki figyelmeztetést

Hófúvás és ónos eső miatt adtak ki figyelmeztetést

Karikó Katalin Szeged díszpolgára lett

Karikó Katalin Szeged díszpolgára lett