Ha beüt a ménkű – Interjú Bakondi Györggyel

Meglehetősen nagy a szervezetlenség a katasztrófavédelemben, illetve az újjáépítésben, a központi támogatások és segélyek szétosztásában. Az egész terület újjászervezését ígéri Bakondi György, az országos katasztrófavédelem régi-új főigazgatója, akit 2002-ben leváltottak, most pedig ismét kineveztek régi beosztásába.


Hack Péter: Ideje gyanakodni!

Ki hinné el a futballban a bíró ítéletét, ha a hazai csapat jelöli ki a játékvezetőt, és ráadásul bármikor le is cserélheti?


Egészségügy: nincs menekvés a zsaroló-sarcoló rendszerből?

Az egészségügyben egyelőre virágzik a korrupció, a tisztességes, humánus bánásmódot sok helyütt meg kell vásárolni,. Mikola István egy kismamától előre elkérni szándékozott, 80 ezer forint feletti hálapénz okán tesz feljelentést. Éger István, az Orvosi Kamara elnöke extra, ám legális díjazás bevezetését vetette fel. A kiegészítő betegbiztosítás a jelenlegi rendszer keretei között nem lenne csodaszer, de valamit enyhítene a helyzeten.


Több százezres demonstrációk várhatók – nem az utcán, a Facebookon

A médiatörvény eredeti tervezete és az utóbbi napok hírei gyanút ébresztenek az emberben, a Fidesz nem tud a média szerkezetében és ezen keresztül az egész közbeszéd formálásában bekövetkezett óriási változásokról, vagy nem akar róla tudomást venni. Az elmúlt évtizedben a kommunikáció világában valóban forradalom zajlott le. Az online térben – miközben ellenőrzése lehetetlen – olyan kezdeményezések születhetnek, amelyek a politikai nyomásgyakorlás eszközeivé válhatnak – állapítja meg Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.


MSZP: az ellenzékiséget is elbaltázzák?

Mi történik, ha az MSZP már, az LMP pedig még nem képes ellátni a hatékony politikai ellenzékiség szerepkörét? Ha a szocik a kormányzás után az ellenzékiséget is elbaltázzák, az nemcsak nekik árthat, hanem a politikai kontroll nélkül hagyott országnak is.


Közszféra: nem hagyják magukat, az Alkotmánybírósághoz fordultak

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) élesen ellenzi, ahogy az Orbán-kormány saját képére szabja a közszférát. Fehér József, az MKKSZ főtitkára bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordultak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény azon rendelkezései miatt, amelyek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkoznak. Mind a 680 ezer közalkalmazottat érinti az a törvénymódosítás, amely augusztus elsejétől a két hónapon felüli, a két millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos megadóztatását írja elő. Érlelődik a szakszervezetek és a kormány közötti konfrontáció.


A vuvuzela szent, a süketség politikailag korrekt

A dél-afrikai foci VB-n izzadó csapatok teljesítményét kísérő médiahangzavart egyetlen hang képes csak túlharsogni, az viszont nagyon. Arról a színes műanyag „hangszerről” van szó, amely egymagában is irdatlan hangos, ha viszont rajongók tízezrei szólaltatják meg a stadionban, az őrületbe kergetik a csapatokat, az edzőket (akik immár képtelenek kommunikálni játékosaikkal), a tévériportereket és persze a nézőket, nem utolsósorban a szponzorokat.


MSZP-dilemma: tovább előre a járhatatlan úton?

A magukat szocialistáknak vallók állnak a hazai politika országútján, előttük útelágazások, s tele kétellyel találgatják: vajon melyik lehet a 21. századi szocialista? Az egyik tábla jobbra irányít, a másik balra, s van, amelyik „útépítés” felirattal kecsegtet. Van, ami az út végét jelzi: zsákutca.


Hogyan bukhattak le Moszkva ügynökei?

Oroszország az elmúlt évtizedben komoly erőfeszítéseket tett, hogy újraépítse nagyhatalmi státusát, ám ezt hasonló forgatókönyv alapján képzelte el, mint elődje, a Szovjetunió. Ha eddig volt valakinek kétsége afelől, hogy a Kreml képtelen eltérni a hidegháborús sablonoktól, azt e mostani kémhistória végképp meggyőzhette. Volt néhány ilyen notóriusan naiv ember, az egyiket közülük történetesen Barack Obamának hívják.


Az őszödi beszédet bezzeg nem kellett kifüggeszteni

Még jó, hogy Gyurcsány őszödi beszédét, amelyet a politikushoz változatlanul ragaszkodó értelmiségiek ma is mint igazságbeszédet emlegetnek, nem kellett a közintézmények falára bekeretezve kitenni. Kevésbé szerencsések a közintézmények a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatot illetően. Valahol valakik úgy döntöttek, ha belépünk a hivatalba, szemünk meredjen egy közhelygyűjteményre.



Bábolna után Sukoró? – Budai Gyula a felelősöket kutatja

Bábolna ügyében már vannak gyanúsítottak, Sukoró ügyében egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója, fiideszes képviselő, akit a miniszterelnök az állami földek elherdálásának kivizsgálásával bízott meg, többek között utánanéz, milyen felelősség terheli Gyurcsány Ferencet, Veres Jánost, illetve Bajnai Gordont a magyar államnak komoly veszteséget okozó, a sukorói kaszinóváros-beruházással összefüggő földcsere ügylet kapcsán.


Schmitt, a megfelelő ember

A rendszerváltás óta eltelt két évtized legújabb elnökválasztása csúnyán rácáfol arra a legendára, hogy csak Amerika ismeri azt az álmot, mely szerint bárkiből bármi lehet. Nálunk most éppen bárki lesz az államfő - vélekedik Seres László.


Lesz-e igazi kihívója Tarlósnak?

Budapesten annyi biztosnak látszik, hogy a Fidesz (és Tarlós) jön, Demszky és a szoclib városházi többség pedig csomagol. De meglesz-e a teljes fővárosi narancsuralom? Vagy a feljövő LMP belezavar a képbe, s demonstrálja, nélküle nem lehet (más a) várospolitika? Nyolc év botrányai, hitelességi mélyrepülése, csődszakadék peremére jutott gazdaság- és társadalompolitikája után nincs olyan újdonsült/újpárti politikus, aki frissen nyomott képviselői igazolványával a zsebében Lendvai, Mesterházy, Gyurcsány, Horváth Csaba és jövőbeli főpolgármester-jelöltjük közelségére vágyna.


Kósa Lajos szerint Schmitt Pál fontos nemzeti jelképpé vált

Sólyom jó államfő volt, de Schmitt az emberekhez közelebb álló személyiség, aki a nehéz időkben is becsületes tudott maradni – fejtette ki többek között a hvg.hu-nak adott interjúban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. Mint hangsúlyozta: „amikor Schmitt az 1972-es olimpiai elődöntőben az utolsó asszóban a szovjet versenyzőt verte meg, az maga volt a szembenállás.”


Babarczy Eszter: felemelő lenne a tűzijáték elmaradása

A Medián felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada nem akar tűzijátékot, 84 százalék hallott Dóczi-Tóth Eszternek a Facebook-on indított mozgalmáról – vagyis, hogy a megtakarított pénzt adjuk oda az árvízkárosultaknak. A kormány kapott egy szép feladványt. A tűzijáték elmaradása most, csak ezen az augusztus 20-án, a lehető leglátványosabb szimbóluma lenne annak, hogy a magyarok többségének igénye van szolidaritásának kifejezésére – vélekedik Babarczy Eszter.


A közelgő Szilvásy-per – előzmények és veszélyek

Az UD Zrt. botrány folyományaként a legrosszabb fajta szellem szabadulhat ki a palackból. Csak reméljük, hogy a több mint egy éve a vádhatósági gyanú árnyékában élő Szilvásy György által az ügyészség szerint bevetett módszer– amelyet az MDF fölötti nagypárti hegemóniáért zajló Fidesz-MSZP meccsben alkalmazott –, nem ismétlődik meg, ezúttal a legutóbbi győztesek oldaláról.


Egészséges olcsó dohányzás nano-cigivel? Nono.

„Dohányozz egészségesen, olcsón plusz keress pénzt!” A napokban olvastuk ezt egy hirdetésben. A megadott Skype címen kaptunk egy linket, s azon keresztül beléphettünk a chat szobába, ahol az elektronikus cigaretta „forradalmian új változatáról", a nano-cigiről zengett dicshimnuszokat a cég ügynöke. Az ANTSZ-nek erről alighanem más a véleménye.


Miért nem sikerült Magyarországon a finnlandizáció?

Finnország a harmincas évektől szinte a nyolcvanas évek végéig követendő mintának számított a magyar demokraták között. A finnek háborút vívtak a Szovjetunióval, majd a náci Németország oldalán újra hadba szálltak ellene, 1944 augusztusában páratlanul előnyös fegyverszüneti feltételeket sikerült kialkudniuk, s ha korlátozottan is, de megőrizték szuverenitását. Volt-e erre Magyarországnak is esélye?