Sokak számára meghökkentő, hogy a Fidesz a „szavazófülkék forradalmáról vagy „forradalmi parlamentről” beszél. A Fidesz újsütetű beszédmódja valójában arra irányul, hogy nyelvileg is birtokba vegye a politikai teret. A párt nem kevesebbet tűz maga elé, mint hogy lezárja az „ideiglenesség” korát és megnyissa a „véglegességét”. De nem túlságosan nagyigényű vállalkozás-e ez?
A Magyar Nemzetnek adott interjúban Orbán Viktor ismét elküldte a selyemzsinórt Simor Andrásnak: „…egyelőre azt várjuk, hogy a Nemzeti Bank elnöke ahelyett, hogy súlyos károkat okozna Magyarországnak, az ország érdekében maga oldja meg a kialakult helyzetet.” A leendő miniszterelnök szerint a nemzeti együttműködés rendszerével új politikai rendszer születik, amely a „baloldali oligarchák” megdöntött rendszere helyébe lép.
A parlamenti nyitónap ünnepélyességét elhomályosíthatja a Jobbik frakcióvezetőjének mellényével összefüggő közvita illetve az MSZP-nek a parlamenti állandó bizottságok tisztségviselőivel kapcsolatos obstrukciója. Már ma dolgozniuk kell a képviselőknek: többek között törvényt módosítaniuk a kettős állampolgárság rendezése végett. Ennek gyorsasága kételyeket ébreszt átgondoltságát illetően: Szlovákia rapid módon hazahívott nagykövetét nélkülözni fogjuk a karzaton.
2010. május 9-ről 10-re virradóan az Európai Unió országai partra szálltak. Az euró szerkezeti válságából összehangolt EU-IMF csomaggal és az Európai Központi Bank radikálisan megváltozott politikájával tudtak kijönni. Az elmúlt hetek és hónapok habozása a görög válság kapcsán rámutatott az európai vezetők tehetetlenségére – a bukás széléig juttatták az eurót. Ám az USA politikai nyomására és amerikai, japán, kanadai pénzügyi segítséggel elszánták magukat a változásra. A magyar politika irányítóinak ebben a szűkülő mozgástérben kell gyorsan, tudatosan cselekedniük.
A sajtóban gyakran megszólaló alkotmányjogász azt állítja „nem lehet mit tenni a mellényes Vonával a parlamentben”. Nem akarok vitatkozni a nyilatkozóval, csak közös gondolkozásra hívom az olvasókat, annak megítélésére, hogy tud-e a jog valamit kezdeni ezzel a bonyolultnak látszó problémával.
A brit parlamenti választások eredményeként konzervatív-liberális kormány fogja vezetni a szigetországot, éspedig kitöltve az ötéves mandátumot. Az alsóházi erőviszonyokat tekintve történelmi léptékű átrendeződésről beszélhetünk. A Munkáspárt veresége nemcsak a közel másfél évtizedes baloldali éra végét jelenti az Egyesült Királyságban, hanem a Labour útkeresésének kudarcát is.
Gábor Róbert (91) Peyer Károly híveként aktívan részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban, majd fellépett a kommunistákkal szemben is. 1947-ben szökött nyugatra, néhány hónappal később, távollétében halálra ítélték. 1949 óta az USA-ban él. A nyolcvanas évek végén jött először haza, és mint az AFL-CIO amerikai szakszervezeti mozgalom megbízottja, segítette a független magyar szakszervezetek megalakulását.
„Mivel a párt a mi vezetésünk alatt történelmi vereséget ért el, nekünk, az elmúlt nyolc év vezetőinek most mennünk kell” – kulcsmondat a volt miniszterelnök nemrég nyilvánosságra hozott provokatív pamfletjéből. (Röpirat a baloldalhoz, az MSZP-hez – kormányzásról, ellenzékiségről, rólunk). Ha Gyurcsány komolyan gondolja, amit leírt, akkor akár új, szeplőtelen és hiteles politikusjelöltek is feltűnhetnek a párt háza táján. Az is lehet persze, hogy Gyurcsány csak átmeneti visszavonulásban gondolkodik.
Az alig egy éve alakult Zöld Baloldal áprilisban mindössze 1 425 szavazatot kapott. Hamarosan leköszönő elnöke, Droppa György is azok között volt, akik egy új erős baloldali párt létrehozásában látják az MSZP alternatíváját.
Üdvözli Cseresnyési László viszonválaszát (Félni kell a politikai korrektségtől? Nem hiszem!) Németh György, ám változatlanul Papp László Tamás álláspontját támogatja, és a cikk további vitára sarkalja.
Amit Bayer Zsolt csinál, az a nemes, ugyanakkor vagány – mindenféle hatalomnak fügét mutató – közírásnak csak torz karikatúrája. Ha a Fidesz-kormánynak ilyen barátai lesznek a sajtóban, akkor ellenségekre már nincs is szüksége.
Magyarországnak konzervatív szemléletű kormányzásra, törvényhozásra és alkotmányozásra van szüksége. Nem forradalomra. A rendszerváltás után húsz évvel a magyar politikai szisztéma bölcs és megfontolt újragondolásának, finomhangolásának, korrekciójának ideje jött el – 2010-ben erre a változásra szavaztak a választópolgárok.
Az 1989-90-es rendszerváltás során létrehozott jogi konstrukciók megmerevedésének okait elemzi többek között Fleck Zoltán jogszociológus Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után c. kötete, amely a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg. A ELTE tanszékvezetőjét, akinek kutatási területe a jogállam intézményrendszere, azon belül is az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottsága a mai helyzet jogi vonatkozásiról kérdeztük.
Az Internet jövőjéről, annak természettudományos, technológiai és társadalmi vonatkozásairól, továbbá a magyar és izraeli kutatók közös EU pályázatairól tanácskoztak a két ország tudósai Izrael egyik tudományos fellegvárában, a haifai technológiai intézetben. A kétnapos konferencia május 7-én ért véget. Az izraeli kutatók komoly eredményeket értek el az internet tudományos alkalmazása terén, és sikeresen szerepelnek az EU pályázatain, ezért az együttműködés a magyar fejlesztési források bővülését eredményezheti.
Tudományos intézetek nem lehetnek különböző jobb-és baloldali pártholdudvarok káderpihenői. Ahogy látszatstátuszok gyűjtőhelyei sem vagy alibik a külsős fusizáshoz. A kutatóhely nem válhat presztízs-vagy kirakatintézménnyé, ahol érdemi tevékenység nem (vagy alig) folyik. Aligha kell tehát marasztalni azokat, akik politikai nyüzsgéssel akarják ellensúlyozni szakmai felkészültségük gyengeségeit, vagy tehetségüket, képességeiket nem a tudomány területén akarják kamatoztatni.
Akik figyelemmel követik a nyomtatott sajtó drámáját, nem lepődtek meg a bejelentésen: a Newsweeket kiadó Washington Post Company eladja a hetilapot
Presser Gábor, alig hogy megérkezett Amerikából, másnap beült a Megasztár zsürijébe. Nem kellett volna! Ahogy Eszenyi Enikőnek sem. Szakmájuk emblematikus figurájaként, elismert művészemberként olyasmihez adják a nevüket, az arcukat, a hitelüket, ami „ciki”.
A modern alkotmányos demokráciák jószerivel nem ismerik azt az állapotot, amelyben a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom megegyezik egymással. Konszolidált és működni méltó demokráciákban ilyen helyzet azért nem jöhet létre, mert azt maga az alkotmány tiltja meg. Magyarország nem ilyen ország.
Május harmadikán, alig egy héttel az országgyűlési választások második fordulója után hozták nyilvánosságra a Sólyom László köztársasági elnök újraválasztása érdekében írt levelet, melyet először tizenegy értelmiségi, közéleti személyiség írt alá, köztük Tölgyessy Péter. Az Élőlánc egyesület, illetve Lányi András kezdeményezte felhíváshoz máris kétezren csatlakoztak, és számuk állandóan növekszik. Az aláírók szerint Sólyom személye garancia, hogy továbbra is szuverén személyiség tölti be az államfői posztot.
Nem kellett hozzá több öt évnél, hogy a posztszovjet térség színes forradalmai megmérettessenek és könnyűnek találtassanak. Az ottani rendszerváltásokban – a lengyelekhez, csehekhez vagy épp magyarokhoz hasonlóan – hívő milliók most megrendülten látják, miként őrli fel a társadalmi és a nemzeti felemelkedéshez fűzött minden eddigi reményüket a belső felkészületlenség, a megosztottság, valamint Moszkva igyekezete, hogy ismét befolyása alá vonja őket.
