A pénzpiacok kijózanító pofonja után Orbán Viktornak konkrét, számokkal alátámasztott programmal kell előállnia, mivel nem sikerült az EU-nak és a Valutaalapnak "eladni" a 7 százalékos hiánycélt – fejtette ki Tölgyessy Péter a Kossuth rádióban elhangzott kommentárjában.
Trianon a magyarság közös traumája volt – állítja Pfitzner Rudolf, a 80 éves, Münchenben élő pszichoanalitikus, aki szerint a kilencven évvel ezelőtti traumát el kell fogadni és ki kell beszélni – máskülönben a magyarságnak nem lesz új, európai identitása, hanem továbbra is a régi sebek foglya marad.
Suchman Tamás, a szocialisták volt privatizációs minisztere és kormánybiztosa húsz év óta először nem tagja az Országgyűlésnek. Gyurcsány Ferencről, az MSZP bukásáról és a párt újjászervezésének lehetőségeiről beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban.
A Fidesz által hangoztatott forradalmiság (illetve a retorikában még „forradalmibb” Jobbik és LMP) által uralt rendszerkritikai diskurzustér a korábbinál is előnytelenebb „ellenforradalmi” szerepbe kényszeríti az MSZP-t. Amely sokat tett azért, hogy a részben általa létrehozott, öt ciklusból háromban általa kormányzott parlamentáris demokrácia milliók szemében azonossá váljon a lopással, az inkompetenciával, a hatalom cinizmusával.
A szociális demagógia akkumulátora szétosztható pénz híján lemerült, mint a laposelem. De a nemzeti populizmus üzemanyagából – spirituális terminológiával való lélektani manipuláció, érzelmi zsarolás – bőven van. Csakhogy ez nem elég a hatalom stabilitásához. Mi több, önmagában hosszú távon labilissá teheti azt.
A kormányalakítás időszakát általában a testület közjogi „lelkeként” funkcionáló leendő kormányfő, a kijelölt miniszterek és a kormánytöbbséget adó párt(ok) szemszögéből szoktuk figyelemmel kísérni. Vajmi kevés szó esik az ellenzékről. Ez az állítás különösen igaz a mostani kormányalakításra: a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" és Programja állt a viták középpontjában, az ellenzéki pártok is inkább a kormányprogram szakpolitikai irányához, hiányosságaihoz igyekeztek hozzászólni.
Miközben a parlamentben megindult a javaslatdömping, és a különböző súlyú és tartalmú törvényjavaslatok vitái már javában folynak, eközben a nagyközönség újabb és újabb fogalmakkal ismerkedhet meg. A szavazófülke-forradalom tematikája, az alkotmányozó nemzetgyűlés és a rendszeralapító parlament mellett a legnagyobb érdeklődést kétségtelenül a Nemzeti együttműködés rendszerének fogalomköre váltotta ki, mely jó ideig le fogja kötni a politikai kommentátorok és az elemzők figyelmét.
Hiába kért haladékot a Híd, a parlament nagy többséggel elfogadta a kettős állampolgársági törvényt. Idevéve a június 4-ét emléknappá nyilvánítani akaró Trianon-törvényt is, leszögezhető: az épp alakuló Fidesz-kormány a magyarságpolitikát – a szomszédságpolitika rovására – abszolút prioritásnak tekinti, félresöpörve minden reálpolitikai aggályt, taktikai fenntartást. Még akkor is, ha az érintettek, a jogszabályok potenciális kedvezményezettjei részéről fogalmazódik meg.
Az LMP támogatja a kettős állampolgárságot, a Trianonról szóló június 4-i vitanapot, amelyet a Jobbik javasolt, de nem ért egyet a Fidesz Nemzeti Együttműködésről címmel előterjesztett nyilatkozatával. Nyílttá tenné a kampányfinanszírozást, igazságosabbá a választási rendszert. Minderről Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban.
A héten megalakuló kormány új szerkezetben kezdi meg tevékenységét. Ez a szerkezet nem teszi a korábbinál könnyebbé a kormányzati munkát, sőt, a struktúraátalakítás a hatékonyságot is veszélyeztetheti.
Kövért és társait Orbán tűrni kénytelen a Fidesz vezető testületeiben. Nem az alkotmány módosítása lesz igazi gondja, hanem hogy miként szabaduljon meg a régi, a köztársasági, még nem tekintélyelvű Fidesz árnyaitól. Átkozottul nehéz lesz Schmitt Pál parlamenti működéséről Áderrel szót váltani, a Fidesz-államtitkárok működéséről beszélgetni Kövérrel, Pokornival, Szájerrel és Kósával.
A Hír TV Célpont műsorának legutóbbi adása körbejárta a fővárosi tulajdonban lévő Főtáv - állítása szerint - fölöttébb gyanús ügyleteit és nyilvánosságra hozta egy kőrözött bűnöző, Joó Tibor vallomását, aki rövid ideig állítólag igazgató is volt a cégnél, NBH-s kapcsolata révén. A Célpontban ismertetett interjú szerint nemcsak Hagyó Miklós követelt havi 50 milliós visszaosztást a Főtávtól, de fizetnie kellett NBH-s kapcsolatának, sőt, a Főtáv vezérigazgatójának is. A Célpont állításait az érintettek cáfolják, az NBH vizsgálódik..
Komoly változásokat tervez a Fidesz az idén húszéves választási rendszeren. A felülvizsgálati szándék legitim, a változások többsége ésszerű, de nem árt tisztában lenni a dolog hátulütőivel sem Jönnek a pártok nemzetiségi szatellit-pártjai?
Rangos Katalin, a Magyar Rádió Közalapítvány (MRK) kuratóriumának az MSZP által delegált elnöke tisztában van vele, hogy az 1996-os, sok tekintetben torzóra sikeredett médiatörvény által életre keltett testület napjai meg vannak számlálva. Egyelőre nem hajlandó lemondani tisztségéről, úgy véli, nem távozhat éppen most, amikor rádióelnök-választás előtt állnak.
A Fidesz-KDNP négy képviselője, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence által jegyzett, Az országgyűlési képviselők választásáról címet viselő törvénytervezet megtartaná az ötszázalékos küszöböt, 211 főben maximalizálná a képviselők számát, eltörölné a területi listákat és parlamenti képviseletet adna a nemzeti és etnikai kisebbségeknek. Ha az egyéni választókerületben a választópolgárok több mint fele érvényes szavazatot ad le, akkor – a szavazategyenlőség kevéssé valószínű esetét leszámítva – eredményes lenne az első forduló, tehát az elsőkörös győzelemnek nem lenne föltétele a győztes abszolút többsége.
Ellenzéket főként a szavai, kormánypártot elsősorban a tettei alapján lehet megítélni. A Fidesz politikusai bölcsen teszik, ha a kormány beiktatásáig is óvatosan bánnak a szavakkal: csak olyasmit érdemes mondaniuk, amit azután legalább részben teljesítenek majd. Ugyanis ezen túl bármely gesztusértékű ígéretük rögtön számon kérhető, alávethető a valóság tesztjének. Nem érdemes hát olyat bedobni, amit reálpolitikusként ők maguk sem gondolnak komolyan.
Mire adoptálnánk az eurót, már a többieknél sem lesz – vélekedik Róna Péter közgazdász (68), aki élesen bírálja a Nemzeti Bank monetáris politikáját, ellenzi az adócsökkentést, és nincs hasra esve a multiktól. Róna Péter 1986-tól 1990-ig a Schroder bankház elnök-vezérigazgatója, 1990 és 2004 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója volt.
Csizmadia Ervin, Orbán Viktor „forradalma” címmel megjelent írásában, abból kiindulva, hogy a Fidesz elnöke a kétharmados eredmény ismeretében „a szavazófülkék forradalmáról”, és a „forradalmi parlament” által megvalósítandó Nemzeti Együttműködés Rendszeréről beszélt, Bibó István szellemét idézve, felveti a hatalomkorlátozás és a garanciateremtés szükségességét. Ám Bibó „korlátozott forradalom” elképzelése már 1945-47-ben is illúzió volt, mely 1989-90-ben, mikor megvalósították, eleve idejét múlta. Egyébként is, demokráciában a legitimitás és az alkotmányosság megfelelő garancia a túlhatalommal szemben.
Mesterházy Attila már bevonult a történelembe. Aligha lesz olyan Magyarország legújabb kori történelméről szóló átfogó könyv, amelyből kimaradna az a kép, amelyen a szélsőjobbal lepaktáló MSZP frakcióvezetője Vona Gábor asztalához lép és kezet nyújt a Jobbik-vezérnek.
Az oktatás gondjairól és a tervezett változtatásokról beszélt Hoffmann Rózsa a polgári köröknek, civil szerveződéseknek fedelet nyújtó Polgárok Házában. A napokban ott mutatták be a Kairosz Kiadó gondozásában megjelenő „Magyarnak lenni” sorozat legújabb, Jövőnk a tét címet viselő kötetét. Ennek interjúalanya a kereszténydemokrata képviselőnő, aki minden bizonnyal az oktatási ügyek államtitkára lesz az új kormányban.
