Iratokba akart betekinteni, tanulmányozni a tartalmukat, de évekig falakba ütközött. A bírósághoz fordult, s pert nyert júniusban: előbb a Fővárosi Bíróságon, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla előtt is. Most már szabad a pálya a vámparancsnokból lett jogtörténész, Lupkovics György előtt, aki országgyűlési képviselő nagyapja ügyeit is „kitárgyalja”, s keresi a nyírségi 56-sok igazát.
A PSZÁF tavaly november 7-i határozatával kezdetét vette az ingatlanbefektetési alapokkal kapcsolatos botrány, amely az újkori hazai tőkepiac történetének állatorvosi lovává vált. A történet túlmutat az ingatlanalapokon is és olyan maradandó kárt okoz a befektetési alapok teljes hazai piacának, amelyet csak hosszú idő alatt lehet helyrehozni - írja szerzőnk, Hajdú Miklós. A szöveg a legfrissebb HVG-ben rövidítve jelent meg, alább a teljes szöveget elolvashatja.
Fél év összeomlás, illetve fél balra át – így összegzi a mögöttünk lévő hónapokat Navracsics Tibor, valamint kormánypárti megfelelője, a szocialista frakcióvezető, Mesterházy Attila. Mindkét értékelés politikusi típusduma, ami valós diagnózist nemigen ad. Igaz, nem is az a dolga. Szezonzárásra egyik párt sem erőltette túl kreatív tekervényeit. Nem úgy a publicista.
Július 12-én tartja tisztújító gyűlését, választja meg új elnökét az SZDSZ. Erre viharos előzmények után kerül sor, mivel az EP-választások eredményei nyilvánvalóvá tették: az SZDSZ a 2010-es választásokon nem jut be a parlamentbe. A rendszerváltó párt agóniájának „levezénylésére” nemigen akad komolyabb politikai múltú jelentkező, így került a képbe másokkal együtt Retkes Attila zenetörténész, újságíró.
Vasárnap a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas petíciót dobott a budapesti iráni nagykövetségének postaládájába, melyben a szabadságjogok biztosítását követelték az iráni rendszertől. (Vasárnap lévén, nem volt senki, aki a petíciót átvette volna.) A hvg.hu a szervezet június 20-án megválasztott új elnökét, Ágh Péter fideszes politikust, a legfiatalabb országgyűlési képviselőt faggatta.
A megszorításokra épülő magyar gazdaságpolitika téves elemzés gyümölcse - fejtette ki Róna Péter közgazdász, aki szerint róka fogta csuka módjára a hatalmas devizahitel-állomány miatt kell erősen tartani a forintot, ami viszont hamvában fojtja meg a gazdaság élénkítésére tett erőfeszítéseket. A devizahitel-állományt kell forintra konvertálni - javasolja Róna Péter, aki korábban a Schröder Bankház vezérigazgatója volt, 2001 óta az ELTE Nemzetközi Jogi tanszékén oktat, cikkeket és tanulmányokat publikál.
Aggodalomra ad okot, ha az új jobboldal etnikai demagógiájára az új baloldal szociális demagógiája felel. Erőre kaptak ugyanis a baloldali rendszerkritikai mozgalmak: a Lehet Más a Politika a ’68-as antikapitalista ellenkultúra újbaloldali szlogenjeit hozza vissza, az MSZP-t otthagyó Krausz Tamás radikálbalos mozgalma, hasonlóképpen, a nagytőke kiszolgálásával vádolja a politikusokat.
A szocialisták jéghegynek ütközött hajóján lázadás tört ki. No, nem nagyon nagy, nem nagyon komoly, afféle pánik-lázadás. Nem azért próbálkozott a Hagyó-féle budapesti, a volt Mozaik-csoport és a Gyurcsány-árvák alkalmi koalíciója a vezetés megbuktatásával, hogy megmentsék a hajót, vagy szervezzék az utasok mentését, hanem hogy mindenkinél előbb jussanak a mentőcsónakokhoz.
Miközben az EP-választások következtében a hatalmi struktúra nem változott, a Jobbik előretörése véget vetett a pártrendszer duális jellegének. Új, veszélyes helyzet alakult ki, amiben fontos szerepet játszott a nagy pártok hallgatólagos egyetértése: törekednek az időközben elavult jóléti állam megteremtésére, illetve látszatintézkedéseken kívül nem foglalkoznak olyan "kínos" kérdésekkel, mint a cigányság integrációja, vagy a földkérdés megoldása – írja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülése és bukása, 2004 és 2009 között a szociálliberális kormányzó erők többször is kísérletet tettek a pártállami diktatúra és a demokrácia közötti cezúra elmaszatolására. Úgy vélték, hogy a „mindent a népért, semmit a nép által” gyakorlata összeegyeztethető a demokratikus működéssel. Asszisztáltak ahhoz, hogy Gyurcsány egy meg nem értett alanyi költő elhivatottságával jelentsen be újabb és újabb programokat, reformokat, ötleteket és azután kezét széttárva sajnálkozzon: a „nép” nem képes felzárkózni az ő szintjéhez.
Kertész Krisztián közgazdász, az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának (ÉFP) vezetője más platformvezetőkkel együtt kiemelt időkeretben szólalhat fel a párt rendkívüli, július negyediki kongresszusán. A Corvinus egyetem fiatal oktatója indulni szeretne a következő parlamenti választáson az országos lista jelöltjeként, mert úgy látja, hogy „amíg az ember nem fűzi szorosabbra a kapcsolatait a hatalomhoz, addig a szakmai véleményét is kevésbé hallgatják meg”.
A szocialista párt lázasan keresi miniszterelnök-jelöltjét. Neki kellene a korábbi MSZP-re szavazókat visszahódítani. A párton belül erősödnek a hangok, hogy a szocialista párt tolódjon balra, sokan csatlakoztak a Fidesz „offshore-lovagok” elleni kampányához. Ettől remélik, hogy újfent ősbaloldali akolba lehet terelni a Fidesz által lenyúlt kádárista rétegeket. Hasznos ilyenkor bekukkantani e taktika kulisszái mögé.
Amit az elemzők régóta hiányoltak, az mostanra beérett: megindult az 1990-ben létrejövő, s azóta szinte mozdulatlan pártrendszer eróziója. A parlament pártjai felbolydult méhkashoz hasonlítanak. A Jobbik előretörésével a status quo felborult, innentől kezdve bármi bekövetkezhet.
A magyar politika brüsszeli egén baljós csillag tűnt fel, amely Jobbiknak nevezni magát. Ez a párt azonban többek szerint – balos. Vajon igaza van-e azoknak, akik szerint egyre kevesebb értelme van a politikában a baloldal-jobboldal megkülönböztetésnek? Avagy ellenkezőleg: most igazodhatunk el igazán: merre van a jobb és merre van a bal? (Még ha nem is éppen arra, amerre korábban kerestük.)
Volt a kormánynak egy előterjesztése. Csöndben bukott el 2009. június 22-én. Csöndben, de nem a megszokott módon, ugyanis ezúttal az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott tervezetre a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint az MDF Dávid Ibolya-ellenes szárnya nyomott IGEN-t, míg a szocialisták többsége tartózkodott, az SZDSZ pedig egy elszánt NEM-mel erősítette meg a demokrácia melletti elkötelezettségét. (Cikkünk szerzője utóbb több ponton kiigazította cikkét, így a változatlanul hagyott eredeti szöveg mellett keretes írásban ezt is közöljük - a szerk.)
Magyarországon véget ért a bipoláris pártrendszer. A Fidesz képében egyetlen, jelenleg igencsak túlsúlyos nagypárt létezik. A választás negatív szenzációja Vona Gábor pártjának döbbenetes méretű áttörése volt. Ebben a gazdasági helyzet, a közbiztonság megroppanása éppúgy szerepet játszott, mint jónéhány valós probléma elmaszatolása a közbeszédben. A Jobbik ezeket tematizálta és demagógiája hatékonynak bizonyult.
Egyszemélyes küzdelmében, s az állam ellen indított perében május végén Kenedi János történésznek adott igazat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, és ítéletében elmarasztalta az állambiztonsági iratok utólagosan, ötven évre történő titkosítását, a dokumentumok kutatási célból való hozzáférhetetlenségét. De mikor adja be derekát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, s tesz eleget a bírósági ítéletnek? Úgy tűnik, időhúzásra rendezkedtek be, fordítási problémákat emlegetnek, az „érintett hatóságokkal” történő tárgyalások kimenetelére várnak.
A Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetője nem indul pártja július 4-i elnökválasztásán, de szeretné megtartani jelenlegi tisztjét. Akárcsak korábban, ma is igennel szavaz Baka András főbírójelöltre és frakciótársait is erre próbálja rávenni.
Az MSZP élén teljes vezetőcserét szorgalmaz Szanyi Tibor szocialista képviselő, aki szerint mindenkinek mennie kell, aki az őszödi beszéd és Gyurcsány leváltása között a pártelnökség tagja volt. Szerinte szakítani kell mind Gyurcsány „liberálanarchista” politikájával, mind a Bajnai-kormány „politikai szürrealizmusával”, ehelyett erősíteni kell az MSZP baloldali jellegét, visszahozva a társadalmi igazságosság és szolidaritás eszméjét. Mint kifejtette, az új vezetést a párttagok közvetlen szavazataival lehetne megerősíteni tisztségükben.
Húsz éve a Nagy Imre-újratemetés volt a demokrácia lélektani születésének kegyelmi pillanata. Ekkor dőlt el, hogy az állampárti rendszernek a gazdasági létfenntartó forrásai – nyugati hitelek – után a morális és pszichológiai tartalékai is kiapadtak. Tárgyalások indultak a demokratikus hatalomátadás módjáról. Két évtizedes a többpárti népszuverenitás gyakorlata Magyarországon. Ideje mérleget vonni. Szembesíteni hajdani tünékeny illúzióinkat a nyers valósággal.
