Próbáljuk megőrizni illő komolyságunkat, amikor olvassuk Bajnai Gordon cáfolatát az ellene indított offshore-rágalmakkal szemben. Közben azért nézzük meg a tényeket: offshore-nak látszó ciprusi cégek, magyarnak látszó ciprusiak, bűzösnek látszó ügyletek.
Mint a sajtó hírül adta, május 29-én meghallgatták Szilvásy Györgyöt a Központi Nyomozó Ügyészségen. A volt titokminiszter ellen folyó vizsgálat indoka: "hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett különleges személyes adattal visszaélés” alapos gyanúja. Gyurcsány Ferenc korábbi üzleti fegyverhordozója – aki „gazdájával” együtt csöppent vissza a politikába - nagy túlélő. Rajta van azon kormányhivatalnokok virtuális toplistáján, akik gyanús, vagy lényegét nézve tisztázatlan (de legalábbis etikátlan szagot árasztó) ügyekben valamilyen szinten érintettek lehetnek.
„Nem tudom, mivel érdemeltem ki, hogy ilyen felkapott lettem a médiában; nem vagyok én olyan fontos ember” – fejezi ki a hirtelen jött ismertség feletti értetlenségét a fővárosi közgyűlés szocialista frakciójába a költségvetés megszavazása érdekében átmenetileg beült, 66 éves önkormányzati politikus.
A magyar társadalom a biztonságot és a kockázatkerülést részesíti előnyben, jellemző rá a mindenoldalú bizalmatlanság és az együttműködés hiánya – hogyan lesz akkor itt nyugati értelemben vett kapitalizmus? A Jelentés a magyar kapitalizmus állapotáról címmel minap megjelent tanulmány megállapításait veszi bonckés alá a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Kiemeli, hogy kár a külföldre fogni a sajátos magyar rendszer torzulásait, a hiba a mi készülékünkben van.
Tiszta és átlátható viszonyok teremtése a költségvetésben, a gazdaság lezüllését okozó hibás lépések feltárása és az elkövetők megnevezése, a szükségtelen állami intézmények bezárása, a gazdaság kifehérítése, a korrupció visszaszorítása, a bizalom helyreállítása - Cséfalvay Zoltán, az Andrássy Gyula egyetem tanára, a Fidesz gazdasági szakértője szerint mindez elegendő lesz ahhoz, hogy kormányra kerülve a Fidesz beindíthassa gazdaságélénkítő programját.
"Mély politikai megosztottságról" beszélt a magyarországi helyzettel kapcsolatban a Focus című német hetilapnak adott interjúban Bajnai Gordon kormányfő.
Profi médiahekker? Sértett, kiábrándult szocialista funkci? Netán a célba vett Veres-Gyurcsány-Szilvásy trió a tettes, valótlanságokkal spékelte a leleplező írást, hogy így hiteltelenítse? Vagy éppenséggel egy Fidesz-közeli ember rakta össze ügyesen a tényeket és a feltételezéseket? Vagy éppen egyik verzió sem igaz? Botladozunk a sötétben – kampányszezon van.
Az európai autós – mihelyst kiszáll járművéből – világosan látja, hogy a forgalomcsillapításnak milyen előnyei vannak. A magyar autós sem gyöngeelméjű ösztönlény, bármennyire is igyekeznek róla ilyen képet festeni a nevében fellépő „szakemberek”, fogadatlan prókátorok.
A magyar politikai elitről, en bloc, rendkívül kedvezőtlen kép él az emberekben. Pedig nagy szükség volna hitelük és tekintélyük helyreállítására. Lejáratódott elittel nem lehet kormányozni.
A szocialisták és a Fidesz mellett immár a Jobbik is birtokában van az összes választókorú polgár név- és lakcímadatait tartalmazó adatbázisnak. Bármelyik listát állító párt megtudhatja, hová vagyunk bejelentve. Mi, egyszerű polgárok, nem tilthatjuk le eme listához való hozzáférést. Így például ama szélsőjobbos párt, a Jobbik, amely választási kiadványában reklámozza a személyes adatokat közprédává tévő kuruc.info-t, elvileg rákereshet, melyik, őket kritizáló újságíró hol lakik.
Miután a sajtóban hevesen bírálták a Velencei-tónál tervezett „Kaszinóváros” tervét, a hvg.hu szólásra bírta a beruházók kommunikációjáért felelős Tamara Hagen tanácsadó irodát. Kérdőjelek változatlanul maradtak, annak ellenére, hogy Bajnai Gordon kormányfő néhány napja a parlamentben „komoly pénzügyi hátterű, akár 2000 munkahelyet is teremtő kezdeményezésnek” nevezte a tervet. Valóban? Nézzük meg közelebbről.
Sólyom László szavait kölcsönvéve a legkevésbé demokratikusnak, Orbán Viktor erősebb megfogalmazását a helyzetre adaptálva akár illegitimnek is nevezhető, ami jelenleg Magyarországon európai parlamenti választási kampány címén zajlik.
A saját autógyártás sem garantálja, hogy az NDK-ban gyorsan gépkocsihoz jussanak az arra vágyók. Egyelőre a létező és a még csak ígért újabb gépkocsitípusok is csupán áremelkedést hoztak, nem kínálatbőséget. Húsz éve írtuk sorozatunk következő darabja. Mi történt azóta? A friss HVG-ben elolvashatják.
Az új influenza vírus ellen lesz vakcina Magyarországon, csak nem lehet tudni, mikor. Az oltóanyag gyártója szerint szeptembertől megindulhat a nagyüzemi gyártás, hetente minimum félmilliós adaggal. Bujdosó László, a Pandémiás [járványügyi] Bizottság vezetője óvatosságra int: az oltóanyag tömeges gyártásával várni kell, van ugyanis esélye, hogy a vírus új mutációkkal terjed tovább, fittyet hányva a kikísérletezett oltóanyagnak.
Most, hogy kormányunk a válságkezelő ötletbörzén bedobta az ingatlan-és vagyonadó lehetőségét, valóban ideje volna olyan, az ingatlan-és vagyonszerzéshez kapcsolódó módosításnak, ami nagyon is beleférne az adórendszerbe. De az nem csak és kizárólag „pénzbehajtási” célú intézkedés lenne.
Jóllehet a világon szinte mindenütt kivetnek ingatlanadót, a magyar fejlődés sajátosságai miatt nálunk inkább vagyondézsmát látnak benne, amely továbbra is el fogja kerülni az ügyeskedőket.
A korlátlan szólásszabadság szorgalmazását illetően Bárándy Gergely szocialista politikus egy kalap alá vette az „ultraliberális” Kis Jánost és a jobboldali szélsőségeseket; mindkét oldalt elítélte. Egyébként a parlament hétfői vitája során nyilvánvalóvá vált: a véleménynyilvánítás szabadságáról vallott a szabaddemokrata álláspont változott. Az Alkotmány módosítását, s ezzel a gyűlöletbeszéd büntethetőségét ugyan a liberálisok továbbra sem támogatják, de a Büntető Törvénykönyvbe – terveik szerint négypárti egyeztetés után – bevennék a Holokauszt tagadásának tilalmát.
Gyurcsány Ferenc elmúlt egy éves kormányzása nyomán megroppant a magyar középosztály - mondta Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke az intézet által az elmúlt egy év kormányzásáról kiadott könyv bemutatóján.
Az üzleti hírszerzés tipikusan olyan dolog, amiről keveset beszélünk, de nagyon is létezik. Az információlopás és „adat-orgazdaság” Magyarországon össztársadalmi játék, szinte mindenki űzi: cégek, pártok, köztisztviselők, szervezett bűnözői körök, és természetesen a magánnyomozók, sőt időnként a bulvártartalmú média is.
Egy felmérés szerint az EU huszonöt tagállamában 65 milliárd eurós tőkeinjekcióval érne fel, ha az állam és a magánvállalkozások határidőre fizetnék számláikat. A kárvallott vállalkozások legalább évi 25 milliárd eurót költenek kifizetetlen számlák behajtására. A magyar gazdasági élet szereplőit is súlyosan érintik a késedelmes fizetések – hangzott el egy kintlévőség- és adósságkezeléssel foglalkozó cég sajtótájékoztatóján.
