A Bajnai-kormány eltávolítása után a baloldalon 1989-90 óta nem látott átrendeződés lesz. A rendszerváltás óta „placcon” lévő képviselők, elnökségi-választmányi tagok, minisztériumi csúcskáderek, helyi elnökök többsége lecsúszik a belpolitikai hullaházba. Palotaforradalom a javából, s még nyílt szakadás sem kizárt az örökségért tusakodó irányzatok relációjában. Igazából senki nem tudja, milyenné válik a posztgyurcsányi MSZP.
Az elmúlt öt évben a parlamenti patkó mindkét oldalán a képviselők szinte kizárólag mint pénzkifizető helyről beszélnek az unióról. Az unió – a média szereptévesztéséből és a politikai kommunikáció egyoldalúságából fakadóan – feneketlen pénzosztó központként, fejőstehénként jelenik meg a választópolgár számára. Holott az EU nem pusztán gazdasági társulás. Egy közös európai identitás kialakítása, annak közvetítése, hogy az EU egyben jogi, kulturális, politikai érdek- és értékközösség, mindaddig lehetetlen, amíg a politikum és a média torz és leegyszerűsítő képzeteket közvetít a polgároknak – vélekedik a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője, Novák Zoltán.
A szocialisták megoldhatatlannak látszó feladata, hogy pártjuknak egyszerre kell politikát, ideológiát, új vezetőket, miniszterelnök-jelöltet, arculatot, értelmiségi hátteret, médiahálózatot találniuk. És ehhez nemcsak Gyurcsánytól és árnyékától, de a központosított hatalmi gépezet stílusától és rendszerétől, a központi és helyi korrupciós hálótól is meg kellene szabadulniuk.
„Akik ismernek, tudják, hogy nagyon pontos végrehajtó vagyok” – mondja a nyugat-európai integráció bűvkörében eltöltött négy évtized után, 68 évesen a külügyminisztérium élére került karrierdiplomata.
Nem az EP-választások várható kimenetele, hanem a társadalomnak a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos magatartása fogja eldönteni, napirendre tűzze-e az MSZP a parlament feloszlatását és az előrehozott választások megtartását - fejtette ki a hvg.hu-nak Bókay Endre országgyűlési képviselő, Pécs város szocialista frakcióvezetője.
"A fasiszták zászlaja alatt" címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit.
Egymást követő nemzedékek szorgos munkával járultak hozzá, hogy Budapest mindinkább élhetetlen legyen – véli Gábor Eszter művészettörténész. Szerinte a magyar fővárost a fekvése mellett épített öröksége teszi vonzóvá, ám ingatlanfejlesztés címén ezt elherdálják.
Az 1989-90-es vértelen rendszerváltás, a „létező szocializmus” felszámolása, a fejlett világhoz való csatlakozás jó darabig sikersztorinak számított Közép-Kelet Európában, így nálunk is. Azóta már árnyaltabban fogalmaznak a tudósok is. Tomka Bélának, a Szegedi Tudományegyetem oktatójának Európa társadalomtörténete a 20. században című könyve az 1990 óta bekövetkezett folyamatokat is szélesebb perspektívába helyezi.
Miután Spiró György munkássága érettségi tétel volt, az ultrajobbosok rászálltak az íróra, és felidézték 1984-ben írt, Jönnek című versét. Az író ellen indított nemtelen támadás csak azt bizonyítja, hogy a nemzeti fundamentalisták nem ismernek tréfát, amikor valaki bírálni merészeli a vak, önromboló nacionalizmust. Érdemes közelebbről szemügyre venni a „dúlt keblű mélymagyarok” nemzetfelfogását.
Szili Katalin bízik benne, hogy vasárnap Pécs választópolgárai annak ellenére rá szavaznak, hogy a szocialisták országos népszerűsége mélyponton van. A hvg.hu-nak adott interjúban összefogást ígér, és azt, hogy rendet teremt a félresiklott Európa Kulturális Fővárosa projekt háza táján.
A gyermekgondozás fizetett idejének csökkentési tervei sokféle tiltakozást indítottak el.
Kivágóné egykori alacsony rendőrállami beosztása miatt vállalhatatlan az szamizdatos ellenzék utódpártjának. Horn Gyula, Gál Zoltán és Medgyessy Péter – az egypártrendszer hajdani magas rangú, közép-, majd felsőszintű politikai bürokratáiként – mégis vállalhatók voltak. Amennyiben a Fidesz szerint Kivágóné fővárosi szerepvállalása tűrhetetlen, akkor miért engedték, hogy Szűrös Mátyás egykori KB-titkár kongresszusuk díszvendége (az általa vezetett szocdem párt pedig belpolitikai szövetségesük) legyen? Rég porba süllyedt már az etikai fundamentum, ahonnan a hivatkozott pártok e tekintetben bármit is számon kérhetnének.
Négy kulcsterületen kellene mielőbb gyors haladást elérni, szorgalmazza cikkünk szerzője, aki szerint a szűkös állami erőforrásokat a helyiek kezdeményezéseivel, ötleteivel lehetne kiegészíteni. E kulcsterületek: a „kapitalista háztájik” kiépítése, a geotermikus energia hasznosítása, a falusi turizmus felkarolása, és a korábban már meghódított külpiacok visszaszerzése. Várjuk olvasóink reagálását.
Gyurcsány Ferenc nyomtalanul eltűnt. Hívei nem zokognak, ellenfelei csak szónoklatokban emlegetik, de nem gondolnak rá. Korábban vele keltek és feküdtek, próbálták kitalálni, hogy aznap mivel áll elő, hogyan határozza meg az életüket, életünket – ma se tücske, se bogara senkinek. Vajon más vezető politikusok képesek lesznek-e valami maradandót maguk mögött hagyni?
Az európai parlamenti választásnak egy belpolitikai következménye mindenképpen lesz: nyáron eldőlhet, lesz-e előrehozott választás az idén vagy sem.
A Szuperkapitalizmus, Robert Bernard Reich, az első Clinton-kormány munkaügyi miniszter kötete a Gondolat Könyvkiadó és a Demos Alapítvány gondozásában jelent meg magyarul. Az ennek apropóján rendezett kerekasztal-beszélgetésen is kiderült: a kapitalizmus megmarad, de másmilyen lesz, mint eddig volt.
Hogyan „felejtődtek” itt szovjet csapatok a második világháború után? – kérdezte munkatársunk Bernben Gosztonyi Péter hadtörténészt, a Kelet-európai Könyvtár igazgatóját - 1989-ben, éppen húsz éve. Hogy mi történt azóta, a csatolt linkekre kattintva elolvashatják.
Tiszalök után be kell ismernünk: megvan hazánk jelenkori történetének első rasszista sorozatgyilkosa. Indokolt az egyes szám használata, függetlenül attól, hogy úgy látszik, egy kisebb csoportról van szó.
Továbbra is rejtély, milyen gazdaságpolitikai elképzelések alapján akar kormányozni a Fidesz. A megújulás kormánya lesz-e, szemben az MSZP megkövesedett politikájával? Szabadelvű piacgazdaságra törekszik majd, mint ahogy a nemrég megjelentetett Jövőkép c. tanulmánykötet szorgalmazza? Reformok mellett vagy reformok ellen kíván-e kiállni egy Fidesz-kormány? Jó volna tiszta vizet önteni a pohárba – vélekedik a szerző, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője.
Ha az utóbbi években elvetett mérgező gondolatok - ebben valamennyi politikai párt bűnrészes volt - mégsem szökkennek szárba, akkor van remény, hogy olyan politikai átrendeződés következzék be, amely az országot előbbre viheti. Ennek feltétele, hogy a Fidesz a következő években felelősen kormányozzon, a baloldal pedig az ellenzékiség évei alatt újra megtalálja önmagát.
