Medgyessy Péter szerint Gyurcsánynak már az őszödi beszéd után le kellett volna mondania. Ha jövőre tartják a választásokat, addig az új kormánynak legfeljebb rendcsinálásra lesz lehetősége, reformokra nem. Az előbbire Bokros a legalkalmasabb személy. Az előrehozott választás az optimális megoldás a jelenlegi helyzetben - fejti ki többek között a hvg.hu-nak adott interjúban.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérte magát, hogy keressen új miniszterelnököt, új miniszterelnökhöz új kormányt, akiket majd ő felügyel, mint a leendő kormánypárt elnöke. Az új miniszterelnöknek és az új kormánynak ugyanis az MSZP-s többsége lesz a parlamentben, következésképpen az új miniszterelnök és kormánya csak azt teheti, amit az MSZP megszavaz, amely viszont azt szavazza meg, amit a párt elnöke jónak lát.
Gyurcsány Ferenc formailag tisztázatlan lemondása a miniszterelnöki tisztségről és azóta elhangzott kijelentései arra utalnak, hogy ő is putyini receptet kívánja követni, azaz: úgy menne, hogy közben marad. Pártja nagy többséggel újjáválasztott elnökeként vétójogra tart igényt az új miniszterelnök kiválasztásakor, meghatározó szerepet kíván játszani a soron következő országgyűlési választások kampányában. Lehet, hogy csak átmenetileg kíván arrébb ülni a kormányfői székből?
Az MSZP a történelmi megsemmisülést vagy a totális szétesést kockáztatja, ha végrehajtja a miniszterelnök forgatókönyvét. A pártnak el kell döntenie, hogy Gyurcsányt akarja megmenteni, vagy saját magát.
Az idő pénz – ez Magyarország esetében hatványozottan érvényes. Nincs idő a további trükkökre, politikai légtornász-mutatványokra. A „szakértői kormány”, amelynek vezetőjét gyakorlatilag Gyurcsány jelölné ki, ilyen időhúzásnak tűnik. A válságkezelés nem egy poszt-gyurcsányi kormány kinevezését, hanem a választások haladéktalan kiírását, széles társadalmi támogatottságra támaszkodó kormány megalakítását tenné szükségessé.
Azok az értelmiségiek, akik Gyurcsány Ferenc reformterveit 2006-ban támogatták – mint jómagam is -, az elmúlt egy évben kerültek közel ahhoz az állapothoz, amely az országot évek óta jellemzi; a tehetetlen, tanácstalan, depressziós bénultsághoz. Van, aki a végsőkig kitart, mint az általam egyébként tisztelt Debreczeni József vagy a Demos fiatal szerzői. Mások hallgatnak. Ismét mások próbálnak valamit kezdeni azzal a ténnyel, hogy tévedtek.
„Nem sírom vissza az előző rendszert, de ami van, az sem jobb” – tör fel az elkeseredettség az egyik Andrássy úti palota eladása miatt nemrég hűtlen kezeléssel meggyanúsított, 59 éves polgármesterből.
Gyurcsány Ferencnek nem lehet könnyű arról dönteni, hogy menjen vagy maradjon. Visszamenjen-e az üzleti életbe, vagy folytassa-e politikusi karrierjét? Most mondjon-e le és vegye át az ellenzéki vezér hálásabb szerepét, reformálja meg pártját, és úgy induljon neki négy év múlva a választásoknak, vagy pedig maradjon hivatalban, amíg ideje kitelik? Figyelembe véve, hogy az MSZP hosszabb távon esetleg nem fog ragaszkodni személyéhez. Szűk mozgástér és megannyi kérdőjel- mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Nevetséges volna titkosszolgálati mesterkedést sejteni a tévészékház 2006-os ostroma, illetve az egy hónappal későbbi zavargások mögött. Ám az könnyen elképzelhető, hogy a rendvédelmi szervek látszólagos tehetetlensége, bénázása, illetve brutális fellépése egy hónappal később felsőbb érdekeket szolgált: el kellett terelni a figyelmet az őszödi beszédről, illetve demonstrálni, hogy igenis van fasiszta veszély Magyarországon. Ezzel kellett volna összeterelni az elcsatangoló nyájat, egységbe tömöríteni a szocialisták szavazótáborát.
Az utókor az „elszalasztott lehetőségek” korszakaként emlékszik az 1944 szeptemberétől 1958 májusáig tartó, válságról válságra bukdácsoló negyedik francia köztársaságra, és valószínűleg így fog emlékezni a most is fennálló harmadik magyar köztársaságra. Mindkettőt a nemzeti felbuzdulás, a demokratikus akarat és az addig elnyomó rezsimtől való megszabadulás mámorító érzése teremtette meg, a csalódás mindkettőnél később jött.
Ön alsó-középosztálybeli? Valahol az alsó- és a közép között? Harmincas? Lakik és dolgozik valahol? Van már gyermeke is? Akkor bizonyára sokszor hallotta az utóbbi időben ezt a szót: felelősség. Leginkább az ön életstratégiájával kapcsolatban emlegeti ezt most a gazdasági és politikai elit.
A keddi Népszabadságban Galló Béla és Gábor Péter Maradjon? Menjen? címmel megjelent írásukban sürgetik Gyurcsány Ferenc visszahívását mind pártelnöki, mind kormányfői posztjáról. A két baloldali értelmiségi írása az MSZP elnökválasztó kongresszusának előestéjén jelent meg. Az egyik szerzőt, Galló Bélát kérdeztük, mi vitte a a cikk megírására.
A revíziós magyar külpolitika 1939. március 15-én sikert könyvelhetett el: Magyarország visszaszerezte az akkor a széteső Cseh-Szlovákiához tartozó, de 1919 előtt ezer évig magyar fönnhatóság alatt állt Kárpátalját is. Közben a nemzetiszocialista Németországhoz fűződő – utóbb katasztrofális következményekkel járó – kapcsolatok tovább erősödtek.
Polgáraink java része, a korábbi tapasztalatokból okulva, nemigen lép a főváros belső kerületeinek emlékhelyeire március 15-én. Bár a mérsékelt jobboldal tömegei vitathatatlanul aktívabbak, ők is óvakodnak, hogy bármi közük legyen a nemzeti szimbólumokban dühöngő huligánokhoz, az ő vandalizmusukhoz.
A mostani globális válság precedens nélküli, a rendszer működése maga vezetett ehhez a helyzethez, a rosszabbik arca vált valóságossá. A válság azonban lehetőség is, amely megnyithatja az utat a konstruktív reformok előtt - összegzett elemzésében Kiss Endre filozófus az MTI-nek.
Az elmúlt tíz napot a rémület és a tanácstalanság jellemezte. A kisemberek körében fölrémlett az államcsőd, a bankzárlat, minden kisebb-nagyobb megtakarítás elveszítésének réme. Sokan a bankba futottak, hogy hazavigyék forintjaikat, mások euróra váltottak, és mindenki „hiteles” híreket gyűjtött szomszédaitól, munkatársaitól: mit tegyek, mit tegyünk? Jövő tavaszig kitart az IMF-hitel, addig nem lesz államcsőd.
Hiába a kitartó belvárosi pletyka, hogy Simor távozásra szólította volna fel Gyurcsányt, vagy fordítva: a heves cáfolatok csak arra utalnak, hogy valami történt közöttük. A nyilatkozatháború célja: egyértelműsíteni a felelősséget az esetleges összeomlásért.
1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey Artúr tábornok a honvédsereg főerőivel (mintegy 30 ezer emberrel, 144 löveggel) feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. Vajon a magyar történelem legszörnyűbb árulása volt-e, amit az akkor 31 esztendős hadvezér tett? Ma már tudjuk: a zseniális hadvezérnek nem volt más választása.
Rendőri őrizetbe került a nemzetközi Gripen-botrány kulcsemberének tekinthető osztrák állampolgár, Alfons Mensdorff-Pouilly. Tudatában a Gripen gépek magyarországi vásárlása körüli, máig gyanús körülményeknek, a négy országházi pártnál érdeklődtünk: készek-e új információk birtokában ismét megvizsgálni a nemzetközi Gripen-botrány esetleg hazánk felé leágazó szálait? Finoman szólva, feltűnő volt a csend.
Bokros Lajos az MDF-lista élén. Bokros Lajos egy új kormány élén, amelyet az SZDSZ, az MDF és az MSZP (!) közösen szavazna meg. Hát nem agyrém, mik jutnak Ibolya eszébe? – mondja a jobboldali sajtó. A gúnyos hangokkal ellentétben Dávid Ibolya lépéseit én racionális, és feltehetőleg sikeres politikai térfoglalás első állomásának tartom. Egy kis baj van csak a térfoglalással: az MDF megmaradt tagságának (nem sokan vannak) nem biztos, hogy tetszeni fog.
