Helmut Kohl is kedvelheti, egyszer még a híres akváriumát is megmutatta neki. Csak nem célzás ez a látogatónak – kérdezte a hajdani bonni nagykövet német vendéglátójától. Hogyhogy? Hát hogy tartsa a száját. A kancellár állítólag jót mulatott ezen.
Srgjan Kerim képes embereket összekötni, akiknek amúgy nem sok közük van egymáshoz. A közeljövőben globálisan is: várhatóan közfelkiáltással ma választják meg az ENSZ Közgyűlés elnökévé.
Pedig eredetileg más tervei voltak: „Azt hittem, politikai pályafutásom végérvényesen a múlté.” A közgazdász végzettségű Kerim ugyanis hazája külügyminisztere, továbbá Macedónia New York-i ENSZ-nagykövete volt, és 1999/2000-ben különleges megbízott volt Bodo Hombach, a balkáni stabilitási paktum koordinátora oldalán. A WAZ-csoport – amely egyebek mellett a HVG többségi tulajdonosa – ügyvezető igazgatója a médiacsoport délkelet-európai regionális igazgatójául szerződtette a macedón diplomatát.
Hát ezt a foglalatosságot egy darabig biztosan hanyagolni fogja, például amikor szeptemberben az ENSZ-közgyűlés 62. ülésszakának megnyitásaként megadja majd a szót George W. Bushnak. Ahogy talán majd annak kollegájának, Hugo Cháveznek és valamennyi politikushatalmasságnak is, akik a nyitóülést hagyományosan megtisztelik jelenlétükkel. Tennivalói azon is múlnak majd, hogy kiéleződött krízisesemények sora megköveteli-e majd rendkívüli közgyűlések összehívását. A háború és béke ügyében ugyan a Biztonsági Tanács (BT), mint a legfőbb döntéshozó az illetékes, a teljes közgyűlés azonban közbeléphet, ha a nagyok a tanácsban egymást blokkolják.
A Bundastágtól eltérően az ENSZ Közgyűlés elnökének megválasztása nem hatalmi és végképp nem pártpolitikai kérdés. A pozíción körforgással osztozik a tagországok öt csoportja. A bahreini jogtudós asszony, Haya Rased Al-Khalifa az ázsiai tagok képviselője után ezúttal Kelet-Európára kerül sorra, a tagországok azon csoportjára, amelyhez Oroszország és további 22 ország tartozik.
Kerimen kívül nem sokan vannak olyanok, akik ezzel a cifra örökségű társasággal szót képesek érteni. A legmagasabb tisztségre – így például a politikailag összehasonlíthatatlanul fontosabb főtitkárira – a kisebb országok ENSZ-diplomatáinak sokkal nagyobb az esélyük, mint a nagyhatalmak embereinek.
A 63 éves macedóniai politikus diplomáciai karrierjének csúcspontjára jutott. A szigorú protokoll szerint egyenesen ő lesz Ban Ki Mun főtitkár felettese. Ha a Közgyűlés elnökének szerepe túlnyomóan eljárási kérdésekre is korlátozódik, esetenként így is jelentős befolyást gyakorolhat. Így történt a svéd Jan Eliasson esetében is, akinek fontos szerepe volt, a közgyűlés Bush-kormányzat elleni fellépésében.
Knut Pries / Brüsszeli WAZ-képviselet
