Válságban van-e a 35 éves atomsorompó-egyezmény, amelynek jelentős részben köszönhető, hogy Nagaszaki óta nem vetettek be atomfegyvert a világban? A szerződés gyengülő és a belőle való kilépés növekvő vonzerejéről beszélt egyebek között a HVG-nek Molnár László (47 éves), a New Yorkban most zajló hetedik felülvizsgálati konferencia egyik főbizottságának elnöke.
Jellemzően nem túl fejlett a magyar lakosság megtakarítási kultúrája. Miután 1997-1998-ban számosan igen komoly veszteségeket szenvedtek el a tőzsdén, majd 2003-ban a magyar kötvénypiaci pánik idején sokak állampapírokba vetett hite is megingott, láthatóan egyetlen biztos pont maradt: az ingatlanpiac. A magyar lakosság túlnyomó többsége számára az abszolút biztonságot, az elveszíthetetlen megtakarítást és a legkisebb kockázatot egyértelműen az ingatlan, ezen belül is a lakóingatlan jelenti, ha nem tekintjük a bankbetétet, amelynek jelentősége ugyancsak kiugró a hazai megtakarítási szerkezetben.
"Bár egyke voltam, mindig nyüzsgött minden körülöttem. Nálunk négy generáció élt együtt harmóniában" - idézi a BAZ megyei Gadnán töltött gyermekkor idilljét a 43 esztendős egyetemi intézet- és tanszékvezető, aki hamarosan a Fidesz harmadik alelnöke lehet. "Fizikusnak készültem, és vonzott a tanári pálya is, de a gimnáziumi érettségi után szüleim kérték, maradjak Miskolcon, ezért jelentkeztem a nehézipari műszaki egyetem gépészmérnöki karára" - emlékezik az indulásra.
Váratlanul az ismeretlenségből emel Fidesz-alelnökké Orbán Viktor egy miskolci asszonyt, akiről annyit tudni, hogy a miskolci egyetem üzleti vállalkozás tanszékének vezetője, mérnök-közgaszdász, a Fidesz önkormányzati képviselője, Női Tagozatának elnökségi tagja.
Az első központi érettségi csúnya bukás. Egy jó ügy méltatlan kudarcát látjuk. Az oktatási miniszter, - futball hasonlattal élve - úgy járt, mint az a csatár, aki kiharcolja csapatának a mindent eldöntő tizenegyest, majd öngólt lő belőle. Kár, hogy így alakult.
Emlékeznek még Berecz Jánosra, a Központi Bizottság pásztorképű titkárára? Arra az átkosbeli politikai komisszárra, aki képes volt rá, hogy a rendszerváltás után elhallgasson, bajuszt növesszen és vidéki földecskéjét kapálgassa a köz legnagyobb megelégedésére? Tehát emlékeznek Berecz Jánosra, aki két évvel ezelőtt megjelent könyvében az 56-os forradalom véres megtorlásáról azt bírta leírni, hogy "a történelmi események, sajnos, áldozatokat követelnek". Berecz János most újra tollat ragadott.
"Az EU bővítése hatalmas siker" - állítja Delia Meth-Cohn (44 éves), az Economist Intelligence Unit gazdaságkutató intézet vezető elemzője. Az újonnan csatlakozók szerinte így sem fogják megismételni Írország meredek növekedési pályáját, ám, mintmondja, attól sem kell tartaniuk, hogy lemaradásuk - akárcsak Görögországé - évtizedekre konzerválódik.
"Bányamérnök szerettem volna lenni, édesapám is az volt a mecseki aknamélyítő körzet vezetőjeként. Nyaranta én is voltam külszíni csillés, később a mélybe is lemehettem. Aztán épp apám mondta, hogy nincs jövője a bányászatnak" - tudatja, honnan emelkedett előbb a föld színének megmunkálására, utóbb meg most a szakbársonyszékbe az agrárium nemrég kinevezett, 58 éves új minisztere.
A gumi- és a pvc csizma hiánycikk volt – a kapacitást csak exportból kitermelt géppel lehetett volna növelni, de külföldön nem kellett a magyar csizma, a kör tehát bezárult. Reménytelen harc folyt a szovjet kolhozokban a szemveszteség ellen, merész kínai álmok születtek piacgazdaság teremtésére, persze szigorúan a tervgazdaságon belül. Kiszuperált japán gyártósor megoldotta a magyar alufólia hiányt, és – nyolc forint volt egy csomag cigi! A címlap a nyugati gazdasági visszaesést jelenítette meg - vezető politikusok rettegnek a hullámvasútban.
Az újságírói tévedés néha emberéletekbe kerül. A Newsweek kacsának bizonyult értesülése a Korán meggyalázásáról számos országban utcai zavargásokhoz vezetett. Az ügyből nálunk is le lehet vonni néhány tanulságot.
Az érettségi tételek kiszivárogtatása a lehető legrosszabbkor jött a kormánynak. Az országos felzúdulás zajában a száz lépés úgy hat, mintha lábujjhegyen járnák. A botrány nyomán sokan várták, hogy Gyurcsány elküldi a felmondólevelet Magyar Bálint oktatási miniszternek. De nem így történt. Három héttel az államfő-választás előtt lehet találgatni: lesz-e a nagylelkűségnek ára?
Nem kért és a jövőben sem kér pénzt az államtól a Malév rendbetételére Gönci János (51 éves), a légitársaságnak a privatizáció kellős közepén kinevezett vezérigazgatója. Elődeitől eltérően mindazonáltal nullszaldót sem ígér, ugyanakkor a magánosítás közben szokatlan stratégiai lépéseket tesz: vadonatúj járatokkal kísérletezik és a cég nyereséges üzemanyag-üzletágának eladását tervezi.
Az Európai Unió újabb keserves kihívások előtt áll, és egyelőre nyitott kérdés, hogyan részesülhet majd Magyarország az unió fejlesztési támogatásaiból - fejtette ki Gottfried Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Európai Ügyek Hivatalának elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban.
Az 1976-ban megkezdett irányítótorony-szolgálat hétköznapjainak egyhangúságába csak 1997 hoz fordulatot, amikor a légi irányító belép a MIÉP-be, és elnökségi tag lesz a Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezetében is. A MIÉP-ből öt év után kizárják, 2003-tól a Jobbik Magyarországért Mozgalom kerületi elnöke.
Áll a bál a kiszivárogtatott érettségi tételek körül, újabb lépéseket tett meg Gyurcsány a 100-ból, a Kendermag egyesület a marihuána vásárlás-fogyasztás legalizálása mellett tüntetett - eseménydús napok állnak mögöttünk.
Alkotó embereket gyakran dilemma elé állítja saját sikeres karrierjük: változatlanul folytassák-e pozíciójukkal nehezen összeegyeztethető munkásságukat vagy megbízható bürokrataként még az összeférhetetlenség látszatát is kerüljék.
A mostanában filmfinanszírozási ügyekben megtalált szakember sok mindennel próbálkozott, amíg találkozott a filmmel: "Tehetséges kapusnak számítottam a Fradi junior focicsapatában, de a vitorlázórepülést és az ejtőernyőzést is kitanultam."
Tizenöt éve minden tavasszal kiújul a vita arról, felszabadulás vagy megszállás történt-e 1945 első hónapjaiban Magyarországon.
A német gazdaságnak nem a magas munkabérek és a munkaerőpiac rugalmatlansága, hanem az elmaradt innováció és a belső fogyasztás visszafogottsága a legfőbb baja - állítja Gustav A. Horn (52 éves), az egyik legismertebb német konjunktúrakutató, aki szerint csak egy jó kis állami konjunktúraprogram segíthet a helyzeten.
Az államilag szabályozott, nehézkesen működő gazdaságban sokasodtak a feszültséggócok, alábbi szemlénk - egyetlen hét termése - is erről tanúskodik: hiánycikk lett a porszívó, "lelassult" az autópályaépítés („nemtermelő beruházás" - mondták), veszélybe került a tojásexport. És egy brit üzletasszonyt is sikerült újra és újra megdöbbenteni a magyar praktikákkal.
