George Bush amerikai elnök felhívta telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnököt és szóvá tette neki, hogy orosz cégek páncélkocsi-elhárító rakétákat, éjjellátó-készülékeket és a földrajzi helymeghatározó GPS-rendszer zavarására alkalmas elektronikus eszközöket adnak el Iraknak - közölte Ari Fleischer, aki szerint az orosz elnök megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet. Az amerikai külügyminisztérium tiltakozását jelentette be, és hivatalos magyarázatot követelt Moszkvánál.
Ivanov orosz külügyminiszter szerint Moszkva szigorúan betartotta az ENSZ által elrendelt embargó előírásait, és nem adott el Iraknak sem fegyvereket, sem más, a szankciókba ütköző eszközöket. Az orosz diplomácia vezetője felelősséget vállalt azért, hogy ha mégis napvilágra kerül ilyen tény, azt az orosz törvények megsértéseként fogják kezelni, ami súlyos következményekkel járna az érintettekre.
Az amerikai fél két orosz vállalatot vádolt embargósértéssel: a tulai székhelyű, állami tulajdonú Műszeripari Tervező Irodát (KBP) és az Aviakonverszia moszkvai magáncéget. Oleg Antonov, az utóbbi cég vezérigazgatója - egykor a védelmi minisztérium hadiipari tervezője - élesen visszautasította az amerikai gyanút. Az Egyesült Államok az Aviakonverszia által gyártott zavaró berendezések hatékonysága miatti pánik hatására állt elő ezzel az állítással, hogy "valakire ráfoghassa iraki hadműveleteinek kudarcát" - mondta.
Antonov beszámolója értelmében Irakba soha nem szállítottak semmit, ezzel szemben a GSP Jammer nevű zavaró berendezés legnagyobb megrendelői az amerikaiak voltak, aki saját fegyvereiket, köztük a Tomahawk rakétákat tesztelték az orosz eszköz segítségével. A GSP Jammert a szárnyas rakéták, és az úgynevezett intelligens bombák megtévesztésére használják: a berendezés által kibocsátott hullámok megzavarják a hadászati eszközöket, amelyek azután cél tévesztenek.
Hasonlóan nyilatkozott a tulai vállalat is, amely tankelhárító fegyvereket szállított Iraknak az amerikai vádak szerint. Alekszej Butyenko igazgatóhelyettes nem zárta ki, hogy ilyen eszközök kerülhettek akár Irakba is harmadik országokon keresztül: magyarázata szerint valamennyi szerződésüknél kikötik, hogy a haditechnikai eszköz nem adható tovább, de ennek betartását nincs módja ellenőrizni az orosz vállalatnak. Az 1996-ban megkapott kormányengedéllyel állami közvetítők nélküli kereskedelemre jogosult KBP közlése szerint eszközeik túlnyomó részét Kínában, Indiában és az öböl menti gazdag arab országokban értékesítik, Irak, Líbia, Szíria, és Észak-Korea nem szerepel partnereik között.
A cég internetes honlapján ugyanakkor Irak is szerepel, mint a KBP fejlesztéseit használó ország. Andrej Kokosin, a törvényhozás alsóháza, az állami duma Független Államok Közösségével foglalkozó bizottsága előtt úgy vélekedett, hogy ha vannak orosz haditechnikai eszközök, azok még szovjet gyártmányok lehetnek, amiből nagyon sok van a FÁK térségében - köztük Ukrajnában - és a Közel-Keleten is. A politikus nem zárta ki, hogy az ügy mögött olyan erők állnak, akik "mesterséges politikai botrányt akarnak gerjeszteni". (MTI)