Tetszett a cikk?

Egy 1789-es amerikai törvényre hivatkozva indítanának kártérítési pereket világcégek ellen az apartheid áldozatai. Az összesen 400 milliárd dolláros keresetek benyújtóit egymással is rivalizáló amerikai sztárügyvédek képviselik.

Semmi olyat nem látok a keresetükben, ami arra utalna, hogy a vállalatok Dél-Afrikával folytatott kereskedelme sértette a nemzetközi jogokat – fejtette ki álláspontját az apartheid-ügyben eljáró New York-i bíró, John Sprizzo múlt héten csütörtökön, a per első meghallgatásán, mielőtt a tárgyalást és a perfelvételről való döntést elnapolta volna. A Michael Hausfeld washingtoni sztárügyvéd által 2002 novemberében megfogalmazott, több mint százoldalas kereset az apartheid 91 áldozata nevében igyekszik kártérítést kicsikarni a nem fehér bőrű dél-afrikai lakosságot üldöző egykori apartheidrezsim uralmát szerinte meghosszabbító nagyvállalatoktól. A többek között a gépkocsigyártó Fordot és DaimlerChryslert, a BP, Exxon és Shell olajvállalatokat, a számítástechnikai óriást, az IBM-et és olyan hatalmas pénzintézeteket, mint a német Deutsche Bankot, a svájci Credit Suisse-t, UBS-t érintő eljárás kezdeményezői szerint a felsorolt vállalatok megsértették az emberi jogokat, amikor üzleti haszon fejében pénzügyi és gazdasági együttműködést folytattak a fajgyűlölő dél-afrikai vezetéssel, annak rendőri és katonai alakulataival, „elősegítve ezzel a kényszermunkát, a kínzásokat és a népirtást”. A hírbe hozott cégek által tagadott vádak szerint a német Rheinmetall a fegyverembargó megsértésével, a bankok a ’70-es, ’80-as években több alkalommal is nehéz pénzügyi helyzetbe került rezsim megsegítésével, az IBM pedig a feketék ellenőrzésére szállított azonosító rendszerével járult hozzá a rendszer fennmaradásához.
A benyújtott keresetek egy 1789-ben elfogadott törvényre hivatkozva szeretnék megindítani az eljárást. Az Alien Torts Claims Act lehetővé teszi, hogy külföldiek pert indítsanak olyan nemzetközi jogokat megsértő cégek ellen, amelyeknek amerikai érdekeltségeik is vannak, függetlenül attól, hogy e jogokat a világ mely országában sértették meg. A csaknem kétszáz éven át alig használt törvényt a ’80-as években, a nigériai katonai rezsimmel összefüggésbe hozott Shell elleni eljárás során fedezték fel újra, s azóta főként emberi jogok érvényesítésének kedvelt eszközeként szolgál. Gazdasági és jogi szakemberek szerint elgondolkodtató, hogy miközben az Egyesült Államok erőteljes nyomást gyakorol más országokra - legutoljára Belgiumra –, hogy a határokon túli érvényességgel bíró törvényeket semmisítsék meg (egy azóta megszüntetett, a genfi emberi jogi konvencióra hivatkozó belga törvény megengedte, hogy Belgiumban bárkit törvény elé citáljanak népirtás, illetve emberiség elleni cselekmény vádjával, akkor is, ha sem ő, sem az áldozatok nem belga állampolgárok), addig az Alien Torts Claims továbbra is érvényben van.
A túlélők kártérítési követeléseinek sikerét azonban több tényező is hátráltatja. Egyike e fékeknek a híres-hírhedt ügyvéd, Ed Fagan, aki az apartheidáldozatok keresetét a holokauszttal kapcsolatos kártérítési perekhez hasonlítja. 1998-ban Fagan közvetítésére svájci bankok csaknem 1,2 milliárd dolláros kártérítést fizettek azoknak a holokauszttúlélőknek, illetve családtagjainak, akik a második világháborút követően nem tudtak hozzáférni a bankok által „alvó számlákra” helyezett betétjeikhez. Fagan a dél-afrikaiak ügyében is hasonló sikereket ígért megbízóinak, akik azonban – a sztárügyvéd éles kirohanásaitól tartva – az utolsó pillanatban lemondtak szolgálatairól. Elemzők szerint a Fagan által elindított, Hausfeldével nem azonos kereset, mely azokat a vállalatokat is bevonná a perbe, amelyek az apartheidrezsim alatt egyáltalán jelen voltak az országban, inkább árt, mint használ a kártérítést követelő dél-afrikaiak ügyének: kidolgozatlanságával bagatellizálja a többi, jóval megalapozottabbnak tűnő keresetet. Maga Hausfeld is úgy véli: Fagan túl sokat követel, és olyan ügyeket is bevonna ennek érdekében, amik kívül esnek a nemzetközi jogon. Nem támogatja a kártérítési igényeket a jelenlegi dél-afrikai kormány sem, mert attól tart, a per alááshatja szuverenitását és elriaszthatja a külföldi befektetőket. Ugyanígy nem kedvező a per fogadtatása az Egyesült Államokban sem: az apartheid-ügy mögött nem áll hatékony lobbi, s a nagy multik is ferde szemmel néznek az országra a még mindig érvényes Alien Torts Claims Act miatt.
A nem éppen biztató kezdet ellenére Hausfeld - noha úgy véli, a bíró a héten valószínűleg elutasítja keresetüket - bízik az általa „mindenképpen megnyerhetőnek” nevezett ügy sikerében, s már megvannak az ötletei a további lépésekre. Nem adja fel Fagan sem, akit tizenkilenc hónapos munkát követően az utolsó pillanatban golyóztak ki, ennek ellenére maga is megjelent a múlt csütörtöki meghallgatáson, sőt, már aznap reggel benyújtott egy új keresetet a New York-i bíróságnak. Ebben, mint ígéri, az eddigieknél konkrétabb bűncselekményeket tár a bíróság elé, amiket általa szavahihetőknek tartott tanúkkal alá is tud majd támasztani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bajba került a Trumpnak kedves YouTube-csatorna, miután hazugságot közölt a koronavírusról

Bajba került a Trumpnak kedves YouTube-csatorna, miután hazugságot közölt a koronavírusról

Marabu Féknyúz: Clooney és Orbán

Marabu Féknyúz: Clooney és Orbán

Alaptörvény-ellenes a nemváltoztatás ellehetetlenítése a Miskolci Törvényszék szerint

Alaptörvény-ellenes a nemváltoztatás ellehetetlenítése a Miskolci Törvényszék szerint