Hétfőre teljessé vált a tavaly még a leggazdagabb orosz üzletemberként számon tartott Mihail Hodorkovszkij tönkretétele. Bár lapzártánkig nem derült ki, hogy a Jukosz olajipari vállalat egykori főtulajdonosának mennyi ideig kell börtönben ülnie, az egyértelművé vált, hogy az illetékes moszkvai bíróság bűnösnek találja őt és társát, Platon Lebegyevet, a Jukosz moszkvai központjának egykori első emberét az ellenük felhozott vádakban: az Apatit nevű műtrágyagyár részvényeinek csalárd eszközökkel való megszerzésében, sikkasztásban, okirat-hamisításban, illetve adócsalásban. A döntést ismertető bírónő hétfőn közel három órán át olvasta fennhangon az ítélet indoklását, ám úgy tűnt, hogy még több száz oldal van hátra, ami azt jelenti, akár napokig is tarthat a teljes dokumentum ismertetése.

© AP

Hodorkovszkij és Lebegyev ügyvédjei az ítélet ismertetésének hétfő délutáni elnapolása után adott nyilatkozataikban sajnálatosnak nevezték, hogy az ítélet szövege szinte szóról szóra megegyezik a vádirat tartalmával, ami arra utal, a 11 hónapja tartó pert levezető bírák a védelem egyetlen érvét sem fogadták el. "A per gyakorlatilag nem volt per, a vizsgálat a valóságban nem volt vizsgálat. Itt leginkább államilag engedélyezett rablásról lehet beszélni" - vélekedett Hodorkovszkij egyik ügyvédje, Robert Amsterdam, arra utalva, hogy 2003. októberi letartóztatása óta az üzletember kénytelen volt lemondani a második legnagyobb orosz olajipari vállalatban szerzett tulajdonáról, majd egy tavaly decemberi kényszerárverésen az orosz állam tulajdonába került a Jukoszra kiszabott 27 milliárdos adóhátralék és büntetés kifizetésére képtelen cég legnagyobb kitermelő vállalata, a Juganszknyeftyegaz.

A tárgyalóteremben az ítéletet olvasták, a bíróság épülete előtt eközben Hodorkovszkij hívei és ellenfelei néztek farkasszemet egymással. Az egyik oldalon mintegy háromszázan - köztük ismert liberális politikusok - követelték a 2003 októberében őrizetbe vett 41 éves Hodorkovszkij felmentését, a másik oldalon azok gyűltek össze, akik szerint a kilencvenes évek közepén végrehajtott "rablóprivatizáció" során 15 milliárd dolláros vagyont szerzett Hodorkovszkij megérdemelte a büntetést. A szembenállásnak a rohamrendőrök vetettek véget, akik a tüntetésre adott idő lejártával azonnal kiszorították a bíróság épülete elől a liberálisokat, és közben néhány órára őrizetbe vették Szergej Mitrohint, a Jabloko nevű liberális párt alelnökét.

Amennyiben a várakozásoknak megfelelően a bíróság az esetleges enyhítő körülmények figyelembevételével is bűnösnek találja az ártatlanságát mindvégig hangoztató Hodorkovszkijt és a közel két éve előzetes letartóztatásban lévő Lebegyevet, akkor a vádlottak akár tízéves börtönbüntetést is kaphatnak. A vád képviselői a legsúlyosabb ítélet kiszabását kérték, míg az elemzők többsége 5-7 éves ítéletre számít. Az utóbbi napokban egyre többen vélekednek úgy, hogy a bíróság ugyan bűnösnek találja Hodorkovszkijt, ám csak felfüggesztett büntetést kap.

A mostani ítélettől függetlenül újabb per elé néz Lebegyev és Hodorkovszkij. Egy héttel az ítélethozatal előtt a főügyészség illetékesei ugyanis bejelentették, hamarosan vádat emelnek a két egykori Jukosz-vezető ellen: a vádak szerint a Jukosz-részvények osztalékaival végrehajtott manipulációk révén Hodorkovszkij és Lebegyev több milliárd rubelnyi tisztességtelenül szerzett pénzt mosott tisztára. Moszkvai források szerint az újabb per néhány hónapon belül elkezdődhet, és a mostanihoz hasonlóan közel egy évig fog tartani.

Bár valószínűleg nagyon kevesen vélik úgy, hogy a csúcspontján több mint húszmilliárd dolláros piaci értékű Jukoszt 300 millió dollárért megvásárló Hodorkovszkij valamennyi törvényes előírást betartott vállalatbirodalma létrehozása során, az üzletemberrel való leszámolás és az újabb per kilátásba helyezése tovább ront Oroszország nemzetközi megítélésén. A külföldi politikusok többsége - köztük George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök - ugyanis elfogadja azokat az érveket, melyek szerint Hodorkovszkij nem az Apatit csalárd privatizálása, illetve a Jukosz nyereségének részleges eltüntetése miatt került rács mögé, hanem mert megszegte azt az állítólag 2000-ben, Vlagyimir Putyin akkor hatalomra került orosz elnökkel kötött megállapodást, melynek értelmében a kilencvenes évek során meggazdagodott orosz oligarchák megőrizhetik vagyonukat, ha nem szólnak bele a politikai életbe.

Nem véletlen, hogy az eredetileg április 27-ére ígért ítélethozatalt minden magyarázat nélkül május 16-ára halasztották. A késedelem mögött minden bizonnyal az állt, Putyin elnök nem akarta, hogy a Hodorkovszkij-ügy váljon a fő témává május 9-én Moszkvában, amikor többtucatnyi államfő érkezett az orosz fővárosba, hogy közösen megemlékezzen a második világháborúban aratott győzelem hatvanadik évfordulójáról.

Hodorkovszkij viszont alaposan elmerült a politikában: miközben szinte valamennyi parlamenti pártnak juttatott pénzt, orosz parlamenti források szerint 2002-re akkora befolyást szerzett a dumában, hogy a törvényhozók nem fogadhattak el olyan gazdasági jellegű törvényeket, amelyek sértették volna a Jukosz-birodalom érdekeit. Miközben a nyugati elvárásoknak is megfelelő könyvelést folytató céggé alakította át a kilencvenes évek közepén halódó Jukoszt, állítólag leginkább azért lobbizott, hogy megmaradjanak azok a törvények, amelyek lehetővé tették az olajipari vállalatoknak az országon belüli "adóparadicsomok" révén minimalizálni vállalati jövedelemadójukat. A Jukosz adócsökkentési módszerét egyébként szinte valamennyi versenytárs alkalmazta, ám egyelőre az adóhatóságok csak a Jukosz ellen indítottak átfogó ellenőrzést.

A Jukosz ellenihez hasonló támadás a jövőben nem várható moszkvai elemzők szerint, ám az nem kizárt, hogy néhány oligarchának - leginkább Roman Abramovicsnak, a Szibnyefyt fő résztulajdonosának vagy Mihail Fridmannak, az Alfa-csoport meghatározó vezetőjének - még meggyűlik a baja az orosz hatóságokkal. Putyin elnök ugyan legutóbbi országértékelő beszédében felszólította az adóhatóságokat, hogy vessenek véget az orosz üzleti elit vegzálásának, és az államfő kezdeményezésére a parlament hamarosan elfogadja azt a törvényt, amely tíz évről háromra csökkenti a privatizációs ügyletek felülvizsgálatára adott időt, az orosz kormányzat több tagja hangsúlyozta: az nem vonatkozhat azokra az ügyletekre, amelyek során az orosz újgazdagok nem privatizációs tendereken, hanem a kiszemelt vállalatoknak nyújtott, vissza nem kapott kölcsönök révén jutottak vagyonukhoz. Az államfő által szorgalmazott "amnesztia" elemzők szerint leginkább azokra az új vezetéshez hű személyekre vonatkozhat, akik az utóbbi években tettek szert dollárszázmilliókra.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA