Felemás döntést hozott a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett bűnök elítéléséről szóló, s már előre nagy vitát kavart határozattervezet ügyében az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szerda este Strasbourgban: a dokumentum egy részét elfogadta, a másik, a konkrét teendőket előíró rész azonban - kétharmados többség hiányában - elbukott.

A dokumentum elfogadott része, az úgynevezett határozati javaslat szerint a múlt században hatalmon lévő kelet-közép-európai totalitárius kommunista rendszereket (amilyenek egyébként a világ több országában még mindig léteznek) kivétel nélkül az emberi jogok tömeges megsértése jellemezte. Ugyanakkor e rendszerek bukását nem követte megfelelő, mélyre ható vita minderről nemzetközi szinten: ezért a parlamenti közgyűlés úgy véli, a közvélemény általában nincs eléggé tisztában e kérdéssel. Márpedig a történelem megismerése előfeltétele annak, hogy ilyen bűnök ne ismétlődhessenek meg a jövőben, ráadásul az áldozatok egy része még életben van, számukra is fontos szenvedéseik elismerése - fogalmaz a dokumentum.

A képviselők leszögezték: az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elítéli a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett tömeges emberijogsértéseket, tisztelettel adózik az áldozatok emlékének, s felkéri azon tagállamok kommunista, vagy posztkommunista pártjait, amelyek ezt eddig nem tették meg, hogy vizsgálják meg saját múltjukat, s határolódjanak el a totalitárius kommunista rendszerek által elkövetett bűnöktől. 

Ezt követően jött volna a határozati tervezet második része, az ajánlás: ebben a képviselők az Európa Tanács másik döntéshozó szervét, a miniszteri bizottságot kérték konkrét lépésekre, például egy független szakértői bizottság létrehozására, illetve a tagállamok felszólítására, hogy ők maguk vezessenek be emléknapot a kommunizmus áldozatai emlékére, s hozzanak létre e kérdésnek szentelt múzeumot. Ennek elfogadásához már kétharmados többségre lett volna szükség, amit nem sikerült elérni, így ez a rész nem lép hatályba.

Komoly vitákat kavart az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a totalitárius
kommunista rendszerek bűneinek elítéléséről szóló, a szerdai napirenden szereplő, a nap végén elutasított határozattervezet: a magukat kommunistának nevező pártok képviselői tiltakoztak, botrányosnak mondták a kezdeményezést, de a nyugat-európai szocialista pártok képviselői is elutasították azt, miközben a jobboldali és a liberális képviselők szükségesnek mondták a határozatot, az Európa Tanács strasbourgi székháza előtt pedig a Falunkung (Falungong) kínai vallási-ellenzéki mozgalom hívei tüntettek a kínai kommunista párt elnyomó politikája ellen.

Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a leszavazott javaslatról előzőleg azt mondta: a határozati javaslat nem a kommunista ideálokat, a kommunista filozófusokat ítéli el, nem egyfajta boszorkányüldözés folyamatát akarja elindítani, hanem azt célozza, hogy értelmesen szembe lehessen nézni a múlttal. Szabó Zoltán MSZP-s képviselő, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője szerint a határozati javaslatot vissza kellene utalni bizottsági szintre: nem azért, ami a célja (mint mondta, a bűnöket természetesen el kell ítélni, ezzel nincs semmi baj), hanem mert egyszerűen rossz. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő, a parlamenti közgyűlés liberális frakciójának vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy a II. világháború után elmaradt a kommunizmus bűneinek szisztematikus feltárása, s erre szükség van. De ő is hangsúlyozta: nem a kommunista elveket, gondolkodást akarják elítélni, hanem a bűnöket, s csodálkozik, hogy ez ellen miért kelnek ki a nyugat-európai és az orosz kommunisták.

Németh szerint a határozattervezetnek - amelynek előterjesztője egy konzervatív képviselő - három fő politikai célja lett volna. Legfontosabb, hogy erkölcsi elégtételt adjon a kommunizmus áldozatainak. Emellett segítsen a fiatalabb nemzedékek tájékoztatásában, az ezt célzó intézkedések meghozatalában. S végül hogy az egykori és mai kommunista pártok, kormányok egyértelműen szembesüljenek múltjukkal, s határolódjanak el attól: ez szerinte segítené a demokrácia megerősödését is. Németh a fenti feladatok elérését szolgáló, s a határozattervezetben szereplő eszközök közül négyet emelt ki. Összeurópai, de nemzeti szinten is létre kell hozni olyan független szakértői bizottságokat, amelyek összegyűjtik a kommunizmus bűneivel kapcsolatos információkat. Emellett a dokumentum európai és nemzeti dokumentációs múzeumok megteremtésére tesz javaslatot (Magyarországon már van ilyen, a Terror Háza), kéri, hogy minden államban határozzanak meg emléknapokat (Magyarországon már ez is megvalósult), s emellett sürgeti a történelemtanítás áttekintését. 

Szabó Zoltán szerint a határozattervezet azért rossz - s azért tekintik azt rossznak a nyugat-európai szociáldemokrata pártok is, amelyek a szerdai szocialista frakcióülésen a leginkább tiltakoztak ellene - mert miközben a javaslatok elfogadhatóak, a jelentésnek van egy olyan része, melyben a készítő saját kommentárjait közli, ez pedig tele van ostobaságokkal, tévedésekkel. Példaként említette, hogy úgymond a kelet-közép-európai országokban (a Szovjetunió területén kívül) a kommunizmus több mint egymillió halálos áldozatot követelt volna, ami szerinte egyszerűen nem igaz. Szabó úgy látja, a jelentés készítője a Kommunizmus fekete könyve című, már korábban megjelent 800 oldalas kötetből válogatta össze találomra adatait, miközben már ez sem egy történelmi csúcsmű, s a javaslattevő rész csak ürügyként szolgál arra, hogy az ET parlamenti közgyűlése a jelentéstevő összeállítását is elfogadja, hivatalos pecsétet üssön rá.

Mint Szabó elmondta, a nyugati szociáldemokratáknak egyszerűen az az álláspontja, hogy a jelentés semmi más, mint jobboldali propagandamunka. (Hegyi Gyula, az Európai Parlament szocialista képviselője közleményében úgy fogalmazott: sajnálatos, hogy az ET a kommunizmus elítélésével foglalkozik, a bűnöket ugyanis természetesen minden tisztességes ember elítéli, de a mai kommunista képviselők épp oly kevéssé felelősek Sztálin rémtetteiért, mint a "nemzeti oldal" európai parlamenti képviselői Hitler, Franco vagy Szálasi bűneiért.) 

Eörsi Mátyás délután azt prognosztizálta, hogy az általa vezetett liberális frakció a parlamenti közgyűlésen egyöntetűen igent mond majd a határozati javaslatra. Ami abban van, az egyszerűen nem ügy sok ország számára (ide sorolta Dániát, Hollandiát, de például Magyarországot is, ahol az egykori állampárt már rég átalakult, s mint mondta, az MSZP mai programjában nyoma sincs az egykori kommunista elveknek) - de a határozat nyomást gyakorolhat olyan országokra, ahol még mindig a kommunisták vannak uralmon, Magyarországtól délre, vagy keletre. 

A kommunista pártok képviselői az Európa Tanácsban külön sajtóértekezleten tiltakoztak a szerintük szégyenletes és provokatív eljárás ellen. Az orosz kommunisták képviselője szerint ez támadás az egykori Szovjetunió, s az apák, a nagyapák generációja ellen. Egy görög képviselő szerint az Európa Tanács az emberi jogok védelmére jött létre, nem pedig történelmi viták eldöntésére. Egy cseh kommunista politikus pedig kettős mércét látott az ügyben: ha egy nyugati országban bűnök történnek, az egyéni tett, de ha egy kommunista országban van ugyanez, ott ez a rendszer bűnének számít. 

Eközben az Európa Tanács székháza előtt a Falunkung hívei tüntettek, a mozgalmuk elleni kínai megtorlás miatt. Mint szóvivőjük fogalmazott, az az egyetlen bűnük, s az magyarázza a pekingi kormány fellépést ellenük, hogy többen tartoznak soraik közé, mint ahány tagja a kínai kommunista pártnak van.