Olli Rehn, az unió bővítési biztosa a Der Standard című osztrák napilapnak szerdán adott interjújában jelentette ki: nem lát okot arra, hogy ne kezdődjenek meg a soros osztrák EU-elnökség alatt a csatlakozási tárgyalások, ha befejeződik az EU-s és a török jogrendszer összehasonlítása. Tájékoztatást adott arról, hogy az összehasonlítás (screening) első eredményeinek az elemzését most végzik, és reményei szerint néhány hét múlva befejezik, majd a biztos a kérdéskört az EU tanácsa elé terjeszti. Felvázolta annak lehetőségét, hogy az EU egy-két fejezet megvitatásával kezdheti meg a tárgyalásokat Ankarával és Horvátországgal is. Példaként nevezte meg, hogy Brüsszel a tudományos és a kutatási, valamint az oktatási és a kulturális kérdéskört vitathatná meg elsőként Törökországgal. A biztos hozzáfűzte, hogy hiányosságok tapasztalhatóak még a törökországi reformfolyamatok kibontakoztatásában, amelyek közül kiemelte a kínzások kérdéskörét. Úgy fogalmazott, hogy ugyan egyre kevesebb az ilyen ügy, de van még ilyen, és a véleményszabadság sem teljességgel garantált.

A finn bővítési biztos a Belgráddal kezdett társulási tárgyalások folytatásával kapcsolatban felhívta a figyelmet, az EU azt várja Szerbia és Montenegrótól, hogy teljes mértékben működjön együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Ennek el kell vezetnie Ratko Mladic volt boszniai szerb főparancsnok tartózkodási helyének a behatárolásához, őrizetbe vételéhez és Hágába szállításához. Világos feltételeink vannak, és azt várjuk, hogy Szerbia teljesítse ezeket – szögezte le.

Bulgária és Románia csatlakozásának időpontjával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország keményen dolgozik a feltételek teljesítésén. Mindkét országgal kapcsolatban kritikus területnek minősítette az igazságügyi reformot, valamint a korrupció elleni küzdelem problémakörét. Kijelentette, az EU nem azt várja, hogy néhány hónap alatt felszámolják a korrupciót, mert az évekig is eltart. Brüsszel azonban azt várja, hogy mindkét ország megteremti a strukturális feltételeket ehhez a küzdelemhez. E téren előrelépést értek el, de először látni kell, hogy milyeneket – fűzte hozzá.

Ukrajna csatlakozási reményeivel kapcsolatban egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel el akarja kerülni a „túlfeszített csatlakozás ütemterv" kialakulását. A biztos szerint el kell kerülni azt is, hogy a további bővítéssel kapcsolatban vita bontakozzon ki Európa határairól, mert azt félreérhetnék Ukrajnában. Helyesebbnek tartja mindezzel összefüggésben, ha az ember nem mondja azt, hogy sohasem.