A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi székhelyű nem kormányzati szervezetnek éves jelentése megállapította, hogy a tavalyi esztendő volt a legtragikusabb a küldetésüket teljesítő újságírók számára az utóbbi tíz évben.

A 2004-ben még 24. Magyarország Svédországgal, Új-Zélanddal valamint Trinidad és Tobagóval osztozik a 12-15. helyen a 2005. évi ranglistán. Szlovákia a 8., Csehország és Szlovénia a 9-10. helyen szerepel. A rangsorban közvetlenül Magyarország után Ausztria és Lettország következik. Belgium és Németország Görögországgal együtt a 18-20., Nagy-Britannia a 24., Franciaország a 30. a sorban.

Az RSF saját mutatója alapján készült ranglista legalján szereplő Észak-Koreát, Eritreát és Türkmenisztánt a szervezet "a hírek fekete lyukainak" minősíti. Ezekben az országokban nem működhet kereskedelmi média, és nem létezik a véleménynyilvánítás szabadsága.

Akárcsak egy évvel korábban, az élbolyhoz észak-európai országok (Dánia, Finnország, Izland, Írország, Hollandia, Norvégia) és Svájc tartoznak. Az RSF rámutat, hogy lejjebb csúszott a rangsorban 2004 óta néhány nyugati ország. Az Egyesült Államok a 22.-ről a 44. helyre került, és ebben elsődleges szerepet játszott a The New York Times újságírónője, Judith Miller elleni per hírforrása kiadása érdekében.

Az európai helyzetről azt emeli ki, hogy "továbbra is élénk vita övezi a források titokvédelmét". Magyarországról szólva, nevek említése nélkül, az RSF felidézi Bencsik András esetét, akit első fokon 10 hónapi börtönre ítéltek Mécs Imre parlamenti képviselő rágalmazása miatt, de az ügy még 2004-ben történt. Rámutat ugyanakkor, hogy az Európai Unióhoz legutóbb csatlakozott országok "látványos haladást" értek el: Magyarország, Csehország, a balti államok, Málta, Szlovákia és Szlovénia - akárcsak az északi államok - "a béke szigetei". A haláleseteket tekintve a legsúlyosabb a helyzet a Közel-Keleten (27 halálos áldozat), ezen belül is Irakban (24) volt.

A 105 országot érintő jelentés kiemeli, hogy globális jelenséggé kezd válni a világhálón az információs cenzúra.

A rangsort a sajtószabadság különböző kritériumaira vonatkozó kérdőív segítségével, újságírók, újságíró-szervezetek, kutatók és jogászok válaszai alapján állították össze. Ismérvként szerepelt például a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlás, például az újságírók megfenyegetése vagy bántalmazása, cenzúra, házkutatások, illetve a sajtó jogi környezete, egyebek mellett az egyes területeken megvalósuló állami monopólium.