Az 1997 óta kormányzó Munkáspárt különleges balszerencséje, hogy a Labour-kormány egyik legrosszabb politikai hete után kénytelen szembenézni a választói megmérettetéssel, amely az első a tavalyi - egymás után harmadszor baloldali győzelemmel végződött - brit parlamenti választások óta.

A Labour esélyeit egyszerre két súlyos botrány is rontja; mindkettő a választások előtti héten pattant ki. A kínosabbik John Prescott brit miniszterelnök-helyettes magánéleti válsága: a párt balszárnyát képviselő, 67 éves politikus 43 éves titkárnője rendkívül aprólékos részleteket árult el a hétvégi brit sajtónak kettőjük néhány nappal korábban nyilvánosságra került viszonyáról, országos köznevetség tárgyává téve a munkáspárti kormány második emberét.

A másik botrány főszereplője Charles Clarke belügyminiszter, miután kiderült: 1999 óta ezernél több olyan külföldi bűnöző - köztük több gyilkos és kábítószer-kereskedő - került szabadlábra, akiket büntetésük letöltése után ki kellett volna toloncolni az országból. Közülük több százat már azután eresztettek szélnek a brit belügyi hatóságok, hogy Clarke tavaly nyáron tudomást szerzett az ügyről.

Tovább súlyosbítja a belügyminiszter és a kormány helyzetét, hogy az egyelőre megmagyarázatlan okból elengedett külföldi bűnözők közül többen azóta újabb bűncselekményeket követtek el.

A legnagyobb port felverő ügy ezek közül az a tavaly novemberi bradfordi rendőrgyilkosság, amelynek feltételezett elkövetője egy szomáliai illegális bevándorló, Mustaf Jama volt. A napokban kiderült: őt is ki kellett volna toloncolni, ám a belügyminisztérium eltekintett ettől, azon az alapon, hogy Jama élete veszélybe kerülne hazájában. Mustaf Jama társaival együtt épp egy utazási irodát rabolt ki az észak-angliai városban, amikor a helyszínre érkezett egy kéttagú rendőrjárőr. Az egyik fegyvertelen rendőrnőt Jama habozás nélkül agyonlőtte.

Az azóta is komoly indulatokat kavaró ügy tragikomikus fordulataként a csütörtöki brit sajtó feltárta, hogy Jama azóta visszaszökött Szomáliába - oda, ahová a belügyminisztérium saját érdekében nem akarta kitoloncolni.

A brit szélsőjobb legnagyobb szervezett ereje, a Brit Nemzeti Párt a hasonló ügyekből igyekszik támogatottságot nyerni. A BNP minden eddiginél több, összesen 363 jelöltet állított a csütörtöki angliai helyhatósági választásokra.