Nem nehéz megtervezni egy erdélyi kiruccanást. Kezdhetjük rögtön a kincses várossal! Kolozsvárt kevés arrajáró turista hagyja ki, s nemcsak azért, mert Mátyás király szülőhelye. Érdemes megállni Torockón is, a páratlanul festői erdélyi falucskában, ahol kétszer kel föl a nap. S kár lenne, ha kimaradna az úticélok közül Segesvár középkori várnegyede. A hegyvidéki túrák, a borvízforrások felkutatása is sokat ígér a szabadidő eltöltésére. Mindezek tudatában nem nehéz elcsábulni, de lássuk mi is a valóság! Miért is megyünk oda, ha megyünk egyáltalán? Hogyan viszonyulunk keleti szomszédainkhoz? Milyen árakra, szolgáltatásokra számíthatunk? Összeállításunkban ezeket járjuk körül.

Torockó a Székelykő és az Ordaskő szikla- vonulatának völgyében © torocko.hu

Romániának minden természeti adottsága megvan ahhoz, hogy turisztikai nagyhatalommá váljék. Az elmúlt években nagyon sok minden megváltozott az országban. A bukaresti vezetés végre  felismerte a turizmusban rejlő gazdasági és országimázs-lehetőségeket: 2006-2008 között 325 millió eurót szán a büdzséből idegenforgalmi fejlesztésékre. Öt kiemelt területre összpontosítanak.

A legtöbb pénzt, 130 millió eurót a sípályákra fordítják majd, a gyógyfürdők felújítására pedig 90 millió eurót szánnak a keretből. A Duna-delta, illetve a fekete-tengeri üdülőhelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére 60 millió euró jut, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bővítésére 30 millió. Kiemelt térségként kívánja kezelni a román vezetés Nagyszebent és környékét, a település ugyanis jövőre Európa kulturális fővárosa lesz. A kormány mellett egyre több önkormányzat döntött úgy, hogy kiemelten kívánják támogatni a turizmust, nem kis részben azért, mert a most épülő autópálya átadása után fényes jövő várhat ez ágazatra.

"A fejlődés már most is látványos, számos új szálloda, vendégház, fogadó nyílt az elmúlt években Nagyváradtól egész Székelyudvarhelyig"  - mondta a hvg.hu-nak Kerekes Gábor, a Román Turisztikai Hivatal budapesti képviseletének vezetője. Változatosságában és sokszínűségében Románia páratlan turisztikai célország, s a képviselet feladata, hogy az itteni közönség is hozzáférjen azokhoz az információkhoz, ami alapján el tudja dönteni, kiváncsi-e a szomszédos országra, vagy sem - magyarázza Kerekes, aki szerint annak ellenére, hogy már 2002 óta működnek, irodájuk csak most kezd erőre kapni. Ugyanis most jóval több pénzből gazdálkodnak, elkészítették saját weblapjukat, és elindult egy utcai plakát-, illetve járműreklám-kampány, aminek nagyon pozitív visszhangja volt.

Munkájukat segíti az a tanulmány is, amelyet az elmúlt év végén rendelt meg a Román Turisztikai Hivatal a KPMG Tanácsadó Kft-től.  A Románia mint turisztikai célország megítélése Magyarországon címmel nemrég elkészült elemzés átfogó képet ad utazási szokásainkról, és arról, hogyan viszonyulunk az országhoz, mint úticélhoz. Az adatok mindenképpen kedvezőek Romániának, hiszen az utóbbi négy évben az odalátogató turisták 23-39 százalékát tették ki a magyarországiak.

Kerekes Gábor szerint alapvetően két nagy célcsoport rajzolódott ki, ám van köztük átfedés is. Van egy nagyobb, hagyományosan Erdély-járó közönség, amely már ismeri a vidéket, és olykor személyi kötődései is vannak. A másik csoport azokat a potenciális turistákat jelenti, akik Erdélyt az egyik lehetséges célpontnak tekintik a sok közül. Úgy kell gyarapítani az utóbbiak táborát, hogy az elsőké ne csökkenjen - vallja a turisztikai szakember, aki szerint óriási szerepe van a marketingnek.

"Rajtunk is múlik, hogy az Erdélybe érkező turistát valóban ne érje csalódás" - folytatja s ennek szerinte valóban kicsi az esélye, hiszen minden régiónak megvannak előnyei, a három csillagos szállodától egészen a falusi vendéglátásig.

Míg délen, és a többségben románok lakta vidékeken leginkább belga, holland, francia és olasz turisták fordulnak meg, a magyarországi utazók főként a Maros vidékét, Székelyföldet, illetve Kalotaszeg környékét részesítik előnyben. A hegyvidéki kirándulások legnépszerűbb célpontjai a Fogarasi-havasok, valamint a Bihari-hegység. Hévízforrásokban, gyógyfürdőkben is igen gazdag a régió, míg nyugaton számos radioaktív hévízforrás táplálja a fürdőket, a keleti, vulkanikus eredetű kénes, illetve a Sóvidék sós vizei várják a pihenni és gyógyulni vágyókat. A legnépszerűbb gyógyfürdők pedig Szováta, Parajd, illetve Székelyudvarhely. A vidéken a borvízforrások (ez ásványvizet jelent) is igen gyakoriak, szakemberek szerint akár több ezer is létezhet belőlük. Ha gyógyvizeket akarunk kóstolgatni, érdemes beszerezni egy olyan térképet, amelyen fel vannak tüntetve a legfontosabb források, ennek segítségével ugyanis remek túrákat is szervezhetünk.

A Gyilkos-tó fenyőerdők rengetegében. © erfatur.ro

A felmérés érdekessége, hogy a megkérdezettek közül másképpen vélekednek az országról azok, akik nemrég voltak ott, és másképpen azok, akik régen vagy soha nem jártak Romániában. Utóbbiak leginkább az utak minőségétől, illetve a közbiztonságtól tartanak, noha az elmúlt években az utak minősége is sokat javult keleti szomszédunknál. Csökken az oda látogatók átlagéletkora, egyre gyakoribbak a fiatal turistacsoportok, amelyek szórakozásból és kalandvágyból utaznak.

A Romániába utazók 80 százaléka egyénileg szervezi meg útját. Az egyéni utazók általában azok, akiknek rokonaik, ismerőseik vannak ott, vagy akik már voltak korábban egy szervezett  csoporttal az országban, és újabb látogatásuk alkalmával olyan helyekre is el szeretnének látogatni, ahová azelőtt nem jutottak el. Többen aktív pihenés vagy kikapcsolódás céljából választják ezt a vidéket, jellemzően autóval utaznak, és visszajáró vendégként jó kapcsolatot ápolnak házigazdájukkal.

Ám megfigyelhető, mivel a faluturizmusra szakosodottak emeltek áraikon, egyre többen inkább a szállodai kényelmet választják. A magyar turisták egyre inkább igényesek a kényelmükre, az elszállásolás körülményeire. A faluturizmussal szemben is nőnek az elvárások: a szobákhoz legyen külön fürdőszoba, a helyiségek ne legyenek átjárhatóak, sőt előnyben részesítik a háziúr nélküli vendégházakat. Egy éjszakáért 1500-2000 forintot kérnek fejenként; Erdélyben bárhová megyünk, hasonló árakkal fogunk találkozni.

Parajd, a Sóvidék központja

A parajdi sóbánya kamrái. © kastely.ro

A környék fő attrakciója a sóbánya, amelyet már a rómaiak is ismertek. A már kitermelt kamrákat gyógyászati és turisztikai célokra alakították ki, focipályával, a gyerekeknek játszótéri homokozó helyett sózóval. De ha megéhezünk, itt lenn a mélyben is van lehetőség étkezésre. Az egykori bánya büszkesége a kápolna, ahol gyakran rendeznek koncerteket. Ha itt akarunk megszállni, akkor számos vendégház, illetve panzió közül választhatunk. 

Torockó, ahol kétszer kel fel a nap

Az egyik legvarázslatosabbnak tartott erdélyi telpülés az Erdélyi Szigethegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre. A falu eredeti lakói német vasművesek voltak, akiket az Árpád-házi királyok uralkodása idején a Thoroczkai család telepített ide. A település fölé magasló Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a nap, de más látnivalót is kínál a település: a Néprajzi Múzeumban megtekinthetjük a vasművesség tárgyait, a híres festett bútorokat és a torockói népviseletet. A településen található egy 1723-ból való vízimalom is. Ha már itt vagyunk nem lehet kihagyni a 8 kilométerre lévő bedellői cseppkőbarlangot, a gyalogtúrákat, sziklamászásokat és a siklóernyőzést sem.

Segesvár, a festői középkori vár

Segesvár középkori várnegyede. © erdelyiturizmus.hu

Marosvásárhelytől délre, a Nagy-Küküllő völgyszorulatában fekszik. A Világörökség részét képező segesvári vár falain belül találjuk Erdély legfestőibb középkori várnegyedét. Meredek lejtésű hegyek, erdővel borított domboldalak ölelik a környezetéből szigetként kiemelkedő várat. Segesvár a középkorban egyike volt Erdély legfontosabb városainak, mind gazdasági, mind egyházi szempontból. Az első céhek megszervezése a XIV. század elejére tehető, kézműipara már ekkor igen fejlett volt, amely a későbbi időkben még inkább felvirágzott.

A Gyilkos-tó és a Békás-szoros

A fenyőcsonkokkal teletüzdelt tó látképét sokan ismerik. Ez a kép vezet be a környék lélegzetelállítóan szép sziklarengetegébe. A tótól mindössze néhány kilométerre talalható a Békás-szoros, meredek és magas sziklafalakkal, a  hely varázsát fokozza a nagy robajjal tovaszáguldó hegyi patak. A szoros sziklái között gyakran 9-10 méterre szűkül a távolság. A szoros érdekessége hogy a történelmi Magyarország határa itt húzódott. Erre bőven találunk utalásokat, bizonyítékokat. Ilyen például a magyarok hídja a Kisbékás patakon.

Fogarasi-havasok

Tengerszemek 2000 méter fölött. © erdelyiturizmus.hu

A Déli-Kárpátok legmagasabb és legegységesebb hegylánca. Felszínének nagy része 2000 méter feletti, több csúcsa pedig 2500 méter fölé emelkedik. Az elmúlt évtizedekben több kisebb-nagyobb barlangot is feltártak, amelyeket a felszín alatti patakok és több méter magas vízesések teszik változatossá és érdekessé. A sziklás gericek között meghúzódó csillogó tavak vagy tengerszemek a hegység különleges színfoltjai. A környék tisztasága és a szállások minősége nagyon sokat javult az utóbbi időben, főleg a tó környéki magánpanziók ajánlhatók az utasoknak.
 
Törcsvár, a Drakula-kastély

Törcsvár Brassótól 25 kilométerre található, a Királykő és a Bucegi hegység között valóságos kaput képez Erdély és Oláhország között. Ez a vidék is gazdag turisztikai látnivalókban. Európa egyik leglátogatottabb kastélyát, a Drakula-kastélyt semmiképpen ne hagyjuk ki. Bár a kastély nevéből a Drakulaként elhíresült, kegyetlenkedő Vlad Tepes havasalföli vajdára asszociálunk, az épületnek nincs sok köze hozzá. Brassó lakói építették ugyanis 1377-1382 között az átjáró védelmére a török inváziók idején. Most múzeumként működik, gyönyörű bútorokkal berendezett szobákat is láthatunk. Külföldi állampolgároknak kétszeres belépődíjat számítanak fel, ám ezzel meglátogathatjuk a vár tövében található falumúzeumot is. A közelben találjuk a Rozsnyói kastélyt, és meglátogathatjuk a Sinaiai Peles-kastélyt, vagy Erdély egyik legnagyobb szász várát Berethalmon.