szerző:
MTI

Évente több száz, elsősorban Japánból érkező külföldi esik a kulturális különbségek miatt depresszióba Párizsban. Egy francia író novellában fejtette ki a kór szimptómáit.

Az Eiffel-torony. Ez van a japánok álmaiban
© hvg.hu
A fény és az ámulások szent városa nem mindig tartja be csábító ígéreteit, és az illúzióvesztés betegségig is fajulhat. Az első benyomások után sokakat meglep, sokkol, sőt csalódást okoz Párizs. A kulturális különbségektől elsősorban a japánok szenvednek, akik közül évente több százan válnak a Párizs-szindróma áldozatává, negyedük kórházi kezelésre, vagy egyszerűen orvosi hazaszállításra szorul. A fura kór senkit nem kímél, turistákat, diákokat, diplomatákat és üzletembereket is megtámad.

Philippe Adam francia író novellájának hőse a Montmarte romantikus kis utcája egyszobás lakásában élő fiatal japán diplomata, aki egyetlen franciát sem ismer. Sokat sírdogál magányában, Japánból küldtet magának gyógyszereket, és szégyelli, hogy nem érzi magát jól a világ egyik leggyönyörűbb városában. A narrátor szerint azt hiszi, hogy mindenki őt bámulja az utcán, elítéli és haragszik rá.

A francia író fél évet töltött Tokióban, ahol azt tapasztalata, hogy a fiatal lányok azt hiszik: Párizsban minden szép, a francia férfiak pedig finomak és gyengédek. Ez a fantazmagória indít el számos külföldit a francia fővárosba, akik megérkezésükig idealizálják a párizsi életet.

A Párizs-szindróma lényege az elképzelt és valóságos Párizs közötti különbség okozta depresszió, amellyel tíz éve kezelnek betegeket. Közülük évente ötöt haza is kell küldeni, mert nem sikerül visszaadni nekik azt a szeretet, amelyet ők éreznek Franciaország iránt, s amit egy francia Japánban megkap – olvasható a novellában.

Diáktüntetés a francia fővárosban. Álom és
valóság
© AP
A páciensek a századforduló Párizsáról, Manet és Renoir világáról, divatlapokból öltözködő francia nőkről, a luxus, a gasztronómia és az irodalom hazájáról álmodoznak. Ez a díszlet ma is megtalálható a francia fővárosban, az élet működése azonban teljesen más.

A párizsi Amerikai Kórházban külön osztály foglalkozik a japán esetekkel. A kezelésre szorulók az ellenségesnek érzett Párizsban üldözési mániától szenvednek, amiért másképp néznek rájuk, mint hazájukban. Sokuk szenved a bezártságtól, egyeseknek hallucinációi vannak, és félnek elmenni otthonról, mert nem érzik magukat biztonságban a franciák között. De haza se akarnak menni, mert az beilleszkedésük kudarcának elismerése lenne.

A japánok elsősorban a hazájukban és Franciaországban működő emberi kapcsolatok különbségétől szenvednek. Japán a természetes diszkréciójáról híres, ezzel szemben a franciák mindenkinek mindent a szemébe mondanak. Az ázsiai országban a végletekig kimódolt tisztelet áll mindenek felett, a franciák viszont sajátos humorokkal folyton beszólnak egymásnak.

A japánok szolgálatkész gyorsaságával szemben a francia hivatalok lassúsága elviselhetetlen, a japán csapatszellem után pedig nehéz szembesülni a francia individualizmussal. És persze nemcsak a japánok szenvednek attól, hogy aki nem beszél franciául, gyakorlatilag nem létezik a faarcú párizsiak számára.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Karrier

Amerikai és japán vállalati kultúra

A nagy japán befektetési dömping megindulásakor az USA-ban sokan attól féltek, hogy a szigetország - nyugati szemmel nézve már-már könyörtelenül fegyelmezett - vállalati munkamorálja meghódítja Amerikát. Ehelyett kölcsönös tanulási folyamat indult be; a japánok is alkalmazkodnak.

MTI Világ

Öngyilkosságok ellen hoztak törvényt Japánban

Japánban, ahol a világon az egyik legmagasabb a lakosság arányához mérve az öngyilkosságok száma, csütörtökön törvényt hirdettek ki arra mozgósítva a kormányt és a munkaadókat, hogy hozzanak intézkedéseket ennek az egyre súlyosbodó negatív jelenségnek a megelőzésére.

MTI Kult

Letiltották Párizsban Peter Handke darabját

Mivel Peter Handke osztrák drámaíró részt vett Milosevic volt jugoszláv, illetve szerb elnök temetésén - s korábban is dicsőítette politikáját - a Comedie Francaise levette jövő évi műsortervéről a szerző 1989-ben írt Das Spiel vom Fragen oder Die Reise zum sonoren Land című darabját.

Álmok és rémálmok az EP-választáson – olvasóink már szavaztak

Álmok és rémálmok az EP-választáson – olvasóink már szavaztak

Az volt az utolsó kívánsága, hogy az egészséges kutyáját temessék mellé, így elaltatták az állatot

Az volt az utolsó kívánsága, hogy az egészséges kutyáját temessék mellé, így elaltatták az állatot

Félelmetes, hogy mennyi káros anyagot lélegezhetünk be egy budapesti buszmegállóban

Félelmetes, hogy mennyi káros anyagot lélegezhetünk be egy budapesti buszmegállóban

Amerikai finoman jelezte: Dél-Koreának sem kellene Huawei-termékeket használnia

Amerikai finoman jelezte: Dél-Koreának sem kellene Huawei-termékeket használnia

Tízmilliárdosnál is nagyobb osztalékot vehetnek ki Vajna örökösei a kaszinós cégből

Tízmilliárdosnál is nagyobb osztalékot vehetnek ki Vajna örökösei a kaszinós cégből

Gyermekotthonban erőszakoltak meg egy 11 éves fiút

Gyermekotthonban erőszakoltak meg egy 11 éves fiút