A párizsi katolikus újság az európai uniós csatlakozást követő kiábrándultsággal magyarázza a populizmus erősödését az új tagállamokban. A látszólagos különbségek ellenére valamennyi országban van egy közös nevező: a populista mozgalmak történelmi revánsról szóló és idegengyűlölő tematika alapján Európa-ellenes követeléseket fogalmaznak meg.

A magyarországi „populista és szélsőjobboldali„ tüntetések politikai erejének a Jobbikat, a MIÉP-et és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat jelöli meg a lap, amelyek tematikáját átveszik a klasszikus jobboldali pártok is. Nyugat-Európában is léteznek populista pártok - szögezi le a lap -, de a közép-európai mozgalmak sajátossága, hogy az uniós csatlakozáshoz tett erőfeszítésekre mérnek csapást.

A legtöbb közép-európai országban a jobboldali pártok úgy vélik, hogy a szerintük továbbra is hatalomban lévő kommunisták ellen folytatni kell a harcot, és el kell távolítani lejáratódott képviselőiket és közhivatalnokaikat. A kialakult helyzetért a La Croix szerint a baloldali pártok is felelősek. Az új szociáldemokraták úgy vették át a kommunista pártok örökségét, hogy nem csináltak leltárt, és azt gondolták, hogy névváltoztatással el lehet intézni a múltat. Saját felelősségükről túl gyorsan zárták le a vitát, s így teret adtak annak végtelenségbe nyúló megkérdőjelezéséhez.

Ehhez járul a civil társadalom gyengesége: az elsősorban a politikai vezetők személyiségére épülő politizálás törékennyé teszi a közép-európai új demokráciákat. A bővítésig az Európai Unió a stabilizátor szerepét játszotta, de ez a csatlakozás óta nem működik. A politikai vezetőknek új, saját célokat kell megfogalmazniuk és a 25-ök Európájában betölteni szerepüket, amely egyelőre nehezen megy a közép-európai politikusoknak - hangsúlyozza a La Croix.

Balázs Péter volt uniós biztos a lapnak elmondta: a Fideszen belüli populizmus megerősödéséhez asszisztál a magyar közvélemény. Orbán Viktor pártelnök - aki egyértelműen populista nyelvezetet használ - szívesebben mutatkozik az utcán, mint a parlamentben. A magyar értelmiségiek nagy része a szélsőjobboldal felé való ilyenfajta nyitást ugyanakkor óriási politikai hibának tartja, amelyre se Franciaországban, se Németországban nincs példa - állítja Balázs Péter.

Balázs szerint a jó kormányzás jó eredményei csökkenthetik a populista áramlat befolyását, mert a magyar konvergenciaprogram jó és a gazdasági növekedés nem fog lassulni. A kormánynak a szükséges reformokról szóló kommunikációja ugyanakkor nem kielégítő, és ezzel magyarázható a magyarországi populizmus erősödése - véli a volt uniós biztos.