A vasárnapi választások előtt a kormányzó jobboldal és az ellenzéki baloldal vezetői egymásra licitálva támadják, sértegetik ellenfelüket, miközben az emberek attól szoronganak, ki fogja rendbe tenni a megroggyant gazdaságot, megmenteni a munkahelyüket, biztosítani a tisztes megélhetésüket.

Rosszabbul élünk, mint öt éve, a gazdaság romokban hever, radikális változásra van szükség - ismételgetik gondterhelt arccal az Unione nevű ellenzéki baloldali koalíció vezetői. Csökkentettük az adókat, az olaszok 80 százaléka kevesebbet fizet az államkasszába, mint korábban, tehát jobban él - bizonygatja széles mosollyal Silvio Berlusconi kormányfő. Az április 9-ei választások kampányfinisében a két tábor prominensei napi két-három tévévitában, sajtótájékoztatókon, lapinterjúkban hajtogatják a fentiek variációit, nagy vehemenciával ecsetelve az ellenfél országrontó ármánykodását és saját nemzetmentő terveiket. Hasonló szócsatákra olykor a választók között is sor kerül. Egy római üzletben például lelkesen magyarázta a kassza mögött ülő bolttulajdonos, hogy csak Berlusconira szabad szavazni, mert ő adott a vállalkozóknak, a kereskedőknek, a kommunisták meg majd mindent visszavesznek. Az okfejtésre felkapta a fejét az üzlet egyik, láthatóan régi kliense, egy középkorú nő, és villogó szemmel közölte: Ha maga így beszél, nem jövök ide többet vásárolni.

Hogy meddig tart a haragszomrád, kérdés, ám tény, ha meg is nyerné a választásokat a jobboldal, már nemigen lenne mit adnia. A Berlusconi vezette Casa delle Liberta (CdL) ugyanis valóban aggasztó gazdasági mutatókkal zárja ötéves tevékenységét: vészesen romlott az ország versenyképessége, az erősen exportorientált ország gazdasági növekedése tavaly mindössze 0,1 százalékos volt, a költségvetési hiány viszont az euróövezeti előírást jócskán meghaladva a GDP 3,8 százalékára rúgott. Nagyrészt e gyászos adatok orvoslására alapozta az Unione közel 300 oldalas programját, amelyen azonban váratlanul könnyű fogást találtak a kormányzó pártok.

A Professzor - így nevezik Romano Prodit, a baloldal vezetőjét - és csapata ugyanis egy átfogó adóreformmal kezdené a gazdaság rendbetételét, mondván, a bajok gyökere Olaszországban az egyenlőtlen és igazságtalan adóteher-viselés. Túl nagy a teher a munkaadókon és a munkavállalókon, a gazdagok és örököseik viszont túl keveset fizetnek, nem beszélve a tavaly 200 milliárd euró bevételkiesést okozott adókerülőkről. Az Unione tehát - áll a programban - új kulcsokat vezetne be az állampapírok hozamának megadóztatására, újra alkalmazná az örökösödési adót, és komoly intézkedésekkel vetne véget az adókerülésnek.

Hát persze, a baloldal az emberek zsebében akar megint kotorászni, emelné az adókat, elvenné, amit szorgos munkával megtakarítottak, irigységből megfojtaná a vállalkozókat, büntetné örököseiket - csapott le rögtön jó érzékkel Giulio Tremonti gazdasági miniszter. A támadás telibe talált, annál is inkább, mert az adóreform részleteiről az ellenzék képviselői napokig egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. Az örökösödési adó mentességi határát például 150 ezertől 500 ezer euróig a legkülönfélébb összegekben határozták meg. Azt is csak a jobboldali támadások kereszttüzébe kerülve tisztázták, hogy kis- és középvállalkozásokra nem vetnének ki örökösödési adót, és a már kint lévő állampapírok adóját sem emelnék.

Második oldal (Oldaltörés)

A magyarázkodás azonban későn jött, a jobboldalnak az adóemelés rémével fenyegetve sikerült tematizálnia a kampányfinist. Még azt is elérte, hogy a mindig kimért és higgadt Prodi is elvesztette a fejét: politikai bűnözésnek nevezte Tremontiék dezinformáló hadjáratát, amivel újabb öngólt lőtt. A választóknak ugyanis elegük van az egymást lejárató, sértegető politikusokból, az ijesztgetésekből. A többség már Berlusconi kommunistázásán is csak nevet, pedig a múlt héten a Lovagnak nevezett miniszterelnöknek ismét sikerült egy nemzetközi botrányt is kavart "poént" elengednie. Egy nápolyi választási gyűlésen azzal támasztotta alá korábbi kijelentéseit, miszerint a kommunisták gyerekeket esznek, hogy - mint a Kommunizmus fekete könyvében is meg van írva - Mao Kínájában megfőzött gyerekekkel trágyázták a földet. És ha már föld, azt is kijelentette, a Prodi-, Rutelli-, Bertinotti-félék - a baloldali pártok vezérei - olyanok, mint a gaz, mindent ellepnek, és nehezen lehet kiirtani őket.

Gaz, azaz baloldali vagy médiacézár, mármint Berlusconi, arra adjon valamelyikük választ, hogyan teremtenek majd új, biztos munkahelyeket, mit kezdenek a beteg gazdasággal - mondják sokan Olaszországban. Ezért vonulnak utcára nap mint nap például Rómában a közalkalmazottak, tanárok, ápolónők, minisztériumi alkalmazottak, munkanélküli fiatalok. Párizsban már ég a ház, ideje lenne odafigyelni - mondta a HVG-nek Aldo Di Napoli, az RFB közalkalmazotti szakszervezet egyik vezetője. "Százezrek szoronganak ebben az országban a munkahelyükért, a megélhetésükért - ez az igazi probléma. Berlusconiéktól nem várunk semmit, de egyelőre a baloldal is adós a válasszal, hogy mi lesz velünk" - magarázta Di Napoli, miért vonultak az Unione székháza elé.

Csalódottság érezhető a választások előtti napokban az embereken Olaszországban. Az utcák tele vannak plakátokkal, lelkes pártaktivisták osztogatják a szórólapokat, a televíziók, újságok, rádiók ontják a politikusi interjúkat, elemzők okoskodásait, de kevesen figyelnek rájuk. Az ígérgetésekre csak legyintenek, a nagy álmok, a berlusconizmus ideje lejárt - gondolják sokan még a jobboldalon is. De a baloldal sem győzte meg igazán a választókat. Hiába az ígéretes program, még akik hinnének benne, azok közül is sokan kételkednek, hogy a kommunistákból lett szociáldemokratáktól a radikálisokon és globalizációelleneseken át a volt kereszténydemokraták egy csoportjáig tizenegy pártot tömörítő Unione képes lesz megvalósítani a Professzor és csapata elképzeléseit.

Olaszországban a választások előtt két héttel lehet utoljára közvélemény-kutatási eredményeket publikálni - akkor a baloldal vezetett 4-5 százalékkal -, most nem tudni, az utóbbi napok adok-kapokja hány szavazatot hozott vagy vitt egyik vagy másik oldalon, és hány embert tántorított el végleg a voksolástól. Lehet, hogy a bizonytalanok további elbizonytalanítása Prodiék adóprogramjának lejáratásával a vesztésre álló jobboldalnak kedvezett. A lapzártánk után folyó második Berlusconi-Prodi-tévévita is árnyalhatja még a képet, ám úgy tűnik, a vasárnapi választáson nem ideológia vagy program mérettetik meg. Az emberek arról döntenek majd, menjen-e vagy maradjon Berlusconi.

VÁSÁRHELYI JÚLIA / RÓMA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
„El a kezekkel a Katona József színháztól!” - Sándor Iván üzenete

„El a kezekkel a Katona József színháztól!” - Sándor Iván üzenete

Hat személyt vettek őrizetbe az eperjesi robbanással kapcsolatban

Hat személyt vettek őrizetbe az eperjesi robbanással kapcsolatban

Fürjes Balázs: Ne a kinek a micsodája hosszabb játékot játsszuk

Fürjes Balázs: Ne a kinek a micsodája hosszabb játékot játsszuk

Magyar siker Argentína ellen a női kézilabda-világbajnokságon

Magyar siker Argentína ellen a női kézilabda-világbajnokságon

Lebukott a nagykövet, amint újságba csomagolva vitte ki a lopott holmit

Lebukott a nagykövet, amint újságba csomagolva vitte ki a lopott holmit

Meglátogatta a kórházban fekvő megkéselt tanárnőt a támadó édesapja

Meglátogatta a kórházban fekvő megkéselt tanárnőt a támadó édesapja