Regionális parlamenti választások kezdődtek Oroszországban

A vasárnapi voksolásra összesen több mint 31 millió oroszországi választópolgárt hívtak az urnákhoz rendkívüli
biztonsági intézkedések közepette a Néva parti város mellett két tagköztársaságban, jelesül Komiföldön és Dagesztánban, valamint a Leningrádi, Moszkvai,  Murmanszki, Orjoli, Pszkovi, Szamarai, Sztavropoli, Tmoszki, Tyumenyi és Vologdai területen.
 
A választási bizottságok a liberális Jablokótól és Jobboldali Erők Szövetségétől, valamint más ellenzéki pártoktól 17 esetben megtagadták a bejegyzést. A Jabloko Szentpéterváron sem indulhat, miután bejegyzési kérelmét támogató aláírások közül túl sok minősült hamisnak. Mind a 14 régióban csak a Kreml-hű monopolpárt, az Egységes Oroszország, a szélsőjobboldali Liberális Demokrata Párt, a kommunista párt, továbbá a múlt év végén létrehozott Kreml-hű kerpárt, az Igazságos Oroszország nevezhetett. 
 
A Szergej Mironov felsőházi elnök vezette Igazságos Oroszország éppúgy Vlagyimir Putyin elnök politikáját támogatja, mint az alsóházi elnök, Borisz Grizlov vezette Egységes Oroszország, csak éppen szociálisan érzékeny, balközép retorikával színezve. Megfigyelők arra számítanak, hogy az Igazságos Oroszország a második számú politikai erő rangjára emelkedik az Egységes Oroszország mögött. 
 
A Moszkvai és Leningrádi területen, valamint Dagesztánban már kizárólag pártlisták versenyében dől el a mandátumok sorsa, ahogy az a decemberi dumaválasztáson lesz. A szavazócédulákról eltűnt az összes indulót elutasító, tiltakozó rovat. Egyben megszüntették az érvényességhez megkövetelt minimális részvételi arányt (bár Komiföldön és Dagesztánban fenntartottak egy 25 százalékos, a Moszkvai és a Vologdai területen pedig egy 20 százalékos küszöböt).

Oroszországban a törvényhozási választások jelentőségéből sokat levon, hogy nincs demokratikus parlamenti váltógazdálkodás, hanem a törvényhozó ág az elnöki, végrehajtó hatalomnak van alárendelve központosított, hierarchikus, tekintélyuralmi rendszer keretében. Így az orosz kormányt az elnök nevezi ki, s ő jelöli régiók
kormányzóit (a tagköztársaságok államfőit) is. Ha az elnök kormányzójelöltjét egy regionális parlament kétszer elutasítaná, akkor a feloszlatás veszélyének tenné ki magát.