Tetszett a cikk?

Szokásos sorozatunk keretében ezen a héten a sikeres EU-csatlakozásról mondhatják el véleményüket, tíz résztéma kapcsán. Értékeljék a külügyminisztérium felkérésére készült stratégiai tanulmányokat!

Kattintson az egyes résztémákra és mondja el véleményét!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Világ

Csatlakozás az euróövezethez

A Külügyminsztérium felkérésére az MTA Világgazdasági Kutatóintézet és a Közép-európai Egyetem készített tanulmányt a külügyi stratégiához. A sikeres EU-tagság integrációs tényezői közül az euróövezethez való csatlakozás feltételeivel és következményeivel foglalkoznak. Szóljon hozzá!

Külkapcsolati stratégia

Az EU nemzetközi kereskedelmi konfliktusai (USA, Kína, WTO)

Az Európai Unió a nemzetközi kereskedelempolitika hagyományosan egyik maghatározó alakítója és aktív szereplője. E hagyományos szerepe és aktivitása annak ellenére érvényesül, hogy az Unió tagállaminak a kereskedelmét több mint háromnegyed részben az integráción belüli, illetve döntően kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokon alapuló, az EU részvételével működő regionális csoportosulások belső szabályai befolyásolják.

Külkapcsolati stratégia

Az EU- és a magyar költségvetés kapcsolatai, a kohéziós politika alakulása

Az Európai Unió (EU) költségvetése a különféle uniós szakpolitikák területén meglévő támogatások pénzügyi vonzatát, valamint a támogatások finanszírozásához szükséges forrásokat foglalja magában. Magyarország költségvetési kérdésekben döntési helyzetbe egyrészt a pénzügyi keretterv tárgyalásakor, másrészt az éves költségvetési tárgyalások során kerül.

Külkapcsolati stratégia

Az EU-bővítés és a szomszédságpolitika

A bővítésre esélyes országcsoportok közül a Nyugat-Balkán kerülhet a magyar külpolitikai stratégia prioritásai között előkelő helyre. A tagjelölt Törökország csatlakozása ugyanakkor sem a szomszédság, sem gazdasági kapcsolataink szorossága, sem a kisebbségek, de még stratégiai okok (pl. energetikai hálózat) alapján sem szükséges, hogy prioritásunk legyen – írja az EU-bővítés lehetőségeit elemző szöveg.

hvg.hu Külkapcsolati stratégia

Az EU egységes belső piacának fejlesztése, szerkezete és dinamikája

Az európai gazdasági térségről szóló 1992. évi szerződés alapján az unió belső piacát kiterjesztették Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre, később pedig kétoldalú szerződéssel Svájcra. Ily módon az Európai Közösség keretei között létrejött Egységes Gazdasági Térség – még ha számos átmeneti időre szóló kivétellel is – jogilag ma 31 ország belső piacát foglalja magába.