Be kellene zárni az EP strasbourgi épülettömbjeit, mert az jóval több, az egészségre ártalmas azbesztet tartalmaz, mint azt korábban gondolták – figyelmeztet Hegyi Gyula. A szocialista európai parlamenti képviselő egy a napokban nyilvánosságra került felmérésre hivatkozik, és emlékeztet arra is, hogy az EP vezetése azonnali, részletesebb felmérést írt elő. Az azbesztet közben folyamatosan távolítják el a strasbourgi épületből, ahol a parlament havonta csupán három és fél napot ülésezik.

Hegyi Gyula szerint a részletes tanulmány eredményeinek megismeréséig le kell állítani a strasburgi üléseket, majd a felújítás idejére be kell zárni az épületet. Ezáltal - hangsúlyozta - nem veszélyeztetnék a dolgozók egészségét, valamint rengeteg pénzt és energiát is megtakarítanának. Hegyi kitért arra is, hogy az Európai Bizottság brüsszeli központját, a Berlaymont palotát szintén mentesíteni kellett a rákkeltő azbeszttől. Az épületet 1991-ben ürítették ki, és a tervezett öt év helyett 13 év alatt tették egészségre ártalmatlanná. Az azbeszt okozta egészségkárosodás miatt 35 uniós alkalmazott indított pert, a pert kezdeményezők közül 18-an időközben meghaltak.

Egy épület részleges azbeszttérképének elkészítése akár hónapokig is eltarthat, míg maga az azbeszt mentesítés éveket vehet igénybe, ám amennyiben a felmérés és mentesítés szakszerűen történik nem jelenthet veszélyt az ott dolgozók egészségére – nyilatkozta a hvg.hu-nak Klujber Dénes, az Európai Parlament strasbourgi, luxembourgi és brüsszeli egységeinek környezetvédelmi EMAS tanúsítását végző Vincotte brüsszeli vizsgáló intézet magyarországi ügyvezetője. Szerinte legfeljebb csak költségszempontból érdemes bezárni egy ilyen épületet, mert a felmérés és a mentesítés is könnyebben megoldható, ha a mentesítést végzőket nem zavarják az ott dolgozók.

Első körben egy felmérést kell csinálni, amelyből kiderül: az épületen belül hol, milyen típusú és mennyi azbeszt van. Csak ezt követően lehet eldönteni, hogy az épületet azbesztbiztossá vagy azbesztmentessé alakítsák át. Míg utóbbi esetben teljesen eltávolítják az azbesztet, addig az előbbi esetben úgy izolálják, hogy az senkire ne legyen veszélyes – magyarázta a Vincotte szakértője. Klujber hangsúlyozta, hogy mind a felmérés ideje alatt, mind pedig a mentesítés során folyamatosan mérőeszközökkel figyelik, hogy van-e a levegőben azbeszt, így – ha esetleg észlelnek ilyet - azt azonnal ki tudják szűrni. „Falburkolatokban, szigetelőanyagokban, csövek szigetelésében, vakolatokban használták az azbesztet” – fogalmazott Klujber Dénes.

A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Nyugat-Európában törvény szabályozza, hogy ha valaki elad vagy átalakít egy épületet, akkor egy független tanúsítóval be kell vizsgáltatnia, van-e azbeszt az ingatlanban, Magyarországon ez nem kötelező. „Azért veszélyes az azbeszt, mert egy-egy szál is rákkeltő lehet. Ha néhány szál bekerül a tüdőbe, akkor onnan nem tud távozni, betokosodik, befúródik, s ez okozza a rákot” – magyarázta a Vincotte szakértője, hozzátéve: Magyarországon elsősorban a lakótelepeket érinti ez a téma. Klujber szerint azonban biztató jel, hogy Győrben már bizonyos lakótelepeket mentesítettek, míg a tatabányai lakótelepek mentesítését most kezdik csak meg.