szerző:
hvg.hu

Nyolcvanöt éves a Török Köztársaság. Az identitásválság, az iszlamisták és kemalisták vitái, a 800 milliós török birodalom víziója és egy fegyházban zajló monstre per egyaránt része az ország mindennapjainak.

Díszkivilágítás Isztambulban, a Boszporusz hídon
Pazar és borús születésnap
© AP
„A kormányzó pártnak nincs se alternatívája, se politikája, de a következő választásokig biztosan hatalmon marad.” „Markáns ellenzék van, de ideológiailag megosztott, együttműködésre nem képes.” Ezek a megállapítások – bár ismerősen csenghetnek – most Törökországról szólnak, s Dr. Dobrovits Mihály fogalmazta meg a "Törökország borús születésnapja: közjogi és politikai válság felé?" című eladásában, amely a Külügyi Intézet Kávé és külpolitika néven futó rendezvényén hangzott el.

A világi berendezkedés elleni cselekményekben volt érintett Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök, és a Jog és Fejlődés Pártjának (AKP) több vezetője, közöttük Hüseyin Celik oktatási miniszter - közölte másfél hete a török alkotmánybíróság egy korábbi döntését indokolva. Nem sokkal a török köztársaság kikiáltásának 85. évfordulója előtt. A Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karának adjunktusa úgy fogalmazott: az ország helyzete formailag és jogilag stabil, de az atatürki és a muzulmán örökség ellentmondásai a mindennapokat és a politikát egyaránt meghatározzák. Az iszlamistákat a hadsereg igyekszik kontrollálni, míg Erdogánt az Alkotmánybíróság tarthatja kordában, amely legutóbb megbírságolta a fenti okok miatt.

Törökország nem tudja igazából, hogy mit akar, permanens identitásválság van az országban. A huszas években zajló – nyugati mintát követő - reformok nem nyugati segítséggel, hanem az antant hatalmakkal szemben folytatott élet-halál harc részeként folytak, 11 év Nyugat-Európa ellenes háborúskodás után. S ezzel együtt az identitás egyik legfontosabb eleme a nyugattal szemben meghatározott lét, az „egyedül vagyunk” élménye. Külön csavar a török történelmen, hogy Erdogan és az AKP 2002-es hatalomra kerülésével egy iszlamista párt lett az, amely a kemalista magatartásminták felszámolására törekszik és nyitni szeretne Európa felé, míg a világi Törökországért aggódó kemalista elit nyíltan nyugatellenes. „Ez Törökország leglátványosabb paradoxona”- mondta Dobrovits, aki arról is beszélt: bár Törökország nem jogutódja az Oszmán Birodalomnak, nincs oszmán identitás, de azért a napilap címlapon közlik a „dicsőséges mohácsi diadal” évfordulóit.

Ráadásul Erdogan lett az, aki elsőként megkérdőjelezte azt az Atatürk után fennmaradó monolit, erősen ideologikus és bürokratikus rendszert, amelynek több elemét az Európai Unió is kritizálta. Az EU reformjai ugyanis nem a muzulmán identitást célozták, sokkal inkább az örökölt rendszer lebontását.

A helyzetet azonban több dolog is bonyolítja. A törökök közbeszéd vissza-visszatérő eleme az „aranyhíd” fogalma. Ez – magyarázta Dobrovits – egy 800 milliós török birodalom képét vázolja, arra hivatkozva, hogy a közép-ázsiai köztársaságokban, egészen Kínáig rengeteg török él. „Ankara külpolitikája, vagy az EU-tárgyalásokon hallatott hangja ennek tükrében már érthető”- teszi hozzá. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott a professzor: ma már tulajdonképpen arra várnak a törökök, hogy ez EU mondja ki: nem kellettek. A többszáz milliós birodalom képéhez az is hozzátartozik azonban, hogy Törökország ugyan megjelenik ezekben az országokban, se helyismerete, se stratégiája nincsen azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan lehetne, kellene tenni.

Mindeközben egy monstre per is zajlik az országban. Az Ergenekon - per ( az "Ergenekon" név arra a mitikus hegyre utal, ahol a törökök ősei átvészelték a mongolok pusztítását) néven elhíresült ügy tavasszal pattant ki, amikor a titkosszolgálat nyilvánosságra hozta: egy köztársaság ellenes összeesküvést lepleztek le. Szélsőjobbos nacionalistákat és szélsőbaloldalikat vádoltak elsőként, majd képbe került több közéleti szereplő is: a Cumhürriyet című lap főszerkesztője, az Felsőoktatási Bizottság egykori elnöke is. Dobrovits szerint több ponton is hibádzik a történet, de úgy fogalmazott: „az a tragikus, hogy még azt sem lehet kizárni, hogy igaz.”

Szívélyes, udvarias, de nem elköteleződő jó viszony, a nagyon szívélyes semmi – válaszolta Dobrovits Mihály arra a kérdésre, milyen külpolitikát kellene Magyarországnak folytatnia Törökországgal szemben. „Ráadásul nem is egy súlycsoportban vagyunk” - zárta le az előadást.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Hét nap

Török puccsper

A török köztársaság történetének egyik legkényesebb pere kezdődött a múlt héten.

HVG HVG Hetilap

Nő tervezhet egy mecsetet Törökországban

Nőként elsőként álmodhat és rajzolhat mecsetet Törökországban Zeynep Fadillioglu nemzetközi hírű belsőépítész, aki eddig luxusszállodák és -lakások tervezéséről volt ismert hazájától Nagy-Britanniáig, Indiától a Közel-Keletig.

Ügyesebb az embernél: magát tanította meg korcsolyázni a 3D-nyomtatott robot – videó

Ügyesebb az embernél: magát tanította meg korcsolyázni a 3D-nyomtatott robot – videó

A brit kormányfő a klímaváltozás ellen tüntető diákokat bírálja

A brit kormányfő a klímaváltozás ellen tüntető diákokat bírálja

"Mosolyogj vissza rám!" - antirasszista videót közölt a Parno Graszt énekesnője

"Mosolyogj vissza rám!" - antirasszista videót közölt a Parno Graszt énekesnője

Terroristák szélnek eresztésével zsarolja Európát Trump

Terroristák szélnek eresztésével zsarolja Európát Trump

Majdnem hatalmas balhé lett abból, amit Netanjahu egy újság szerint a lengyelekről mondott

Majdnem hatalmas balhé lett abból, amit Netanjahu egy újság szerint a lengyelekről mondott

Pintér Béla Petőfit is szavalt a Bukta-tárlaton (videó)

Pintér Béla Petőfit is szavalt a Bukta-tárlaton (videó)