India aggódik a Szvat-völgyi saría miatt

India aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a pakisztáni kormány megegyezett a tálib lázadókkal arról, hogy az iszlám törvénykezés, a saría legyen a joggyakorlat alapja az ország északnyugati részén, a Szvat folyó völgyében.

Pranab Mukherdzsi indiai külügyminiszter szerdán úgy vélte, a tálibok mozgalma nem más mint egy terrorista szervezet, a vallási fanatikusok csak a rombolásban és az erőszakban hisznek. A hétfőn létrejött megállapodás valójában Malakand közigazgatási körzetre terjed ki, amely magában foglalja a Szvat völgyét. Pakisztán érvelése szerint az intézkedés célja az, hogy megbékítsék a tálib fegyveresek által ellenőrzött területet.

A körzetben 2007 végén tört ki iszlamista lázadás. A fegyveresek ellenőrzésük alá vonták a völgyet, amely korábban az ország egyik népszerű turisztikai célpontja volt. A pakisztáni hadsereg tavaly nagyszabású offenzívát indított a szvat-völgyi tálibok ellen.

A Szvat völgye a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól 120 kilométerre északnyugatra van, és közel esik Kasmírhoz, ahhoz a területhez, amely hovatartozása 60 éve élesen szembeállítja egymással Indiát és Pakisztánt. Kasmírban 1989 óta szakadár lázadás zajlik, amelyet iszlamista erők szítanak. Indiában aggasztónak tartják, hogy Kasmír közelében az iszlám törvénykezés a joggyakorlat alapja.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?