Az Európai Bizottság a gáz behelyettesíthetősége miatt nem látja szükségét stratégiai gázkészletek kialakításának, ehelyett a földgáz belső piacának kiépítésében és a jelenleginél sokkal átláthatóbb működésében véli felfedezni azokat az eszközöket, amelyekkel a jövőben megelőzhetők vagy könnyebben kezelhetők lesznek a gázellátási válságok az Európai Unióban. Az Európai Bizottság csütörtökön két rendelettervezetet fogadott el a témában: az egyik arra kötelezné a tagállamokat, hogy két évenként tételesen beszámoljanak Brüsszelnek az energetikai infrastruktúra fejlesztése érdekében tett illetve tervezett lépéseikről, míg a másik a gázellátási válságok megelőzésére és hatékonyabb kezelésére koncentrál.

A Bizottság részben a januári gázkrízis tapasztalataiból kiindulva elsősorban a piaci mechanizmusok ösztönzésével, egy, a jelenleginél sokkal jobban működő gázpiac megteremtésével kívánja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy Európa a jövőben könnyebben elboldoguljon a gázszállítás megszakadásával. Ezt a célt szem előtt tartva egy egységes képlet (úgynevezett n-1 indikátor) alapján minden országnak meg kell majd határoznia, mikor következik be súlyos gázellátási válság és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket egy ilyen helyzet orvoslására. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a legfőbb ellátási forrás bedugulása esetén a tagállamoknak alternatív ellátási forrásokról kell majd gondoskodniuk, mégpedig úgy, hogy válsághelyzetben legalább 60 napra biztosítsák a gázellátást a fogyasztók számára.

© AP

Mivel azonban a gázfogyasztás szempontjából rendkívül nagy eltérések vannak a tagállamok között, egy, a Bizottság által megadott katalógus alapján a kormányok választhatják majd meg, hogy milyen eszközök bevetésével kívánnak úrrá lenni a helyzeten. A beavatkozás elképzelhető a kínálati és a keresleti oldalon, az előbbi alatt mindenekelőtt gáztározók építése, a gáz kétirányú folyásának biztosítása, más tüzelőanyagokra való átállás és egyéb intézkedések jöhetnek szóba. A tagállamoknak összesen három évük lesz a szükséges beruházások végrehajtására.

Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint az n-1-es szabály alkalmazása révén az év eleji gázellátási válság által leginkább sújtott négy állam, szerinte Bulgária, Románia, Szlovákia és Magyarország biztosan úrrá tud majd lenni a helyzeten. A biztos szerint egyébként a 27-ből 18 ország már most is megfelel a most javasolt előírásoknak. Elmondta, hogy miközben Dánia, Görögország és Németország vannak a legkedvezőbb helyzetben, addig az új szabály szempontjából Litvánia és Szlovénia tűnik a legfelkészületlenebbeknek, nekik lesz tehát szükségük a legtöbb változtatásra.

A tervek szerint a Bizottság már egy tagállam kérésére, vagy az egész uniós import tíz százalékának befagyasztása esetén vészhelyzetet hirdethet a jövőben, aktiválva a belső uniós szolidaritási mechanizmust, amelyet a Bizottság koordinálva. Brüsszel ugyanakkor lemondott arról a szándékáról, hogy válsághelyzetben ő maga intézkedhessen a gázkészletek felszabadításáról. Piebalgs szerint ez a túlszabályozás tipikus esete lenne és ütközne is az egész javaslat alapfilozófiájával, amelynek értelmében a piaci szereplők tudják a leghatékonyabban felvenni a kesztyűt bármilyen válsággal, ahogy az januárban is történt.

Az energiaügyi biztos egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy bár nem lehet kizárni újabb gázszállítási válságok előfordulását, az EU nagy része jól fel van készülve ennek kivédésére és a fogyasztókat csak minimális mértékben éreznék meg a problémát. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy amennyiben minden télen gázválság alakul ki, akkor gyökeresen megváltozhat a földgázról alkotott felfogás és a fogyasztók elfordulhatnak a gáztól.