A 736 EP-képviselő közül 382-en szavaztak rá, 219-en ellene voksoltak, 117-en tartózkodtak, 18-an pedig nem vettek részt a szavazásban. Az 53 éves portugál jobbközép politikus, aki 2004 óta irányítja az EU legfőbb végrehajtó testületét, ezzel újabb öt éves megbízást kapott. Barrosót a tagállamok kormányai júliusban egyhangúlag jelölték a posztra, vagyis a baloldali színezetű kormányok is mögé álltak. Ám az Európai Parlamentben ez a széles körű támogatás nem mutatkozott meg.   

A szavazási arány azt jelzi, hogy Barroso az összes EP-képviselő valamivel több mint a felének a támogatását megkapta. A mostani szavazáson ennyi voksra nem volt szüksége, mert az EU egyelőre érvényes nizzai alapszerződése értelmében csak a leadott szavazatok többségét kellett megszereznie. Megválasztása után Barroso azt mondta: egyelőre nem időszerű az Európai Bizottság tagjainak kiválasztása, azzal csak az ír népszavazás után kíván foglalkozni.

A szavazás titkos volt, de azt előre lehetett tudni, hogy szilárdan Barroso mögött áll jelölője, a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt frakciója, 265 képviselővel. Szintén támogatta őt az 54 fős konzervatív-reformer frakció, valamint - jóval kevésbé egyértelműen - a 84 tagú liberális frakció. Ez összesen 403 képviselő, vagyis több, mint ahány igen szavazatot Barroso végül kapott. A 184 képviselői hellyel rendelkező szocialisták előre megmondták, hogy a nem gombot nyomják meg, vagy tartózkodnak. Nem nyerte el Barroso az 55 fős zöld frakció támogatását sem. A kisebb frakcióknak Barroso vagy túlságosan jobboldalinak, vagy túlságosan uniópártinak számít.

A baloldaliak jórészt azért bírálták Barrosót, mert szerintük túl keveset tett a gazdasági válság szociális következményeinek enyhítése, a munkahelyek tömeges elvesztésének feltartóztatása érdekében. A liberálisok az egységesebb és átláthatóbb piac megteremtését célzó határozott lépéseket várnának tőle, az euroszkeptikusok viszont a túlzott hatalmú brüsszeli apparátus vezetőjét és erősítőjét látják személyében. Emellett számos tagországtól kapott bírálatot amiatt, hogy a legnagyobb, legerősebb tagállamok akaratának rendeli alá az uniós döntéshozatalt.

A szocialisták és a liberálisok azonban nem találtak vele szemben alkalmas ellenjelöltet, és a júniusi EP-választás is a jobbközép megerősödését eredményezte. Barroso megválasztása mellett szólt az az érv, hogy a gazdasági válság idején az unió nem nélkülözheti a cselekvőképes, az ügyekkel tisztában levő vezetőt az Európai Bizottság élén. Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselői támogatták Barroso újraválasztását - közölte a Szájer József vezette delegáció az MTI-vel.

A magyar néppárti delegáció Barroso eddigi bizottsági elnöki tevékenységével gyakran nem volt elégedett, ám "az elmúlt évek többszöri, rossz tapasztalata ellenére is esélyt lát arra, hogy az új kormány Magyarország érdekeinek megfelelő, jó kapcsolatot alakítson ki az Európai Bizottsággal és annak megválasztandó elnökével, José Manuel Barrosóval". "A tény, hogy az Európai Bizottság elnöke néppárti politikus, egy jövendő polgári kormánnyal való jobb együttműködés reményét keltheti" - vélekedett a delegáció vezetője. 

Az MSZP európai parlamenti delegációja egységesen tartózkodott a Barrosóról tartott szavazáson - közölte a delegáció az MTI-vel. "Nem értünk egyet azzal, hogy az Európai Bizottság elnökéről az október 2-i írországi népszavazás előtt szavazzon az EP, így ugyanis sajátos jogi helyzet állhat elő. A bizottság elnökjelöltjéről még a jelenlegi nizzai szerződés értelmében szavazott a parlament, míg a teljes Európai Bizottságról már a lisszaboni szerződés értelmében dönthetünk. A két szerződés vonatkozó szabályozásainak eltérése miatt előállhat az az abszurd helyzet, hogy a bizottsági elnökjelölt kisebb támogatottságot élvez, mint az általa vezetett testület, ezáltal saját legitimitása kérdőjeleződik meg egy olyan időszakban, amikor határozott vezetésre van szükség az Európai Bizottság élén" - érveltek a magyar szocialista EP-képviselők. Mint hozzátették, arról, hogy milyen álláspontot képviselnek majd a biztosok egész testületéről való szavazáskor, csak később, a jelöltek meghallgatását követően döntenek.

A Jobbik EP-képviselői nemmel szavaztak. Balczó Zoltán az MTI-nek ezt azzal indokolta, hogy Barroso egyértelműen a lisszaboni szerződés elfogadásához kötötte saját politikai sorsát. A szerződés lehetővé teszi az EU nemzetállamok feletti jellegének erősítését, és ez egy olyan euroszkeptikus tömörülésnek, mint amilyen a Jobbik, elfogadhatatlan.

Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti (EP-) képviselője igennel szavazott Barroso újraválasztásakor. "Az ő munkájával szemben természetesen mindenki megfogalmazhat kifogást, de semmiképpen sem tudtuk támogatni azt az elképzelést, hogy akár elhalasszuk (a szavazást), akár szavazzuk őt le. Semmiképpen nem szerencsés, ha a gazdasági és pénzügyi válság kellős közepén kormányos nélkül marad az Európai Bizottság hajója" - mondta Bokros az MTI-nek.