Városhistória

Az al-Maktúm család vezette Bani Jasz törzs 800 tagja 1833-ban telepedett le a zavaros vízű Dubai patak torkolatánál...

  • HVG HVG
Városhistória

Az al-Maktúm család vezette Bani Jasz törzs 800 tagja 1833-ban telepedett le a zavaros vízű Dubai patak torkolatánál, a település pedig hamarosan a környék kereskedelmének és gyöngyhalászatának a központjává fejlődött. A város kikötője a 20. század elejére egyre jelentősebbé vált, 350 üzletből álló piactere, a szúk pedig a Perzsa-öböl legnagyobb bazárjává nőtt. Az 1966-ban felfedezett olajkincs jövedelméből Sejk Rasid bin Szajed al-Maktúm emír – a jelenlegi uralkodó apja – hatalmas építkezésekbe kezdett, amelyekből megszületett a világ legnagyobb mesterséges kikötője, a Dzsebel Ali, körülötte pedig egy szabadkereskedelmi övezet. Az olaj elfogyott, de a kereskedelem bővülése révén az 1990-es évek elejére Dubai jelentős üzleti és turisztikai központtá vált, majd 2002-től az ingatlanpiac megnyílt a külföldiek előtt. A város állami holdingjai pedig külföldön terjeszkedtek, a dubai tőzsde például a katari állami befektetési társasággal együtt 2007-ben a londoni értéktőzsde többségi tulajdonosa lett. Dubaiban a közvetlen külföldi befektetések értéke tavaly elérte a 21 milliárd dollárt.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.