„Oroszországban más törvények vonatkoznak a jogvédőkre vagy az újságírókra, mint a titkosszolgálatnál és a fegyveres erőknél szolgáló szilovikokra: az előbbieket senki sem védi, míg az utóbbiak azt teszik, amit akarnak” – mondta a HVG-nek tavaly augusztusában adott interjújában Ljudmilla Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Bizottság elnöke. A nemzetközileg is ismert 82 éves jogvédőt többedmagával január elsején hurcolták el a rendőrök egy szilveszteri kormányellenes tüntetésről Moszkvában. 

Az ellenzéki tüntetés engedélyezését arra hivatkozva tagadták meg, hogy zavarta volna a Kreml híveinek táncos köztéri ünneplését. Ennek ellenére sokan megjelentek a helyszínen, ellenzéki tartalmú röplapokat osztogattak, és Vlagyimir Putyin miniszterelnök elleni jelszavakat skandáltak, szabadságot követeltek. Egyikük Télapónak volt öltözve, és őt is ugyanúgy rendőrségi buszba tuszkolták, mint Alekszejevát, aki az orosz Télapó segítőjének, Hópelyhecskének a jelmezét öltötte magára. Összesen mintegy ötven embert vittek el.

Ljudmilla Alekszejeva. Elhurcolták a tüntetésről © MTI

Alekszejeva - a Memorial nevű emberi jogvédő szervezet két másik képviselőjével, Oleg Orlovval és Szergej Kovaljovval együtt - decemberben vette át Strasbourgban az Európai Parlament elnökétől az EP Szaharov-díját, az emberi jogok melletti kiállás elismerését.  Nem véletlen, hogy Jerzy Buzek EP-elnök is tiltakozott a rendőri fellépés ellen. "Személyesen is mélyen megindított, hogy ennek a tiszteletre méltó, 82 esztendős asszonynak orosz őrizetben kellett töltenie a szilveszter éjszakát. Felszólítom az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon őt és a többi őrizetbe vett emberi jogi aktivistát" - olvasható Buzek pénteken közzétett állásfoglalásában.

Az idős asszony a HVG-nek adott interjújában azt állította, hogy  Oroszországban Vlagyimir Putyin elnökségének, majd miniszterelnökségének tíz éve alatt az elnök és környezete soha nem látott hatalomra tettek szert, és azt csinálnak, amit akarnak. „Putyin híres hatalmi vertikuma azt jelenti, hogy a saját szintjén mindenki maga dönthet, ki ellen akar eljárást indítani, végső esetben kit akar megfélemlíteni vagy megölni. Ha viszont egy magasabb rangú rendőr részegen elüt egy gyalogost, valakik azonnal a baleset helyszínére érkeznek, kicserélik a rendszámot, a bűnös pedig elmegy, és később letagadja, hogy ott volt. Ez annyiszor megtörtént már, hogy – még ha nehéz is elhinni – valószínűleg külön eljárás van a nyomok eltüntetésére” – nyilatkozta.
 
Alekszejeva szerint a hatalom teljesen ellenőrzése alá vonta az ügyészséget és a rendőrséget. „A bírók többsége ugyan becsületesen végzi a dolgát, de a hatalmat vagy a befolyásosokat érintő ügyeket mindig az a két-három bíró kapja meg, akiről tudni lehet, hogy a megbízók javára dönt majd. Ez azt jelenti, hogy Oroszországban nem lehet diadalmaskodni a hatalommal szemben” – mondta, hozzátéve: neki könnyebb a helyzete, hiszen elmúlt 82 éves. „Meggyőztem magam, hogy sokkal jobban járok, ha lelőnek, mint ha agyvérzést kapnék, és öt évig magatehetetlenül élnék.”

A Krím félszigeten született Alekszejeva a második világháború idején elvégzett egy nővértanfolyamot, és önként jelentkezett a frontra. A háborúból – ifjú kora miatt – végül kimaradt, 23 éves korára viszont elvégezte a moszkvai Lomonoszov Egyetem történész szakát. 38 évesen kezdett jogvédelemmel foglalkozni. Miután kirúgták az állásából, szamizdat kiadványokat szerkesztett, lakása az ellenzéki értelmiségiek egyik központjává vált. 1976-ban alapító tagja volt a Moszkvai Helsinki Csoportnak, majd – másfél évtizedes amerikai kitérő után – az egyesület vezetőjévé választották.