Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottságnak a válságkezelésért is felelős tagja azt hangoztatta, hogy az uniós központi intézmények is meg kívánják mutatni szolidaritásukat, annál is inkább, mert az érintett térségben a mostani súlyos árvíz túlságosan nagy kihívást jelent, következményeinek, kárainak elhárításához uniós segítségre is szükség van. Emlékeztetett arra, hogy az uniós katasztrófavédelmi mechanizmus révén ez részben meg is történt, Lengyelországban és Magyarországon is segítettek műszakilag a rendszernek köszönhetően.

Utalt ugyanakkor arra, hogy az uniós pénzeszközök feltételesen állnak rendelkezésre a károk enyhítésére. Az uniós szolidaritási alapnál ugyanis létezik segítség igényléséhez szükséges kár-küszöbérték, amely - számításai szerint - Magyarország esetében például 591 millió euró. Feltétel az is, hogy a kérvényt legkésőbb tíz héttel a katasztrófa után benyújtsák. Emlékeztetett a biztos, hogy a brüsszeli bizottság az alap rugalmasságának növelésére szolgáló javaslatot nyújtott be a tagországok kormányait képviselő tanácsnak, de ott ez elakadt.

A plenáris vitát vezető Tőkés László EP-alelnök az egész parlament nevében együttérzését fejezte ki az érintett országoknak és az árvízkárosultaknak. Bejelentette, hogy az EP csütörtökön határozatot fogad el a témáról. A felszólaló képviselők közül sokan méltatták, hogy más uniós országok segítenek az árvíztől sújtottaknak. Kiemelték, hogy esetenként szinte példátlanul súlyos árvizekről van szó, amelyek halálesetekkel is jártak, és sok ember mindenét elvesztette miattuk. Az uniós segítség mellett a képviselők szerint a megelőzés hatékonyságának növelése nagyon fontos tagországi és uniós szinten is. Utóbbival kapcsolatban sürgették egy európai kockázatfelmérési rendszer bevezetését.

A magyar képviselők közül Deutsch Tamás (Fidesz) a vitában köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek, és úgy vélte, hogy a hagyományos árvízvédelmi rendszereket ki kell egészíteni. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság gyorsan és hatékonyan fog dönteni a helyreállításhoz szükséges segítségről. Göncz Kinga (MSZP) azt hangoztatta, hogy leginkább a szegény családokat sújtotta az árvíz. Sürgette, hogy a tagországok kormányaiból álló tanács döntsön a szolidaritási alap rugalmasabb felhasználásáról. Agrárforrásokat is lehetne erre a célra használni - tette hozzá.

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) szerint a katasztrófakezelés gyorsítása alapvető kérdés. Magyarországon nagy az összefogás, de európai összefogásra is szükség van - emelte ki. Szegedi Csanád (Jobbik) egyebek között arról beszélt, hogy Magyarországon a legszegényebb megyékben okozta az árvíz a legnagyobb károkat, és még mindig vannak települések víz alatt. Úgy vélte, "a tűzoltókat leszámítva siralmas volt az állami szervek szervezettsége", a civilek összefogása viszont sikeres volt. Leszögezte azt is, hogy az EU-nak felügyelnie is kell a pénzek felhasználását. "Nem szabad támogatni azokat a többségében cigány származású embereket, akik ... különböző segélyekre ácsingózva hátrahagyták házaikat, abban bízva, hogy az újjáépítés során ingyenesen új házakba fognak költözni" - fogalmazott.

Közleményében Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, a csütörtökön megszavazandó határozat kiáll a magyar, a lengyel, a szlovák és a cseh károk enyhítésére folyósított támogatás mellett. Herczog Edit (MSZP) pedig üdvözölte az EP friss döntését az európai műholdas megfigyelőrendszer kialakításáról, amelynek révén 2014-ben már pontosabban jelezhetők előre a mostani árvízhez hasonló katasztrófák.