A BBC szerint a kormány jogi harcának és a várható kártérítéseknek a számláján több százmillió font lesz a végösszeg. Egyelőre nem tudni, hogy milyen rabok kaphatják meg a jogot a voksolásra. David Cameron kormányfő állítólag vonakodva fogadta el, hogy nem tartható fenn tovább a 140 éves tilalom. Viszont határozottan elutasította, hogy szavazati jogot kapjanak azok, akik a legsúlyosabb bűncselekményeket követték el.

A vizsgálati fogságban lévő, pénzbüntetésre vagy a bíróság megsértése miatt elítélt emberek már régóta szavazhatnak, Nagy-Britannia több mint 70 ezer börtönben lévő elítéltje azonban még vár az 1870-ben hozott, majd 1983-ban megerősített tilalmi törvény megváltoztatására.

Az ügyet egy emberölésért elítélt férfi indította el. John Hirst az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és a testület 2005-ben diszkriminatívnak, valamint az 1950-es emberi jogok európai egyezményével ellentétesnek nevezte a brit jogszabályt. Az előző munkáspárti kormány idején kezdődött a jogi küzdelem, amely London számára a jelek szerint részleges kudarccal zárult. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis azt nem zárja ki, hogy az egyes országok eldöntsék: a foglyok mely körére vonatkozik továbbra is a szavazati tilalom, illetve korlátozás.