Újra nekifut a határrendezésnek Kína és India

Az indiai delegációt Sivsankar Menon nemzetbiztonsági tanácsadó, a kínait Taj Ping-kuo (Dai Bingguo) államtanácsos vezeti. Hosszúra nyúlt, kedden folytatódó megbeszélésük célja: közelebb jutni a 4000 kilométer hosszú közös határ vonalának mindkét fél számára elfogadható végleges meghatározásához. A vitatott pontok, területek Akszaj Csin, Ladak térségében és Arunácsal Pradés, amelyet Peking a területéhez tartozó Tibet déli részének tekint.

A két ország miniszterelnöke a múlt hónapban Vietnamban, az ázsiai csúcson találkozott egymással.  A hírek szerint megállapodtak: az előrehaladás érdekében nagyobb hatáskörrel ruházzák fel képviselőiket, hogy a korábban elfogadott vezérelveknek megfelelően jussnak közelebb a megoldáshoz. Kína és India 1980 óta keresi a megoldást területi vitáik rendezésére. A tárgyalások némi lendületet kaptak, miután kialakították a rendkívüli megbízotti rendszert. 1993-ban és 1996-ban egyezményt írtak alá a határ menti területek békéjének és biztonságának fenntartásáról, 2005-ben pedig megállapodtak a rendezés politikai vezérelveiben. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek rá: a tárgyalások 13. fordulóján, 2009-ben Újdelhiben sem igen közeledtek az álláspontok.

A kínai határvédelem időnkénti megerősítse, vagy tiltakozás az indiai miniszterelnök Arunácsal Pradés államba tett látogatása ellen jól jelzi a megegyezés nehézségét. Mindezek mellett Újdelhi komolyan nehezményezi Peking Kasmír-politikáját: kasmíri indiaiaknak szóló vízumkiadási gyakorlatát, illetve a jelenleg pakisztáni fennhatóság alatt álló területeken Kína infrastrukturális beruházásait. Az utóbbi idők egyik ilyen vízum-konfliktusa miatt India fel is függesztette katona kapcsolatait szomszédjával. Sajtójelentések emlékeztetnek arra, hogy Menont és Tajt régi kapcsolat köti egymáshoz, régi az ismeretség, s Menon kiváló ismerője Kínának, volt Pekingben nagykövet és korábban a külügyminiszteri posztot is betöltötte. Sivsankar Menon három napra érkezett Kínába.