A világ legrégebben folyamatosan forgalomban lévő pénzneme az angol font sterling, amelynek elődjét 775 környékén az angolszászok vezették be. A sterling ezüst pénzérme volt, amelyből – I. (Nagy) Károly frank uralkodó pénzreformját másolva – 240 darab nyomott egy font súlyú ezüstöt. Ez a 8. században kivételes vagyonnak számított, az infláció csak a 17. századra tette hétköznapivá a birtoklását. Az Angliát 1066-ban uralma alá hajtó Hódító Vilmos aztán a fontot nemcsak 240 pennyre, hanem 20 shillingre is osztotta, ez a Nagy Károly-i solidusnak felelt meg. Az ezüstpénz értékére sokáig vigyáztak – I. Henrik 1124-ben a pénzverde 94 munkását kasztráltatta, mert rossz érmét vertek –, VIII. Henrik, majd VI. Edward idején viszont már hivatalosan ötvözték kétharmadnyi rézzel.
Az ezüst helyett 1816-ban az arany vált a pénzrendszer alapjává és fedezetévé, egy évre rá pedig aranyérmeként a guinea-t felváltotta a szintén egy fontot érő sovereign. A Bank of England – a világ legrégibb jegybankja – 1694-es megalapításával megjelentek a bankjegyek is, bár aranyművesek már a 16. században is bocsátottak ki saját papírpénzt. A pénznyomtatás 1844-ben vált állami monopóliummá Angliában és Walesben – egy évre rá Skóciának rögzítették a ma is érvényes külön jogot, a skót kibocsátású font mögött fedezetként ugyanennyi angolnak kell állnia –, addig a kereskedelmi bankok is megjelenhettek papírpénzzel, ha azt Londontól legalább 105 kilométer távolságra tették.
A font mögül az aranyfedezetet az első világháború 1914-es kitörése tüntette el. Az 1930-as években is csak átmenetileg sikerült helyreállítani, mert nem tudták tartani a 18. században megállapított átváltási árfolyamot. A gyarmatbirodalom felbomlásával odalett a sterlingövezet, az euró lenyelte az ír, a ciprusi és a máltai fontot. Ma Nagy-Britannián és függő területein kívül csak Egyiptomban, Libanonban, Szíriában és Szudánban hívják a pénzt fontnak. Az egykor egyeduralkodó font sterling tartalékvalutaként már csak a harmadik, messze leszakadva a dollár és az euró mögött, a valutapiaci forgalomban pedig a japán jen is megelőzi. A font több évszázados, 20 shilling, illetve 240 penny felosztását 1971-ben váltotta fel a decimális, azóta egy font 100 pennyt ér.
