Tetszett a cikk?

Az uniós belügyminiszterek csütörtöki informális gödöllői ülésén lényegében eldőlt, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhat az Európai Unió úgynevezett schengeni övezetéhez a magyar EU-elnökség idején, jóllehet ez hangsúlyos pontként szerepelt a magyar elnökségi programban.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter – az ülésen részt nem vevő francia kollégájának álláspontját is tolmácsolva – közölte uniós partnereivel, hogy Berlin és Párizs egyelőre nem támogatja a két új tagállam felvételét a belső uniós határokat kiiktató közösségi egyezménybe, és sejteni engedte, hogy a francia és a német kormány akár vétóra is készen áll ebben a teljes szavazategységet kívánó kérdésben, ha esetleg a magyar elnökség a voksolásig feszítené a témát.

Maziere úgy fogalmazott, hogy a „schengeni csatlakozás nem egyszerűen technikai ügy, hanem politikai is”, hangsúlyozva, hogy Romániának és Bulgáriának előre kell még lépnie a korrupció elleni küzdelemben és az igazságügyi reformban. Az EU külső határainak számító román határszakaszokon műszaki értelemben egyébként már megfelelőnek minősítették az uniós szakértők a kontrollt, Bulgária esetében viszont még azt sem, Románia azonban nem csatlakozhat a schengeni zónához egyedül, mert a román-bolgár határon nem lesz schengeni ellenőrzés.

Traian-Constantin Igas román belügyminiszter elfogadta a francia-német álláspontot, mondván, „tekintetbe kell vennünk a realitásokat és figyelnünk kell rá, hogy mit mond nekünk a többi tagállam”. A magyar elnökségnek a helyzettel való megbékélésére utal, hogy az elnökségi szóvivő szerint „teljes mértékben értik a francia és a német igényeket”, és június végére – vagyis a magyar elnökség lezárásáig – megpróbálják kidolgozni annak módját, hogy a francia és német követeléseknek hogyan lehet eleget tenni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!