szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hamarabb kellett volna fellépnie az Európai Uniónak a magyar médiatörvény ügyében, mert akkor most szilárdabb lenne az EU soros elnökségét betöltő Magyarország erkölcsi tekintélye - vélekedett az Európai Parlament (EP) médiaügyi munkacsoportjának vezetője egy keddi brüsszeli rendezvényen.

Pozitív jel, hogy megreformálják a magyar törvényt - állapította meg Jean-Marie Cavada francia néppárti EP-képviselő a munkacsoport által a sajtószabadságról szervezett közmeghallgatáson. Megjegyezte azonban, hogy Nyugat-Európában a hatalmi ágak szétválasztására is hangsúlyt helyeznek.
   
A politikus szerint az, hogy a magyar kormány "sok nehézséget okoz az újságíróknak", részben a magyar történelemre, a sajtószabadság hagyományának hiányosságaira vezethető vissza. Utalt arra, hogy az ország a Horthy-rendszer után a nácikat, majd a kommunisták sztálinista rendszerét élte át. Kiemelte a sajtószabadságnak a multikulturális társadalomban betöltött fontos szerepét, és hangsúlyozta, hogy bíráló szavai nem a magyar nép ellen irányulnak.  
   
A rendezvényen Olivier Basille, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet belga csoportjának vezetője Magyarország mellett különböző európai országok médiajogszabályainak különböző negatívumait vette górcső alá. Utalt például arra, hogy Írországban a becsületsértést nagyon súlyosan büntetik, hogy Szlovákiában a kulturális minisztérium kijelölheti a sajtó számára ajánlott témákat. Általánosságban úgy látja, hogy az európai országokban erősödik az öncenzúra jelensége.
   
Nehéz-Posony Márton ügyvéd, a Magyar Újságírók Szövetségének jogi tanácsadója a médiatörvény számos pontjával kapcsolatban élt bíráló észrevétellel, így felhívta a figyelmet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatos aggályokra, illetve a regisztrációs kötelezettségre. Aránytalanul nagynak minősítette a kiszabható pénzbírságokat, valamint a médiahatóság jogkörét. Bírálta a médiaügyi ombudsman intézményének szabályozását is.
   
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke hozzászólásában egyebek közt arról beszélt, hogy a magyar szabályozás következtében a kiadókat tanácstalanság és bizonytalanság tölti el, mert nem világosak például a jogi fogalmak, hatósági jogkörök.
   
Göncz Kinga magyar szocialista EP-képviselő a vitában csalódást keltőnek nevezte azt, ahogyan az Európai Bizottság a magyar médiatörvény ügyét kezelte. Szóvá tette, hogy a médiaügyi EU-biztos mellett nem kapcsolódott be a folyamatba a szabadságjogi ügyek EU-biztosa.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Die Zeit: az EU túl keveset követelt Magyarországtól

Magyarország bűntársai címmel közölt cikket a Die Zeit hetilap online kiadása a magyar médiatörvényről. Az írás alcíme: A médiatörvény csaknem változatlan marad, ezzel pedig az EU elárulja Európa értékeit.

MTI Itthon

Átment a sajtóbizottságon a médiatörvény tervezett módosítása

Általános vitára alkalmasnak találta a parlament kulturális és sajtóbizottsága hétfőn a médiatörvény és a médiaalkotmány tervezett módosítását, amely a jogszabályoknak az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezéseit változtatná meg a kormány javaslatára.

MTI Itthon

Nem vizsgálja a blogokat a médiahatóság Szalai szerint

A médiára vonatkozó új jogszabályok lehetővé teszik a sajtótermékek és a lekérhető tartalmak szolgáltatói körében önszabályozó szervezetek létrehozását, amelyek hatósági jogköröket vehetnek át a médiatanácstól - mondta egy konferencián pénteken a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

MTI Világ

Médiatörvény: az ET-biztosnak vannak aggályai

Thomas Hammarberg igényként fogalmazta meg, hogy Magyarország tegyen eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyek ET-tagságából fakadnak, és hasznosítsa az Európa Tanács szaktudását a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiafüggetlenség és -pluralizmus terén.