A szövetség brüsszeli központjában tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár úgy vélte, a tavasszal kezdett művelet bizonyította a NATO erejét, rugalmasságát és nyitottságát, a légi csapások pontossága pedig példa nélküli volt. "A történelem során a hasonló légi műveletek egyike sem volt ennyire célratörő és óvatos a civil áldozatok elkerülésének érdekében" – fogalmazott.

Rasmussen úgy vélte, a művelet sikeres befejezése közel van, és megismételte, hogy a NATO "egy perccel sem marad tovább a szükségesnél". Hozzátette: szintén történelmi jelentőségűnek minősíthető az, hogy a líbiai nép saját kezébe tudta venni sorsát, jövőjének irányítását.

Hangoztatta: azt, hogy pontosan mikor lehet véget vetni a szövetség líbiai katonai tevékenységének, a helyszíni biztonsági környezet alakulása dönti el. A NATO addig folytatja a műveletet, amíg a polgári személyek védelmezése érdekében annak szükség látja. Moammer Kadhafi elűzött vezető elfogása nem feltétele a művelet leállításának – szögezte le Rasmussen –, de fontos elem a biztonsági helyzet megítélésében. Úgy vélte, elsősorban azt kell elérni, hogy a líbiai ellenzék elegendő képességgel rendelkezzék a lakosság megóvására.

AP

A főtitkár szerint a szövetség erejét mutatta egyebek között az, hogy most először nem amerikai vezetésű, hanem alapvetően európaiak és Kanada vezette műveletről van szó. A rugalmasságot példázza egyebek között az, hogy néhány nap alatt döntöttek a beavatkozás megindításáról, és a kellő időben a helyzethez is igazították a műveletet. A nyitottságot pedig a szövetségen kívüli számos partner bevonása és az azokkal folytatott sikeres együttműködés igazolta. A NATO március óta több mint 22 ezer bevetést, ezen belül nyolcezernél több légi csapást hajtott végre Líbia fölött.

Anders Fogh Ramussen a sajtótájékoztatón beszélt az afganisztáni helyzetről is. Jó kezdetként értékelte, hogy a biztonsági ellenőrzés átadásával immár az afgán lakosság egynegyedének védelmét a helyi erők biztosítják. A közeli hónapokban bejelentik az átadás következő fázisát – tette hozzá.

Megemlítette a főtitkár azt is, hogy megkezdődött a következő NATO-csúcstalálkozó – a jövő májusban Chicagóban rendezendő állam- és kormányfői értekezlet – előkészítése. Mint mondta, ennek feladata lesz majd, hogy átfogóbb értékelést adjon a líbiai műveletről. Ugyancsak a csúcstalálkozótól reméli Rasmussen, hogy megállapíthatják: elérte kezdeti készenléti fázisát a NATO rakétavédelmi rendszere, továbbá megállapodás születhet Oroszországgal is az együttműködésről ezen a területen. Chicagóban új döntéseket kell hozni Rasmussen szerint a NATO-tagországok közti közös képességteremtés, illetve a képességek megosztásának terén is – ezt egyebek között a nemzetközi gazdasági válság, az anyagi kényszer teszi szükségessé. Lépéseket kell tenni szerinte annak érdekében is, hogy szűküljön a képességekben tapasztalható technológiai rés az Egyesült Államok és az európai partnerek között.

Kérdésre válaszolva Rasmussen kitért a tíz évvel ezelőtti, egyesült államokbeli terrormerényletek tapasztalataira is. Egyebek között arra mutatott rá, hogy a példátlan terrortámadás világszerte megváltoztatta a biztonságfelfogást. Hangoztatta, hogy a merényleteket a NATO alapdokumentumának megfelelően minden szövetségest ért támadásként kezelték, és ennek megfelelő válaszlépéseket tettek. A megszigorított biztonsági intézkedéseket indokolva a főtitkár kitért arra is, hogy a NATO minden tagországában biztosítani kívánja a lakosságnak a teljes szabadságot, de azt is garantálni kell, hogy azt biztonságban élvezhessék.

Rasmussen úgy vélte, a világ ma biztonságosabb, mint tíz évvel ezelőtt volt.